Az információs technológiák folyamatos terjedése számos adatvédelmi kérdést is felvet, hiszen például a közösségi médiafelületeken megjelenő felhasználók személyes adataik tömegét osztják meg nemcsak egymással, hanem a szolgáltatókkal is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nemrégiben megalakult Információs Társadalom Kutatóintézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Versenyjogi Kutatóközpontjával közösen rendezett szakmai workshopot az adatvédelem versenyjogi vonatkozásairól.
Az információs társadalommal kapcsolatos szabályozási, etikai kérdéseket összetettségükben kell vizsgálni és kutatni - hangsúlyozta köszöntőjében Török Bernát. Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet igazgatója szerint ehhez egyre több szakterület együttműködésére van szükség, hiszen az adatvédelmi szabályozásnak például komoly alkotmányjogi vonatkozásai is vannak, de érdemes vizsgálni a versenyjogi aspektusokat is. „A kutatók, a hatóság és piaci szereplők együttműködésével lehet hatékony választ adni arra, hogy az infokommunikációs technológiák által teremtett kihívásoknak hogyan tudunk a legjobban megfelelni”- hangsúlyozta Török Bernát.
Pünkösty András, a PPKE JÁK oktatója a német szövetségi versenyhatóság (Bundeskartellamt) Facebookkal kapcsolatos döntéséről beszélt. A hatóság egy több éves antitröszt-vizsgálat végére tett pontot nemrégiben azzal, hogy tiltásokat fogalmazott meg a vállalat adatfelhasználási tevékenységével kapcsolatban. A döntés kifogásolta, hogy a felhasználókról a Facebook a tulajdonában lévő, különböző közösségi platformokon megszerzett adatokat kombinálja, a felhasználók egyértelmű beleegyezése nélkül, és megtiltotta a külső weboldalakon történő adatgyűjtést is, ha arra a látogató nem bólint rá. Az ítélet egyelőre nem jogerős, a Facebook ugyanis fellebbezett a döntés ellen. A Bundeskartellamt szerint az általuk lefolytatott vizsgálatból kiderült, hogy a közösségi oldal használati feltételei, illetve adatgyűjtési gyakorlata már most is élesen szemben áll az európai adatvédelmi törvényekkel. Pünkösty András előadásában szólt arról, hogy a társadalom bizalmi szintje alacsonynak mondható a digitalizációs kihívásokkal és megoldásokkal kapcsolatban. „Bizonytalanság tapasztalható abban a kérdésben, hogy a formális oktatás keretei között fel lehet-e készíteni az embereket arra, hogy megfelelően tudjanak reagálni ezekre az újszerű kihívásokra”- hangsúlyozta a szakember. Pünkösty András szerint a társadalom azzal kapcsolatban is bizalmatlan, hogy a vállalkozások átláthatóan kezelik-e a személyes adatokat.
Keömley-Horváth Boglárka, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) munkatársa az adatkezelés fogyasztóvédelmi vonatkozásairól beszélt előadásában. A hatóság a Google keresőóriás cég adatkezelési magatartását vizsgálta abból a szempontból, hogy a cég megfelelően tájékoztatja-e a szolgálatatásait igénybe vevő ügyfeleket. A vizsgálat egyik fontos megállapítása, hogy az interneten nehéz az információk szelektálása, ezért az ügyfél egy szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban akkor tud felelős döntést hozni, ha nemcsak a számára előnyös információkhoz jut hozzá.
Kapi Anikó ügyvéd előadásában a német szövetségi versenyhatóság Facebookkal kapcsolatos döntése kapcsán azt boncolgatta, hogy korlátozás alá kerülhet a Facebook adatgyűjtése. A szakember egyik megállapítása az volt, hogy a világ egyik legmeghatározóbb közösségi portálját működtető cég a GDPR bevezetése óta módosította adatkezelési szabályzatát, de magán az adatkezelési modellen nem változtatott.
A Facebook hatalma – az ingyenesség ára című előadásában Sütő Anna a hirdetők szemszögéből vizsgálta a versenyjogi adatvédelem kérdéseit.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes