NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Hasznos információkat kaptak az EBESZ-ről az NKE hallgatói

A világ legnagyobb biztonsági szervezetének, az EBESZ-nek a „boszorkánykonyhájába” látogathattak el képzeletben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói az „Életpályák Nemzetközi Szervezeteknél” elnevezésű programsorozat második előadásán. A hallgatók információkat kaphattak a szervezet gyakornoki programjáról is.

Szatmári László ezredes, katonai képviseletvezető, Magyarország Állandó Képviseletét vezető nagykövet katonai főtanácsadója, aki 11 éve dolgozik az EBESZ-nél, de már 1991 óta jelen van a nemzetközi katonai diplomáciában. Az ezredes korábban dolgozott az ENSZ-ben is, így nagy tapasztalata és komoly rálátása van a nemzetközi diplomácia ezen szegmensének hátterére. Tapasztalatait a Nemzetközi és Európai Szakkollégium hallgatóival osztotta meg.

Az EBESZ egy regionális biztonsági szervezet, amelynek célja az európai biztonság és béke megőrzése. Ezen cél elérése érdekében katonai-politikai, gazdasági-környezetvédelmi és emberi dimenziókban tevékenykedik, amelyek nagyjából lefedik a mindennapi életünk védelmét. Az ezredes elmondta: a munkában 57 állam tagként, 11 másik partnerként vesz részt, az EBESZ név felvétele pedig épp a magyar fővároshoz kötődik. 1994 decemberében ugyanis Budapest adott otthont annak a csúcstalálkozónak, amelyen döntöttek arról, hogy a csoportosulás hivatalos neve: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Tavaly viszonylag kis összegből, mintegy 137,8 millió euróból gazdálkodtak, munkatársainak létszáma pedig 3500 fő.

Az EBESZ-ben minden állam egyenlő, a döntések konszenzussal születnek. Egy olyan kooperatív biztonsági szervezetről van szó, amely párbeszéd útján működik, és önként felvállalt kötelességeket hajt végre. Nem szankcionál és nem alkalmaz katonai erőt sem. Szatmári László szerint az EBESZ működésében kiemelt szerepet kapott az az 50-60 fős Konfliktus Megelőzési Központ, amely a szervezet különböző döntéshozói szintjeivel működik együtt a fő cél, a párbeszéd fenntartásában. Az ezredes érdekes részleteket villantott fel a hallgatóknak a szervezet „boszorkánykonyhájából”, vagyis arról, hogyan zajlanak a tárgyalások, milyen módszerekkel érvényesítik érdekeiket a tárgyalópartnerek. Bármilyen furcsa, ott is alkalmazzák a kifárasztás technikáját, hiszen van olyan szituáció, hogy az egyik partner nem megy bele egy megállapodásba délután 5 órakor, este 11-kor viszont igen. Ezt a technikát persze már jól ismerik a tárgyaló felek. Fontos a testbeszéd megfigyelése, az állandó jegyzetelés, a korábban megfogalmazott megállapodási szövegek bevetése az adott szituációra. Ezek a látszólag egyszerűnek tűnő technikák sokszor egy-egy tárgyalás végkimenetelét is eldönthetik. Szatmári László szerint tény az is, hogy az EBESZ esetén elpárolgott a bizalom az elmúlt években, így inkább újra kell teremteni azt, ezen dolgoznak most kollégáival a bécsi központban.

A szervezet számos missziót hajtott végre az elmúlt években, többek között Koszovóban, vagy Montenegróban. Talán a hétköznapi médiafogyasztó emlékében az egyik leginkább élénken élő: az ukrajnai misszió. A szervezet 2014-ben küldött megfigyelőket az ottani válságövezetbe a párbeszéd fenntartása érdekében. Az egyetemisták számára mindenképpen vonzó lehet az EBESZ gyakornoki programja, amelyet 3-6 hónapos időintervallumokra írnak ki. Ezzel anyagi juttatás ugyan nem jár, de részt venni egy ilyen tömörülés munkájában mindenképpen hasznos lehet egy erre a pályára készülő NKE-es hallgató számára – vélte a katonai képviselet vezetője. További részletek a gyakornoki programról: www.osce.org.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes