Hét évtized és a fejlődés lehetőségei

A magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok elmúlt 70 évéről, és a fejlődés lehetőségeiről tartottak tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Li Zhanshu, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnöke tartott ünnepi előadást. Az eseményen aláírták az NKE és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia közötti együttműködési megállapodást.

Magyarországnak és Kínának eltérő adottságai vannak: hazánk lélekszáma a 10 millióhoz közelít, a kínaié 1,4 milliárd, a Magyar Országgyűlésben 199 fő képviseli az állampolgárokat, a kínaiban háromezer. Ennek ellenére a magyar-kínai kapcsolatok a hosszú ideje tartó barátságon és a kölcsönös tiszteleten alapulnak, az NKE pedig fontosnak tekinti, hogy ezen kapcsolatok fejlődését elősegítse – erről szólt nyitóbeszédében Koltay András. Az egyetem rektora hozzátette: a mostani új együttműködéssel tízre bővült az intézmény kínai felsőoktatási partnereinek száma, külön tanszék foglalkozik a világ egyik legmeghatározóbb országával, míg Kínában jelenleg 25 NKE-s hallgató tanul, egyéves ösztöndíjjal. „Kiemelt célunk, hogy egyre többen dolgozzanak a közszolgálatban olyanok, akik jól ismerik Kínát és kiválóan beszélik a kínai nyelvet” – emelte ki Koltay András.

Magyarország 1949. október 4-én ismerte el a néhány nappal azelőtt megalakult Kínai Népköztársaságot, két nap múlva pedig az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolatot az ázsiai óriással. Az államközi kapcsolatok azóta is rendezettek, a kölcsönös tisztelet jellemző az együttműködésre – mondta Kövér László. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a kínai filozófia több mint 2500 éves alaptételének fókusza, a világ támasza, azaz az egyensúly. A világpolitikában és a gazdaságban is erre kell törekedni, amihez szükség van Kínára. „Ma is az egyensúly a támasza mindennek: a békének és a nemzetközi együttműködésnek, a fenntartható jólétnek, a környezet iránt felelős gazdasági fejlődésnek és a tisztességes világkereskedelemnek egyaránt” – fogalmazott Kövér László. A Házelnök szerint Magyarország is érdekelt egy minden résztvevő méltányos érdekeit figyelembe vevő egyensúly kialakításában, ehhez pedig nem ellenséget keres, hanem együttműködésre kész társakat. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatokban is jelentős előrelépések vannak. Kína a legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnerünk, míg a kínai vállalatok mintegy 4,5 milliárd dollár értékű befektetése a legnagyobb a térségben. A kínai cégek pedig 15 ezer embert foglalkoztatnak hazánkban. Az Országgyűlés elnöke arról is beszélt, hogy Magyarországon négy Konfuciusz Intézet működik, a régióban egyedülálló, hogy van Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, és Kínában tizenegy egyetemen lehet magyarul tanulni. „Az oktatási és a tudományos együttműködés új eleme a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia közötti együttműködési megállapodás aláírása is, amely megalapozza a további együttműködést a két intézmény között” – jelentette ki Kövér László.

A kölcsönös tiszteleten alapuló magyar-kínai gazdasági, oktatási és kulturális együttműködés egyre eredményesebb és mindkét országnak előnyös – erről beszélt Li Zhansu, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnöke is. Az ázsiai nagyhatalom egyik legjelentősebb vezetője szerint a két ország érdekei összefonódnak a közös kihívásokban, amelyek között ott vannak a klímaváltozás, a környezetvédelem, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció kihívásai. Li Zhansu szerint országa a világ második gazdaságává lépett elő, a kínai lakosság életszínvonala pedig jelentősen nőtt az elmúlt években. A politikai vezető úgy vélte: a 70 éves évfordulót kihasználva új lendületet kell adni a két ország között meglévő kapcsolatok építésének, a kétoldalú együttműködést még szorosabbá kell tenni.

A rendezvényen aláírták az NKE és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia közötti együttműködési megállapodást, majd a két intézmény vezetői külön megbeszélésen tárgyaltak a kapcsolatok elmélyítésének további lehetséges útjairól. A konferencián bemutatták a kínai-magyar kapcsolatok felvételének 70. évfordulójára tervezett bélyeget is. A rendezvényen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Kínai Közszolgálati Egyetem rektorai könyvadományokat adtak át egymásnak, amelyek között szerepelt az NKE gondozásában megjelent, "A Kínai hadtudomány klasszikusai" c. kötet is. Az esemény tudományos szekciójában pedig szó volt egyebek mellett a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok hét évtizedes sikereiről, a kínai reform és nyitás folyamatára gyakorolt magyar hatásokról és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődéséről.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Halápi Katinka