Oktat és kutat is a legfőbb ügyész

Egy összefoglaló monográfiát készít az Európai Ügyészségről Polt Péter legfőbb ügyész, aki szakmai munkája mellett jelentős oktatói és tudományos tevékenységet is végez a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Rendészettudományi Kar Büntetőjogi Tanszék vezetője szerint a büntető igazságszolgáltatás egészének minőségi emeléséhez is hozzájárul az a specializált képzés, amelyet az NKE nyújt. A legfőbb ügyész a Bonum Publicum áprilisi számában megjelent interjúban elmondta, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan a nemzetközi bűnügyi együttműködés szerepe is nagyban felértékelődött.

Ön a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktatói és tudományos munkát is végez. Mit jelent szakmai pályafutásában ez a tevékenység, és hogyan tudja ebben hasznosítani a gyakorlatban megszerzett tapasztalatait?

1983 óta, immáron harminchat éve végzek egyetemi oktatást és kutatást. Pályafutásomban mindig összekapcsolódott a szakmai és az egyetemi munka. Például 1980-ban az Országos Kriminológiai Intézet elődjének, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnek a tudományos segédmunkatársa voltam, és ezzel együtt a Budapesti V. kerületi Ügyészségen és a Fővárosi Főügyészségen folytattam fogalmazói gyakorlatot. Hasonlóképpen van ma is, amikor a legfőbb ügyészi munkám mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára is vagyok. Véleményem szerint a szakmai és a tudományos munkát szorosan össze lehet kapcsolni, és a jogalkalmazásnak, valamint a tudományos életnek is jó, ha kölcsönösen látják és tanulnak is egymástól.

Mennyire jut ideje a legfőbb ügyészi hivatás ellátása mellett az oktatásra, kutatásra?

A hivatalom és az oktatási-kutatási munkám, mint mondtam, szorosan összekapcsolódik, egyik a másikat kiegészíti. A napi munkában én is nagy hasznát veszem kutatási területeim – különösen a büntető anyagi jog és a nemzetközi büntetőjog – tapasztalatainak, és viszont. Mindkét feladatom megköveteli a maga idejét, de szerencsére egy hét nemcsak öt napból áll.

Úgy tudjuk, hogy hamarosan két könyve is megjelenik majd. Ezek a kiadványok milyen aktualitásokat tartalmaznak?

Ebben szeretném kicsit pontosítani. Valóban két nagyobb lélegzetvételű kéziratot adtam le tavaly, azonban ezek közül csak az egyik lesz monográfia, a másik egy nagyobb tankönyv része, amelyben olyan jogesettárat állítottam össze, amely évtizedek óta hiány a magyar büntetőjogi képzésben. A könyv, amelyről kérdezett, az egyik, számomra fontos kutatási terület feldolgozását jelenti. Az Európai Ügyészségről összefoglaló monográfia eddig nem jelent meg magyar nyelven, és az idegen nyelvű irodalom sem bővelkedik ilyenben. A célom az volt, hogy tudományos alapossággal járjam körbe azt a témát, amely nemcsak hogy alig ismert a magyar szakmai életben, hanem sok félreértés és téves információ is kering róla. Ebben a könyvben bemutatom azt az utat, amely a mostani európai tanácsi rendelethez vezetett, és megoldást, alternatívákat keresek azokra a problémákra is, amelyek megoldása elkerülhetetlen lesz az ez idő szerint jövőre esedékes hatálybalépést követően.

Hogyan értékeli az NKE szerepét az állam működtetésében, az egyes hivatásrendek felkészítésében?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy fontos és hiánypótló intézmény, amely betölti az állami tisztviselők célzott felkészítésében meglévő űrt. Azt ma már kijelenthetjük, hogy az NKE egyértelműen megtalálta helyét a magyar felsőoktatásban. Az állami szféra számára különösen fontos, hogy olyan adekvát képzést kapjanak a hallgatók, amely által megbízható tudású, magasan képzett szakemberekként tudnak majd elhelyezkedni. Véleményem szerint a büntető igazságszolgáltatás egészének minőségi emeléséhez is hozzájárul az a specializált képzés, amelyet az intézmény nyújt.

Korábban volt az uniós legfőbb ügyészek hálózatának soros elnöke is, és jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. A bűnüldözés kapcsán mennyire fontos manapság a nemzetközi együttműködés szerepe, és mi várható ezen a téren a jövőben? Például az új technológiák mennyire jelennek majd meg az ügyészi munkában?

A 21. században látványosan felgyorsult a technológiai fejlődés, amely napjainkban egyre inkább áthatja az emberek életét. Ma már a bűnözés olyan új, szerteágazó formáival kell felvenni a küzdelmet, mint például a számítástechnikai rendszereket érintő bűncselekmények, a kiberbűnözés, az online zaklatások, a kriptovalutákkal elkövetett bűncselekmények, vagy újabban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó elkövetési magatartások. Ennek eredményeként a nemzetközi bűnügyi együttműködés szerepe is nagyban felértékelődött, hiszen a szolgáltatások más országból való elérésének, az állampolgárok más országokba való mozgásának megkönnyítésével kapcsolatos vívmányokat a bűnelkövetők is figyelemmel kísérik, és ki is használják. A bűncselekmények hatékony felderítése érdekében már Magyarországon is számos nemzetközi együttműködési forma áll rendelkezésre. Ezek közül kiemelkedik az Eurojust, amely uniós ügynökségként a bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést koordinálja. A téma aktualitását és a nemzetközi bűnügyi együttműködés fontosságát jelzi, hogy az Eurojust rendkívül gyors és hatékony közreműködésének eredményeként vette őrizetbe Magyarországon a nyomozó ügyészség az ISIS-terroristát. Az Eurojust tevékenységét főként a tagállami igazságügyi hatóságok közötti együttműködés kapcsán fejti ki, ezen túlmenően koordinációs értekezleteket bonyolít le, valamint megszervezi a közös nyomozócsoportokat. A hazai ügyészek egyre több koordinációs értekezleten vesznek részt, és évről évre emelkedik a közös nyomozócsoportok száma is.

Az igazságszolgáltatás mint az egyik hatalmi ág rendszerében hol helyezkedik el az ügyészség? Hogyan tudja biztosítani az alapvető jogok és az igazság kiderítéséhez fűződő érdekek érvényesülését? Illetve hogyan őrizhető meg az ügyészi szervezet függetlensége a többi hatalmi ágtól, elsősorban a kormányzástól? Legfőbb ügyészként eltöltött eddigi időszakát hogyan értékeli ebből a szempontból?

Az ügyészségi feladatok alkotmányos alapjait az Alaptörvény 29. cikk (1)–(2) bekezdése tartalmazza, amely szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Ezen túlmenően jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett, a közérdek védelmezőjeként pedig az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az elmúlt időszakban az ügyészi szervezetet számos támadás és politikai nyomásgyakorlás érte, amelyek azonban minden ténybeli alapot nélkülöznek, és azokat az ügyészség határozottan visszautasítja. A magyar ügyészség az Alaptörvénynek és a rá vonatkozó törvényeknek megfelelően működik, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként függetlenül eljárva érvényesíti az állam büntetőjogi igényét. Az ügyészség tevékenységét eddig is alkotmányosan, az objektív igazság kiderítése céljával végezte, és a jövőben is ezt fogja tenni. Az ügyészséget ellenőrző tevékenység megfelelően oszlik el a parlament, a bíróságok és a nyilvánosság között.

Az európai kontinensen is számos ügyészi szervezetrendszer működik. A magyar mennyiben speciális?

Kétségtelen, hogy az ügyészség talán legismertebb feladatkörei a büntetőeljáráshoz kapcsolódnak, azonban ezen túlmenően számos feladatot lát el. Meg kell említeni, hogy az ügyésznek a büntetés-végrehajtás feletti felügyeleti körében is fontos feladatai vannak, hiszen az ügyész bármely időpontban és helyen ellenőrizheti a törvényekben meghatározott joghátrányok és jogkorlátozások végrehajtásának, a fogvatartottakkal való bánásmódnak a törvényességét. Az ügyészségnek a büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatáskörét részben az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.), részben külön törvények határozzák meg. Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A közérdekvédelmi tevékenység kiemelt területei az egyes hatósági eljárásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó ügyészi feladatok ellátása, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, a szabálysértési ügyek, egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok ellátása, a polgári bíróság előtt ügyészi tevékenység, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos ügyészi feladatok. Az elmúlt években a közérdekvédelmi szakterületen – elsősorban a jogszabályok változására visszavezethetően – az ügyészi tevékenység súlypontjai is átrendeződtek, mivel az egyedi jogsérelmek orvoslása mellett az általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítására irányuló, a fogyasztók érdekeit védő tevékenység került előtérbe.

Mennyit változott az elmúlt évtizedekben az ügyészi szerepvállalás mértéke és formája a büntetőeljárásban? Mit hozott az új büntetőeljárási törvény?

A Magyarországon 2010-ben elindított büntetőjogi reform egy évvel ezelőtt, 2017. június 13-án teljesedett be, amikor az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (új Be.). Az ügyészség a kodifikációs munkában talán a legaktívabb partner volt, mivel az új eljárási törvény megalkotása is az ügyészség jelentős közreműködésével zajlott. Nagyon lényeges változás, hogy új nyomozási struktúra jött létre, ami azt jelenti, hogy a nyomozás két fő szakaszra oszlik, a felderítésre és a vizsgálatra, a válaszvonalat pedig a gyanúsított kihallgatása jelenti. Ennek részben az az oka, hogy a gyanúsított kihallgatását követően a tisztességes eljárás elvének és garanciáinak is fokozottabban kell érvényesülniük, részben pedig az, hogy ténylegesen más típusú feladatokat és kompetenciát követel meg az ismeretlen elkövető bűncselekményének feltárása, mint a megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi felelősségének vizsgálata. A nyomozás felderítési szakaszában a nyomozó hatóság teljes önállósággal rendelkezik, önálló felelősséggel, az ügyész ebben a szakaszban kizárólag mint a törvényesség őre jelenik meg. A gyanúsítotti kihallgatást követően, a nyomozás vizsgálati szakaszában azonban az ügyész már irányítási jogkört gyakorol, amelynek keretében például a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja.

Az új büntetőeljárási törvény mennyire fektet hangsúlyt a bűncselekmények sértettjeinek védelmére, jogaik érvényesítésére?  

Mindenképpen nagy hangsúlyt kapnak ezek a szempontok. A beismerés és a terhelt együttműködési szándéka kétféle megegyezéshez vezethet. Az első esetben a nyomozási szakaszban, a vádemelés előtt az ügyész, a terhelt és a védő – a bíróságtól függetlenül – formális megállapodást, úgynevezett egyezséget köthet. Az ügyész ebben az esetben a megkötött egyezségnek megfelelően emel vádat, a bíróság pedig csak az egyezség törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg, azt jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja. A másik esetben – formális egyezség hiányában – a vádemelést követő bírósági előkészítő ülés keretében lehetséges a megegyezés. Az ügyész ebben az esetben a vádiratban megjelölheti azt a szankciót és annak mértékét is, amelyet hajlandó elfogadni abban az esetben, ha a terhelt a bűnösségét beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen elfogadja, az ügyész indítványa a bíróságot annyiban köti, hogy a vádiratban foglaltnál súlyosabb szankciót nem alkalmazhat. A beismerésre az eljárás folyamán később is sor kerülhet, de az elkövető ilyen kedvezményekkel a későbbiekben már nem számolhat. Közös eleme a megegyezés két válfajának, hogy a tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész állapítja meg, így az angolszász rendszerben jellemző alkudozásról nem lehet szó. Fontos még azt is kiemelni, hogy az ügyészségi nyomozás szervezete 2019. február 1-jével megújult: az eddigi széttagolt rendszer egy egységes struktúrába, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez került.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Legfőbb Ügyészség, Szilágyi Dénes


Címkék: interjú Polt Péter