Egy stabil alakulat, Jens Stoltenberg főtitkár szavaival élve „a világtörténelem legsikeresebb szövetsége”, amely folyamatosan képes alkalmazkodni a változó környezethez és felismeri a 21 század kihívásait - ezekkel a gondolatokkal jellemezték az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetét az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiumának „NATO 70” emlékév konferenciáján.
Az eseményt hallgatói kezdeményezésre rendezték meg a szervezet fennállásának 70. évfordulója alkalmából, amely egyben lehetőség arra, hogy Magyarország 20 évvel ezelőtti csatlakozásának pozitív hozadékait is felelevenítsék. Kaló József egyetemi docens, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke megnyitójában azt mondta: a történelem folyamán kötött katonai-politikai szövetségek átlag 20 évet éltek, míg a NATO 70 éves fennmaradása megmutatja, hogy egy megújulni képes szervezetről van szó. Annak ellenére, hogy megalakulása vitákkal terhelt volt egy olyan időszakban, amikor a hidegháború félelemmel töltötte el a nyugati országokat – erről már Szenes Zoltán beszélt. Az ÁNTK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék professzora szerint a NATO létrejöttének okai a szervezet első főtitkárának, Lord Ismay-nak a szavaival jól összefoglalhatók: „az amerikaiakat bent tartani, az oroszokat távol tartani, a németeket pedig lenyomva tartani.” A nyugállományú vezérezredes hozzátette: az USA szerepvállalását kényszer szülte annak idején, hiszen Nagy-Britannia nem volt képes garantálni Európa biztonságát és másodlagos hatalom lett. Az Amerikai Egyesült Államok szerepe egyébként nemcsak a katonai szövetség múltjának, hanem jövőjének is egyik alappillére, hiszen létét az határozza meg, mennyire fontos az amerikaiaknak – szögezte le a volt vezérkari főnök. A 29 tagországot és 70 partnerországot magában foglaló globális szervezet életének közelmúltbéli fontos mérföldkövei voltak a szeptember 11-i terrortámadás, de a Krím-félsziget annexiója is. A hidegháború vége óta történt események is jól mutatják, hogy a NATO képes alkalmazkodni a változásokhoz – vélte előadásában a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar professzora, Siposné Kecskeméthy Klára ezredes. A NATO alapítása óta változatlan alapvetés, hogy politikai nyilatkozatait áthatja a konszenzus, a változó környezethez való alkalmazkodását pedig a keleti országokkal történt 1990-es évekbeli kapcsolatfelvétel is mutatja. A Műveleti Támogató Tanszék egyetemi tanára beszámolt arról, hogy hamarosan egy 30. tagja is lehet a NATO-nak: Észak-Macedónia, amelynek védelmi minisztere egy napokban tartott szövetségi, katonai tanácskozáson is részt vehetett. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének fejlődési ívét jól jelzi, hogy megalakulását követően nem is gondoltak a hidegháború végére, így fel sem merülhetett a bővítés gondolata. Ehhez képest ma számos, egykor a Varsói Szerződésben helyet foglaló ország, köztük hazánk mondhatja magát teljes jogú tagnak – vázolta fel a szervezet fejlődési ívét Petróczki Márk, a Szakkollégium Diákbizottságának ügyvezető alelnöke. A konferencia főszervezője felhívta a figyelmet: a NATO nem egy valaki ellen szerveződő csoportosulás, esetében tehát nem beszélhetünk egy „nagy közös ellenségről”. A szervezet bővítésének motorja az USA, a bővítés 5 alappillére pedig: a demokrácia, a piacgazdaság, a tagok államhatárainak stabilitása, a hadseregek fölötti civil kontroll, illetve a hadseregek kompatibilitása a NATO felé.
„Egy nagy pozitív mérleg dominálja NATO tagságunkat” – ezzel a gondolattal vont mérleget Magyarország szerepvállalásáról a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Balogh István szerint hazánk a Délszláv válság idején bizonyította „jó tanuló” szerepét, hiszen átengedte légterét és létesítményeit a NATO-nak, amivel jócskán hozzájárult felvételének sikeréhez. Azóta pedig a missziós szerepvállalásban jó a renoménk – tette hozzá az államtitkár, aki szerint ezekben a küldetésekben a Magyar Honvédség megtapasztalhatta, hogy képes többnemzeti keretek között is hatékonyan működni. Szintén a tagság pozitívuma a konferencián sokat emlegetett NATO alapokmány 5. cikkelye, amely Magyarországnak is garantálja a kollektív védelemben való részesülés lehetőségét. Az államtitkár szerint a tömörülés tagjaként nagyobb az érdekérvényesítő képességünk, benne maradhatunk az európai történelmi fejlődés fősodrában, Magyarország speciális szaktudását pedig a Nyugat-Balkánt illetően egyre többször kikérik. Az együttműködésben az a legfontosabb, hogy a magyar nemzeti érdek a szövetségi érdekkel együtt érvényesüljön, ám szerencsére a politikai konszenzus alapelvének megfelelően „van helyünk az asztalnál” – szögezte le Balogh István.
A konferencián Kovács László dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője beszélt a 21. század egyik kihívásáról, a kibertámadások jelenlétéről, amely a NATO-t és tagjait is arra kényszeríti, hogy fejlesszék kibervédelmi képességeiket. A dandártábornok szerint a szervezet 2016-ben már felismerte ezt a kihívást, hiszen deklarálta: a kibertér a hadviselésnek ugyanolyan dimenziója, mint a szárazföld, a levegő, vagy a tengerek. A kibervédelem szükségességét a dandártábornok azzal érzékeltette, hogy egy tank, vagy harckocsi tulajdonképpen nem más, mint egy „páncélozott számítógép”, amelyet fel lehet törni, mint, ahogyan a holland haderőben ez elő is fordult már. Az ilyen támadások ellen pedig tenni kell, ezért állt fel a Magyar Honvédség Parancsnokságának januári létrejöttével a Kibervédelmi Haderőnemi Szemlélőség, valamint az Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnökség. Hasonló szervezeteket Németország két éve, Csehország pedig 9 hónapja hozott létre. Szentendrén működik a Kiberakadémia, az NKE-n pedig gyakorlatokat szerveznek az ilyen védelmi képességek fejlesztésére.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes