Aung Szan Szú Kji mianmari államtanácsos, külügyminiszter és 2016 óta az ország kormányfője a mianmari demokratikus átmenetről tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A burmai politikus a 80-as évektől harcol hazája demokratizálásért. 1991-ben A demokráciáért és emberi jogokért való erőszakmentes küzdelemért Nobel-békedíjjal tűntették ki. „Minél több vitára van szükség az emberi jogok és a demokrácia témájában” – mondta megnyitó beszédében Koltay András, az egyetem rektora. A rendezvényen több mianmari miniszter is részt vett.
A történelmi Burma hosszú évtizedekig Indiához csatolt brit gyarmatnak számított. 1937-re sikerült elérnie, hogy önálló gyarmatként kormányozzák. A függetlenné válás 1948. január 4-én következett be, de az ország megörökölte a birodalmi jelleget. 1962-től pedig kezdetét vette a katonai junta uralma. A 90-es években kezdett megerősödni Szu Kji vezetésével a Nemzeti Liga a Demokráciáért párt, amelynek fő célja az erőszak visszautasítása és a passzív rezisztencia volt. „Hosszú volt az út az autoriter rendszertől a demokratizálódás folyamatáig” – fejtette ki Aung Szan Szú Kji. Elmondta, hogy minden ország számára mást jelent a demokrácia fogalma: számukra ez a biztonságot és a stabilitást fejezi ki. „A szülők célja, hogy biztosítani tudják gyerekeiknek a napi háromszori étkezést és az oktatást, valamint, hogy esténként nyugodtan alhassanak el azzal a tudattal, hogy békés lesz az éjszaka” – fogalmazott. Számára a demokrácia a lakosság által választott, és az emberekért, jólétért és békéért dolgozó kormányt jelenti. Az államtanácsos szerint az országnak joga van a „saját sorsát alakítani úgy, ahogy ők szeretnék.” A demokratizálódással egyidőben számos új probléma jelent meg Mianmarban. Éppen ezért a demokratikus folyamat még nem fejeződött be, hanem jelenleg is zajlik. A 2015-ös választások után számtalan területen következtek be változások. „Az 1990 és a 2015 közötti szakaszt egyfajta próbaidőszaknak is nevezhetjük. Míg a 90-es években mintegy kétszáz párt jelentkezett be a választásokra, 2015-re, mikor az alkotmányt kellett demokratizálni, ezek a pártok szinte mind eltűntek” – hangzott el. Mianmar polgárai hisznek a jogállamiságban, s az államtanácsos kiemelte, hogy míg az angol kifejezésben a „rule of law” nem specifikálja, hogy pontosan milyen jogról van szó, a burmai nyelvben a „just law” jelenik meg, mely plusz tartalommal ruházza fel az amúgy is rendkívül jelentős kifejezést.
Aung Szan Szú Kji államtanácsos szerint az etnikai problémák mellett tovább nehezíti az ország demokratizálódását, hogy a nemzetközi figyelem is erősen ráirányul. Egyrészt meg kell felelni bizonyos nemzetközi elvárásoknak és példát kell mutatni a többi ország számára, másrészt pedig megfelelően kell képviselni az állampolgárok érdekeit. „Az elvárások és a realitás között egyensúlyozunk” – tette hozzá. A nemzetközi közösség több országa nem teljesen érti meg az ország helyzetének komplexitását, ezért a kormányfő szerint objektív megítélésre van szükség. Kiemelte, hogy a demokrácia egyik kulcseleme a minőségi oktatás. „Teljesen megreformáljuk az oktatási rendszert. Az erre szánt költségvetést megdupláztuk és egy új stratégiai tervvel közelítünk a témához” – hangsúlyozta. Több mianmari egyetemi hallgató a Stipendium Hungaricum programon keresztül ösztöndíjasként folytathat tanulmányokat magyar felsőoktatási intézményekben. Szú Kji kifejezte háláját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek azért, hogy fogadja az ország egyetemistáit, s további együttműködést javasolt az oktatás területén.
A rendezvényről készített videós hangulatképet itt tekinthetik meg:
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes
Videó: Halápi Katinka