A populizmusról szervezett vitaestet a Magyary Zoltán Szakkollégium. Krekó Péter és Mráz Ágoston Sámuel politológusok a populizmus térhódításáról, a populizmus és a demokrácia kapcsolatáról folytattak kötetlen beszélgetést egymással és az érdeklődőkkel.
„A populizmus teljesen mást jelent politikatudományi szempontból, mint ahogy megjelenik a sajtóban és a közbeszédben” – fogalmazott Krekó Péter. A Political Capital ügyvezető igazgatója szerint ez a kifejezés korábban nem rendelkezett pejoratív értelemmel. A fogalom jelentése egyfajta népcentrikusság, illetve elitellenesség. Ennek alapján ma már számos politikus nevezhető populistának, hiszen retorikai alapon gyakran a népre hivatkoznak egyes döntések meghozatalánál. „Ami mindenre alkalmazható, az igazából semmire se alkalmazható” – tette hozzá a szakértő utalva arra, hogy ez a kifejezés már nem tesz komoly különbséget például a politikusok között. Ideológiaként Európában kevésbé van jelen a populizmus. Krekó Péter szerint nincs is igazán olyan, hogy valaki a néppel azonosul, sokkal inkább jellemző valamilyen csoporttal együttérezni. A politikai elemző a populizmus mellett szólt a tribalizmusról is, amelynél sok esetben a törzsies gondolkodás újjáéledését láthatjuk. A tribalizmus egy személyhez kötött, tekintélyelvű rendszer, mely a politikát a jó és a rossz közötti harcként azonosítja.
A populizmus és a fake news kapcsolatáról Mráz Ágoston Sámuel beszélt. Véleménye szerint a populizmus fogalmát kisajátította a politika, ez pedig megnehezíti a tudományos kutatások folytatását. A Nézőpont Csoport vezérigazgatója elmondta, hogy a populizmust fogalmát három szinten is meg lehet határozni: elsőként a populizmust sokan a demagógia szinonimájaként értelmezik; másodszor a tudományos vonatkozásban a népiességet és az elitellenességet jelenti; harmadszor pedig egyfajta ellenségkép használatát jelöli. Az utóbbi válságjelenséget vázol fel, s erre a kialakult helyzet megnevez egy felelőst.
„A fake news bár új fogalom, egyáltalán nem új jelenség. Amióta létezik az újságírás – és a pártújságírás – azóta találkozhatunk álhírekkel” – hangzott el. Mráz Ágoston Sámuel szerint nem kizárólag a populista gondolkodás része a fake news, más esetben is előszeretettel használják ezt az eszközt. A szakértő példaként a pizza-gate ügyet említette. Krekó Péter elmondta, hogy a növekvő politikai percepció szerint nem lehet álhírek nélkül választást nyerni. A valósághoz való viszony, mint elvárás kezd megszűnni. „Azt tapasztalhatjuk a mai világban, hogy azok a politikusok a sikeresek, akik populisták és a populizmus eszközeit megfelelően alkalmazzák” – fejtette ki.
Kérdésként elhangzott, hogy milyen eseményekhez köthető a populizmus megerősödése. Bár több kérdésben vita alakult ki a két szakértő között, Krepkó Péter és Mráz Ágoston Sámuel egyetértett abban, hogy a 2008-as gazdasági válsághoz és a 2015-ös menekültválsághoz köthető a populizmus megerősödése.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes