A kibertér lassan mindennapjaink meghatározó részévé válik, és számos területen befolyásolja életünket. Ezért is fontos, hogy minél többet szóljunk a kiberbiztonság egyes kérdéseiről. Az NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézet és a Kiberbiztonsági Kutatóintézet közös szervezésében megvalósuló kerekasztal-beszélgetés vendége Luke McNamara amerikai kiberbiztonsági szakértő volt.
Luke McNamara a FireEye Threat Intelligence egyik fő elemzője, akinek több mint hatéves tapasztalata van a nemzetállamokkal kapcsolatos kiberfenyegetéseket illetően. Korábban olyan kutatásokat vezetett és készített stratégiai elemzéseket, amelyek a makro-kibernetikai fenyegetésekről nyújtottak mélyebb betekintést. A FireEye az egyik legismertebb cég ezen a területen. Olyan egyedi gyártású, virtuális gép-alapú biztonsági platformot talált fel, amely valós idejű védelmet biztosít a nagyvállalatok és a kormányzatok számára is a kibertámadások új generációja ellen. Napjainkban már olyan kifinomult támadásokkal is számolni kell, amelyek könnyedén kikerülik az olyan hagyományos védelmeket, mint például az új generációs tűzfalak, az IPS rendszerek, az antivírus és más átjáró védelmi megoldások. A cég mintegy 60 országban van jelen és mintegy kétezer ügyfele van.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetés moderátora, Krasznay Csaba a jelenlegi kiberfenyegetésekről és problémákról kérdezte az amerikai kiberszakértőt. „Folyamatosan változó trendekről beszélünk. Amit évekkel ezelőtt komoly veszélynek észleltünk, az ma már a kisebb gondjaink közé tartozik” – hangsúlyozta Luke McNamara és egyben utalt arra, hogy a fenyegetések típusai folyamatosan bővülnek. Egyre több országban és egyre nagyobb számban vannak jelen kiberbűnözők: korábban jellemzően kínai csoportokról volt szó, de ma már Oroszország, Irán, Pakisztán és például Vietnám is „otthont ad” számukra. A FireEye elemzője elmondta, hogy gyakori az információ kiszivárogtatása vagy az információlopáson keresztüli zsarolás is. Luke McNamara szerint azok a bűnözői csoportok miatt kell leginkább aggódnunk, akik szofisztikált eszközökkel rendelkeznek és rendkívül nehéz lenyomozni őket. Legtöbbször komoly kihívást jelent a fenyegetők beazonosítása is, ráadásul, ha sikerül elkapni valakit, attól még a csoport továbbra is aktív maradhat. A kiberszakértő név szerint említette az orosz Fancy Beart, az APT29-et és Deep Pandát is, mint hackercsopotokat. Előadásában kitért a hacktivistákra is, amely csoportnak a tagjai hackerszintű tudással rendelkeznek, és olyan ügy – akár politikai, vallási, kulturális – mellé állnak, amellyel egyetértésüket szeretnék kifejezni. Jellemző példaként az Anonymus csoportot említette Luke McNamara. Krasznay Csaba, a Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője felvetette a kiberterrorizmus kérdését, illetve, hogy valójában terroristákról van-e szó, akik a kiberteret is használják. Az amerikai szakértő szerint is vitás kérdésről van szó, ő inkább az utóbbi mellett érvelt.
A kerekasztal-beszélgetésen szó volt még a NATO és az EU kibervédelmi jövőjéről, a Huawei szerepéről az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúban, illetve a magyar kiberbiztonság helyzetéről. „A kibertér a jövőbeli konfliktusokban fontos szerepet fog játszani” – zárta előadását Luke McNamara.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes