Tusványos: családias hangulatú beszélgetések és parázs viták az NKE szervezésében

A jogállam lényegéről, a médiaszabályozásról és a médiafogyasztási szokások megváltozásáról, a magyarországi nyilvánosság állapotáról, egy új Kárpát-medencei vezetőképzésről, valamint a humán- és reáloktatás szükségességéről is szó volt az NKE programhelyszínén, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.

Magyarország elmúlt 30 évének fejlődését, a megoldásra váró feladatokat, és a rendszerváltozás utáni kormányok felelősségtudatát a Budapest – DEPO – AMC - NKE sátorban szervezett, „Fősodorban, vagy az árral szemben? Európa és Magyarország 1990-2030” című beszélgetésen ismerhették meg a résztvevők. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az 1990-2002 közötti kormányokban még megvolt valamiféle felelősségtudat az ország iránt, ami 2010-ben visszatért. A miniszter kiemelte: amikor az elmúlt 30 évet értékelni kell, akkor fontos megjegyezni, hogy a 2002-2010 közötti időszak nem része a rendszerváltozásnak, mert szemben áll annak értékvilágával. Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy több olyan ügy volt az elmúlt években, amelyekben a jelenlegi kormány megmutatta, hogy képes önkorrekcióra. Ilyen volt például az internetadó visszavonása, vagy a vasárnapi zárvatartás ügye. A miniszter szerint a magyar választási rendszer megfelel az európai normáknak. Ezt a Velencei Biztosság is elismerte, az új szabályokat – például a határon túli állampolgárok szavazati jogával kapcsolatosakat – pedig az ellenzék egy része is támogatta.  A beszélgetésen Koltay András, az NKE rektora szűkebb kutatási területéről, a médiajogról és a médiafogyasztási szokások változásáról beszélt. A rektor szerint napjainkban a nagy online platformok veszik át a nyilvánosság befolyásolásának szerepét, így hamarosan itt lesz az ideje egy ezzel kapcsolatos új szabályozásnak, egy új médiatörvénynek is. Koltay András megjegyezte: nemzeti szuverenitás kérdése, hogy egy állam „karakán” álláspontot alakítson ki arról, hogyan látja saját nyilvánosságát. A médiafogyasztási szokások megváltozásával kapcsolatban Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet vezetője arra világított rá, hogy a kattintásszámok bűvöletében élő világ torzít, szellemi tunyasághoz vezet, aminek ma már külön kifejezései is vannak. Az intézetvezető szerint ugyanis a „populista”, vagy „putyinizáció” kifejezések épp olyan leegyszerűsítések, amelyek megmutatják az átgondolatlanságot, a gondolkodás felszínességét, igaz, alkalmasak a figyelemfelkeltésre és a kattintás szám növelésére.

Az NKE programhelyszínén szó volt még az intézmény által indítani tervezett Kárpát-medencei vezetőképzésről is, amely nagy hasznára válhat a határon túli magyaroknak is mindennapos ügyeik intézésben. A Stratégiai Tanulmányok Intézet vezetője szerint a képzés nem titkolt célja a határon túli közigazgatás minőségi szakemberképzésének biztosítása mellett a határon túli nemzetépítés elősegítése is. „Azok a sikeres közösségek határon innen és túl, akik a modernizáció szavát időben meghallották” – utalt Prőhle Gergely arra, hogy az NKE-n a közigazgatási és államigazgatási ismereteket olyan korszerű, professzionális módon próbálják tanítani, ami megfelel a modern állam követelményeinek és annak a nemzetközi követelményrendszernek is, amiben országaink működnek. Ebben a munkában az NKE-nek vannak természetes szövetségesei is, például a Selye János Egyetem Révkomáromban, a Beregszászi Főiskola, vagy a Sapientia Erdélyben. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a megfelelő színvonalú közigazgatás iránti igény egyre csak szélesedik, amihez meg kell felelni a hivatali rendszernek is. A tanácselnök szerint a legnagyobb gond a képzett közép – és felsővezetők hiánya, az NKE-vel való együttműködés így abban segíthet, hogy megadja azt a plusz tudást és „begyakoroltassa” azokat az ismereteket, amivel egy ilyen szakembernek rendelkeznie kell.

Parázs vitát hozott Orbán Balázs a Miniszterelnökség miniszterhelyettese és Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő eszmecseréje, amelynek moderátora Horváth József, az NKE főtitkára volt. Az ellenzéki képviselő a reáltárgyak óraszámainak tervezett csökkentését elhibázott dolognak tartja, hiszen a „matematika megtanít gondolkodni”, ezeken a területeken pedig nagy a szakemberhiány. Orbán Balázs szerint az állam garantálja a reáloktatás feltételeit, például a felsőoktatásban elegendő államilag támogatott hely van erre. A miniszterhelyettes ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem szabad leépíteni a humán értelmiséget sem, ugyanis a jövőben a robotizáció mellett egyre több lesz a kreatív munkahely, amelyeket humán értelmiséggel kell feltölteni. Az oktatás mellett a két politikus eszmét cserélt a többi között a paksi beruházásról és a klímaváltozás aktualitásairól is. A pénteki napon külön beszélgetés folyt a fenntartható vízgazdálkodásról a Kárpát-medencében. A témáról Bíró Tibor, az NKE Víztudományi Kar dékánja, Horváth József egyetemi főtitkár és Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke fejtette ki a véleményét.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó:index.hu, Tusványos facebook oldal