Az utóbbi hónapok közhangulatát nagy mértékben határozzák meg az önkormányzati választások körül zajló viták és kampányok. A kisebb településektől a fővárosig mindenhol választási plakátokba ütközünk. Az Ostrakon Szakkollégium által szervezett rendezvényen az önkormányzati választási kampányról, az esélyekről és a főpolgármesteri posztért zajló versenyről Török Gábor politológus és Mráz Ágoston Sámuel vitázott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Pál Gábor, az est moderátora elsőként arról kérdezte a résztvevőket, hogy a 2019-es önkormányzati választások jelentőségük alapján elsődleges vagy másodlagos választásoknak számítanak-e. Mráz Ágoston szerint hatalmi szempontból másodlagos, hiszen nem hatalmi ágról szól a voksolás. „2010 után több területet – köztük az oktatást és az egészségügyet is – kivettek az önkormányzatok kezéből” – fogalmazott a Nézőpont Csoport vezérigazgatója. Pártpolitikai dimenzióból vizsgálva ugyanakkor minden választás jelentős. „Az új politikai modell mérettetik meg, vagyis eldől a teljes ellenzéki összefogás sorsa” – fejtette ki. A választási eredmények egyben arra is reflektálnak majd, hogy hogyan kell „nekifutni” a 2022-es parlamenti választásoknak. Török Gábor egyetértett ezzel az érveléssel és hozzátette, hogy másodlagos választásként jellemzően az Európai Parlamenti voksolásokat értjük. Attól függetlenül, hogy több területet is elvettek az önkormányzati irányítás alól, még van súlya a helyhatóságoknak, ugyanis a helyi hatalmat még mindig ők testesítik meg és az erőforrások elosztásáért is ők felelnek. „A konkrét eredményekre és az interpretációra is lehet majd hivatkozni” – hangzott el. Mráz Ágoston szólt arról, hogy az önkormányzati választásokon általában 40-45% között van a részvételi arány. A Nézőpont Csoport vezérigazgatója kifejtette, hogy a pénzügyek terén is csökkentették valamelyest az önkormányzatok befolyását. „Az állam átvállalta az önkormányzatok adósságát, cserébe kormányzati engedéllyel lehet csak felvenni újabb hiteleket. Ez egyértelmű mozgástércsökkenés” – vélekedett.
Az önkormányzati választások sajátosságairól Török Gábor elmondta, hogy még az MSZP-SZDSZ kormány változtatta meg az önkormányzati választási rendszert, mikor a tisztán többségi modellt vezette be. „Ez alkalmazkodásra készteti a választás szereplőit” – hívta fel rá a figyelmet. A kampány tekintetében egyetértettek a politológusok abban, hogy „személyközpontú” választásról van szó. A helyi lakosok jobban képben vannak azzal, hogy ki a polgármester. Török Gábor hozzátette, hogy éppen ezért a hivatalban lévő jelöltet sokkal nehezebb leváltani. Van olyan polgármester például, aki már a rendszerváltás előtt is betöltötte ez a tisztséget. Ráadásul van olyan település, ahol nincs is másik induló. Az eredményekről elhangzott, hogy mivel „sok a csatatér, mindenki elkönyvelhet sikerként valamit.” Az ellenzéknek siker lenne a nagyobb városok megtartása, Pécs visszaszerzése vagy Szombathely és Siófok megszerzése. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP akkor sikeres, ha nem következik be a korábban még soha nem tapasztalt módon összefogó ellenzék előretörése. „Természetesen mindenki szeme előtt a 2022-es parlamenti választások lebegnek, ez most egyfajta erődemonstráció” – hangsúlyozta Török Gábor. Véleménye szerint a magyar politikában az igazi izgalom október 13-a után kezdődik. A politológusok elmondták, hogy a budapesti választások jelentősége is óriási. Az ellenzéki összefogás csak a médiában egységes, a valóságban azért több probléma is akad. Így például kérdéses az is, hogy az összefogás túléli-e a választásokat.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes