NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Első kézből az etiópiai politikai átmenetről

Etiópia átalakulásáról és Abij Ahmed első miniszterelnöki évéről tartottak workshopot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvény célja, hogy átfogó képet nyújtson az etióp politikai átmenetről, a reformokról és a regionális következményekről, valamint gazdasági aspektusból is bemutassa Afrika szarvának egyik országában zajló államfejlődést. Az elhangzott gondolatok tanulsága, hogy az előrelépés számottevő, de még mindig akadnak fejleszteni való területek Etiópiában.

„Jó a kapcsolat az Etióp Közszolgálati Egyetem és az NKE között. Az együttműködést a jövőben tovább szeretnénk mélyíteni” – mondta köszöntőjében Rada Péter. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese szerint azért is különleges ez a workshop, mert etióp szakértőktől elsőkézben kaphatnak információkat az érdeklődők az afrikai ország helyzetéről. Takele Bekere doktorandusz hallgató arról beszélt, hogy korábban kevésbé demokratikus módon irányították az országot, így hatalmas volt a korrupció és folyamatosan növekedett a munkanélküliség is. Komolyabb fejlődés az 1991-es rendszerváltást követően indult el az országban, de az etnikai föderalizmus gondolatának fenntarthatósága komoly nehézégekbe ütközött. 2015 óta folyamatosan zajlottak a demonstrációk és a tavaly tavasszal megválasztott új miniszterelnök reformjai minden elképzelést felülmúltak. „Abij Ahmed, első kormányfői évében számos eredményt ért el például a gazdaságban, a diplomáciában, vagy a katonai és kulturális területen” – fejtette ki Takele Bekere. Az előadó szerint több tényező is fenyegeti az átalakulást, így a többi között a régi gárda ellenállása, az életszínvonal növekedést övező irreálisan magas elvárások és az egyre erősödő etnikai ellentétek.

„Az utóbbi időben Etiópia komoly politikai fejlődésen megy keresztül. A miniszterelnök véget vetett az Eritreával kialakult 20 éves konfliktusnak, szabadon engedett többezer politikai foglyot, szabaddá tette a médiát és a kormányzatban több nőnek is pozíciót adott” – hangsúlyozta Getachew Zeru. Elhangzott, hogy a kormány arról is biztosította a választókat,  hogy a következő választás szabad, tisztességes és demokratikus lesz. Az előadó a legfőbb kihívást az etnikai ellentétekben és az erősödő erőszakban látja. „Ez a probléma nem új, de az erőszak szintjei, melyeknek szemtanúi lehetünk, nagyon aggasztóak” – tette hozzá. Getachew Zeru szerint problémát jelenthet a helyi szintű reformok hiánya is, hiszen települési szinten jóval kisebb volt a politikai változás. „A 2020-as választások kimenetele Etiópia jövőjét fogja meghatározni” – fogalmazott.

Marsai Viktor szerint Etiópia a legerősebb állam Afrika szarván és egyben az egyik legfontosabb ország az egész kontinensen is. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék adjunktusa elmondta, hogy Etiópia történelmi múltját és függetlenségét tekintve is egy szimbolikus hatalom: 110 milliós populációjával a második legnagyobb ország Afrikában és az ország GDP növekedése Kenyáét is meghaladja „Politikai szerepe is meghatározó, hiszen otthont ad például az Afrikai Uniónak, valamint a Kelet-afrikai Közösségek szervezetének” – tette hozzá Marsai Viktor. Az adjunktus szólt arról is, hogy Etiópia az afrikai érdekek „képviselő hatalma”, hiszen fellép az arab iszlamista erők ellen és a Nílust övező konfliktusban, Egyiptommal szemben. Szerinte az Abij Ahmed miniszterelnök által hozott radikális változások többségben pozitív hatásúak és stabilizáló erővel bírnak a térségre is.  

„Etiópia mára már az egyik leggyorsabban fejlődő ország Afrikában” – mondta gazdasági szempontú elemzésében Pásztor Szabolcs. A Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Intézet adjunktusa szerint a külföldi befektetők számára is egyre vonzóbb Etiópia, hiszen a gazdaságpolitika a kapitalista modellt követi. A jelenleg is folyó privatizáció érinti a távközlési és az energia szektort, valamint a cukoripart és mindezt korrupció nélkül valósítják meg.

„Ma már Etiópiában is lehetséges fenyegetés a spam, a trójai vírus, a malware vagy az adathalászat” – sorolta Berhanu Beyene professzor, aki a kibervédelemről, valamint a közös regionális politika és információs adatbázis rendszerének szükségességéről tartott előadást.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes