Megkezdődött a Ludovika Szabadegyetem beszélgetés sorozata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az első alkalmon Kulin Ferenc Széchenyi- és József Attila-díjas kritikus, irodalomtörténész, a Mozgó Világ című folyóirat egykori főszerkesztője beszélt a lap utolsó éveit körülvevő történésekről, folyamatokról, a kultúrpolitika lazulásáról és azokról a motivációkról, amelyek arra késztették, hogy részt vegyen a közéletben.
Kulin Ferenc irodalomtörténész, 1981 és 1983 között volt a Mozgó Világ című folyóirat főszerkesztője, 1990-től pedig két cikluson keresztül MDF-es országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Közéletben való részvételének motivációi családi gyökereiben rejlik. A professzor a Ludovika Szabadegyetemen arról beszélt: a családi légkörben benne volt az a „protestáns kötelességetika”, amely arról szól: Isten arra teremtett bennünket, hogy a belénk táplált tálentumot használjuk ki. Tulajdonképpen ez volt a családból jövő motiváció, amely a közélet felé irányította. Erre ráerősít a szűkebb kutatási területe, a reformkor, amely páratlan időszak volt a magyar kultúra történetében. Beszédes adat, hogy 1815 és 1848 között 44 irodalmi folyóirat volt az országban, irodalomban és politikában pedig ugyanaz az értékrend fogalmazódott meg. A korszak magával ragadó tanulságai és ennek a korszaknak az évtizedeken keresztül való oktatása késztették arra Kulin Ferencet, hogy közéleti szerepet vállaljon, így keveredett a politikába, később az MDF-be, amelynek egyébként 165 tagú frakciójában 18 minősített történész foglalt helyet. Egy igen érdekes sajátossága a magyar rendszerváltozásnak, hogy a korszak politikusai a kultúrából jöttek – mutatott rá Kulin Ferenc arra a tényre, hogy az MDF politikusai a humán kultúrából (irodalom, történelem) érkeztek, míg az SZDSZ képviselői a jog és közgazdaság területéről. Ez a differenciálódás volt az alapja azoknak a csatározásoknak, amelyek a következő években a két tábor között kibontakoztak a különféle kérdésekben. „Azok a csaták aztán, amelyek a következő esztendőkben lezajlottak közöttünk, azok nemcsak napi politikai kérdésekről, hanem a tudományágak közötti ütközetekről is szóltak” – fogalmazott Kulin Ferenc.
A Ludovika Szabadegyetemen szó volt a Mozgó Világ című folyóirat létrejöttéről és a háza táján zajló életről. A lap megalakulása tulajdonképpen egy nagyobb kirakós része volt, nem pedig a már-már városi legendának is beillő harcos ellenzék megnyilvánulási formája. Mint azt Kulin Ferenc megvilágította: a lap elindítását 1974 végén döntötte el az MSZMP, mindez pedig annak a hitelnek volt a feltétele, amit a magyar kormány kért az Amerikai Egyesült Államoktól a magyar államháztartás működésére. A szólásszabadság, sajtószabadság, emberi jogok érvényesülése, vagyis a kultúrpolitika liberalizálása, az enyhülés garantálta ezeknek a hiteleknek a folyósítását. A Mozgó Világ létrejötte, illetve az addig „félreállított” rendezők, színészek újbóli megjelenése jelentette ennek az enyhülésnek a kézzel fogható jeleit. Mindez persze nem a Szovjetunió elutasítását, vagy a marxizmus bírálatát jelentette, elvégre a „főnök” a KISZ KB Sajtó – és Ideológiai Osztálya volt, akik minden hónapban értékelték a lapot és súlyos kritikát gyakoroltak. Akár fegyelmit is osztottak, például az olyan törekvésekért, amelyek során felvették a kapcsolatot az olvasókkal, netán megszólalni engedték őket.
Főszerkesztőként Kulin Ferenc két nagy botrányt élt meg a Mozgó Világban. A Ludovika Szabadegyetemen beszélt erről, az MDF-ben betöltött évekről, Antall József néhai miniszterelnök bölcsességéről és az őt ért zsarolásokról, de a rendszerváltás tanulságait is levonta 30 év távlatából.
Mindezekről részletesen is olvashatnak a Bonum Publicum egyetemi magazin októberi számában.
A Ludovika Szabadegyetem folytatódik: információk a következő előadásról és regisztrációs link ITT, az esemény a Facebookon.
A Ludovika Szabadegyetem programjának társzervezője a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.
A Ludovika Szabadegyetem legutóbbi beszélgetését az alábbi videon tekinthetik meg:
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes
Video: Halápi Katinka