Milyen lesz a jövő hadserege? Hogyan működhetünk együtt a mesterséges intelligenciával és a robotokkal? Hogyan alkalmazhatók a virtuális megoldások egy bevetés során? Elgondolkodtató kérdések, amelyek fókuszában ott van az ember, esetünkben a katona. A virtuális világ haderőre optimalizált alkalmazásait a Digital Soldier 2.0 konferencián mutatták be a Stefánia Palota-Honvéd Kulturális Központban. A témával kapcsolatos cikkünk a Bonum Publicum júniusi számában jelent meg.
A digitális katona rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki az 1990-es évek elejétől. Digitális technológiát integráló felszerelések sora segítette a gyalogság bevetéseit, de a katona védelmét is. A technikai fejlesztések sora bámulatos, hiszen a lézer alapú megoldások mellett olyan sisakrendszert fejlesztettek ki, amelyben a beépített számítógép, a digitális taktikai térképet és a csapatok helyzetét megjeleníteni képes sisakképernyő a Tökéletes katona című film világába repíti az olvasót. A golyóálló kevlár sisakra erősíthető kijelzőn egy másik katona fegyverére szerelt kamera képét lehet látni, de az ellenség helyzetét és a valós harctéri eseményeket is. A katonák kaptak egy olyan védőmellényt, amely nemcsak a felsőtestet, de a combot és a felkart is védi. A GPS navigációt, a nyolc csatornás rádiót, adatkapcsolatot fenntartó megoldásokat akkumulátor üzemelteti. Ezek a megoldások az ún. Land Warrior felszerelés részei, amelyek mintegy 6,5 kg-os többletterhet jelentenek a katonák számára.
A digitális világ katonai alkalmazásai a Magyar Honvédség teljes megújulását célul tűző Zrínyi 2026 programban is fellelhetők. Megjelentek a digitális katona egyes eszközei, például az a HM EI-nél kifejlesztett humán monitor, amely az egyes életfunkciókról ad tájékoztatást. A műszer a vér oxigénszintjét, az EKG-t, de a légzésszámot is képes rögzíteni. A Digitális Katona Program első fázisában a világosabb színű, infrasugarakat jobban elnyelni képes gyakorló ruhákat szereztek be. Az otthonainkban, játékcélokra használt alkalmazásoknak katonai kihasználási lehetőségei is lehetnek. A berendezések egyike egy olyan lábtartóval felszerelt félgömb, amelyben helyet foglal a felhasználó, aki felvesz egy VR szemüveget, aminek segítségével például egy autós játék világába csöppen. Egy távirányító segítségével 360 fokban pöröghet, de akár 50 fokban meg is döntheti magát. Böröndi Gábor altábornagy szerint ennek az eszköznek komoly szerepet szán a Honvédség például a toborzások során, hiszen a fiatalokat ezzel lehet megnyerni. Az Magyar Honvédség Parancsnokságának parancsnokhelyettese előadásában arról beszélt: az egyre korszerűbb fegyverek és védelmi megoldások a katonák kognitív képességeinek fejlesztését is szükségessé teszik.
A digitális katona felszerelésének központi eleme a többfunkciós sisak, amely ugyan jelentősen megkönnyíti a katona harctéri képességeit, de terheket is ró rá, hiszen meg kell osztania a figyelmét. A több mindenre kiterjedő figyelem az a problémakör, ahol már az ember, jelen esetben a katona, az ő kognitív képességei, és ezek vizsgálata kerül a fókuszba. Az agyi képességek fejlesztése, azaz a kognitív kondicionálás ma már ugyanúgy lehetséges, mintha egy kiképzés során izmot edzenénk. Napjainkban is zajlanak olyan katonai kísérletek, amelyek során speciális étrendet fejlesztenek ki a fizikai és az agyi képességek fejlesztésére, vagy akár olyan étrendkiegészítőket vizsgálnak ebből a célból, mint a cink és az omega 3 zsírsavak. Szintén ígéretes agyi képességfejlesztő szer lehet a kurkuma hatóanyaga: a kurkumin. A témában kutatásokat folytató Szilvássy Zoltán a Debreceni Egyetem rektora szerint a kurkumin csökkenti az inzulinrezisztenciát, indirekt módon hatással van az idegrendszer működésére is. A kurkuma jótékony hatással az agyműködésre, ezen belül a memóriára, és csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét. A mindennapi kütyükben megjelennek olyan algoritmusok, amelyek különféle sémákra tanítanak egy-egy alkalmazást. Ilyen módon ajánlja fel a Facebook, hogy kiket jelölhetünk be ismerősként, de egy telefon arcfelismerő módszere is egyfajta „tanulási folyamat” eredménye. Mindezek alapja pedig a mély tanulás (deep learning), amely a neuronhálózatok alkalmazásán alapszik. Ezt a modellt 1943-ban Warren McCulloch és Walter Pitts alkották meg a biológiai ideghálózatok mintájára. Ahogy a biológiai ideghálózat az idegsejtek összekapcsolódásán alapszik, úgy a mesterséges, egy gép vagy program, ami a biológiai neurális hálózat tulajdonságait modellezi. A terület egyik kutatója Tóth László, a Szegedi Tudományegyetem docense, aki szerint jól alkalmazható katonai környezetben – erős háttérzajban – a beszéd gépi felismerése.
A katonai teljesítmény neurotechnológiai fejlesztésével foglalkozik az Egyesült Államokban a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency – Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége), illetve az Arlingtoni Platypus Institute. Az intézet tudományos igazgatója, és a DARPA alelnöke Amy A. Kruse az emberi agy alkalmazkodó képességét vizsgálja a dinamikusan fejlődő technológiai környezetben, illetve a kognitív képességek fejlesztésének lehetőségeit. Katonai alkalmazás során nemcsak a katona kognitív képességei képezik a kutatás tárgyát, hanem a katonák egy csoportjának – például egy különleges műveleti csoportnak – az együttműködése is. A kutatások homlokterébe került az emberi és a mesterséges intelligencia együttműködésének kérdése, az emberi agy és a robotok közötti együttműködés korlátainak vizsgálata, hatékonyságának fokozása, illetve az ember- és robotcsoportok közötti együttműködés lehetőségeinek vizsgálata is. A kutató elmondta: a digitális technológia gyorsabban fejlődik, mint az emberi feldolgozóképesség, és egy ponton túl ezt a problémát csak az agy kognitív képességeinek fejlesztésével lehet megoldani. Az Egyesült Államok haderejének különleges műveleti parancsnoksága (U.S. Special Operations Command) már tesztelte is katonáin az újfajta tudati teljesítménynövelő eljárásokat. A tesztek során a katonák fejére kognitív teljesítményfokozó berendezést helyeztek. Mesterlövészek teljesítőképességét és agyi funkcióit vizsgálták, majd egy fejre helyezett berendezéssel eredményes kísérleteket végeztek teljesítőképességük, találati pontosságuk növelésére. A tapasztalatok alapján már néhány hetes ilyen irányú fejlesztés eredményre vezet. Egy hathetes program során 12%-os kognitív képességjavulást értek el.
Létezik egy olyan szimulációs program, amely helyet kapott az amerikai hadsereg Navy Seal különleges műveleti erő felkészítő programjában is. Vécsey Zsadány, a programot fejlesztő kaliforniai cég képviselője közölte: a virtuális valóság technológiák jelentős sebességgel fejlődnek, a hadsereg mellett az üzleti szektor is alkalmazza ezeket. A szimulációs rendszer hidat teremt az élet értelmének tartott boldogság (flow-élmény), az üzleti profit, valamint a környezeti és társadalmi alapokon nyugvó fenntarthatóság között. Az online vezetés-fejlesztés szimulációt a Navy Seal parancsnokok képzési programjában alkalmazzák, hiszen az a vezetői magatartás és módszerek oktatására használható.
Az agy edzésének egyik módszere egy olyan rendszer használata, amelyben az agyhullámokat közvetlenül az agyról vételezik, amelyhez EEG technológiát használnak. Dávid Roland a Tudományos és Technológiai Parkok Szövetségének képviseletében mondta el, hogy szakértőik alkották meg azt az egyedülálló szoftvert, amely képes a nyers jelekből lemodellezni az agyféltekék pontos és valós idejű működését, és ezt vizuálisan a felhasználó elé tárni. Az egymásra épülő rendszerek az egyéni mentális felkészülés és a csapatszintű mentális összehangoltság megteremtésére is alkalmasak. A kiértékelések alapján a tréningek előre megtervezhetők, a képzésekkel az agyat – mint egy izmot – edzik. A felhasználó stresszhelyzetben képessé válik érzelmeinek ellenőrzésére, a teljesen ellazult pihenés állapotára, a rekreációs idő csökkenésére, a minőségi döntéshozatalra. Fejlődik az információbefogadási képessége, a memóriája, a figyelem hosszú távon fenntarthatóvá válik és megnő a tudati fókusz. Michelisz Norbert autóversenyző sikerrel alkalmazta az eljárást versenyfelkészülése során. Porkoláb Imre ezredes, a Honvédelmi Minisztérium, Nemzeti Fegyverzeti Igazgató Kutatás-fejlesztésért és Innovációért Felelős Helyettese szerint nagy szükség van a digitális átállás emberi aspektusaira koncentrálni. Napjaink egyik legmeghatározóbb kihívása ugyanis, hogy az emberi elme nem képes követni a digitális átállás sebességét, ezért is elkerülhetetlen a kognitív fejlesztés.
Szerző: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes, internet