Egy bűnesetről, az ennek nyomán született elképesztő ítéletről és a jogos védelem Alaptörvényben rögzített jogáról beszélgettek hallgatók, kutatók és a Kúria vezetői az NKE Rendészettudományi Karán. A Kúriai esetek elnevezésű rendezvényen Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes arról beszélt: a legmagasabb szintű bírói fórum az ország egyetemeinek jogi karait kereste meg, ebbe a körbe azonban bekerült az RTK is, amely örömmel tett eleget a felkérésnek. Pallagi Anikó, a kar oktatója szerint a hallgatók számára azért lehet előnyös, hogy ilyen jogesetekkel találkoznak, mert a rendőrség majdani munkatársaiként ezen ügyekkel ők találkozhatnak elsőként.
A hallgatók egy filmen keresztül ismerhették meg annak a nőnek az ügyét, aki egy fővárosi kereszteződésben várakozott autójával, majd motoros rablók betörték jobb oldali szélvédőjét, kivették a táskáját és elmenekültek. A nő nyomukba eredt és véletlenül nekiütközött az egyik motornak, mire az felborult és az egyik rabló életét vesztette. Az ügyben nemcsak az életben maradt bűnelkövetők, hanem a nő ellen is indult eljárás, aminek az lett a vége, hogy halálos baleset okozása miatt elsőfokon 1 év 2 hónap, másodfokon 2 év börtönt kapott, később a Kúria felmentette.
Az ügy kapcsán tartott kerekasztal beszélgetésen Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt: a „védd magad” lehetősége ma már az Alaptörvényben elismerést nyert, természetes jog a polgárok számára. Márki Zoltán, a Kúria Büntető Kollégiumának Tanácselnöke szerint az első- és másodfokú ítélet a jogos védelem lehetőségét nem vette számba, közlekedési ügyként kezelte az esetet, így születhetett elmarasztaló ítélet. Holott a jogos védelem megillet akár egy autóban ülő embert is, akit valamilyen sérelem ért. Nem beszélve arról, hogy amíg a motorosok a jogszerűtlenség talaján álltak, az autót vezető nő a jogszerűségén, hiszen ő vissza akarta szerezni eltulajdonított értékeit. „A jogos védelem az erő az erőszak ellen” – fogalmazott Márki Zoltán arra utalva, hogy ha támadás ér valakit, van jogalap a védekezésre.
Érdekes lehet elemezni, hogy egy sértett milyen tudatállapotba kerül ilyen esetben. Farkas Johanna, a Kriminálpszichológiai Tanszék adjunktusa ennek kapcsán azt mondta: támadás esetén gátlódnak bizonyos agyi szintek, egy nem tudatosan működő életben maradási ösztön indul be. „Ha megtámadnak, megvédem magam” – fogalmazott a szakember, aki szerint ez az a genetikai kód, amely ahhoz vezetett, hogy az autós üldözni kezdte a motoros támadókat.
Hogy mi lehet egy ilyen ügy tanulsága? Kónya István szerint a Kúria őrködő, kijavító szerepe, hogy ne szülessenek ilyen ítéletek. Márki Zoltán szerint az, hogy a jogos védelem lehetősége mentsvár a jogtalanság ellen. Farkas Johanna szerint az, hogy az emberi természetet nem lehet megváltoztatni, mert egy ember attól érzi magát biztonságban, hogy megvédheti magát. A beszélgetésen résztvevő Lándori Tamás szakújságíró szerint egy ilyen esetnek három társadalmi üzenete lehet. A lakosságnak azt üzeni, hogy ne féljenek megvédeni magukat, a bűnözőknek pedig azt, hogy nekik van okuk félni. A bírói kar felé pedig az lehet az üzenet, hogy ne féljenek kimondani a jogos védelem tényét még akkor sem, ha az egy bűnelkövető halálához vezet. A jogos védelem fogalmának hangsúlyozása más társadalmi hasznokban is mérhető lenne. Kialakulna egy jelenleg nem létező „közbátorság”, amely ellent mondana az emberek „nem az én dolgom” hozzáállásának, ami például egy segítségre szoruló embertársunk esetében hozhatna hasznot.
Az eseményen részt vett maga az „elkövető”, Katona Andrea is, aki megdöbbenést kiváltó módon ecsetelte az ügy azon morbiditását, amikor az életben maradt elkövetővel együtt ült a vádlottak padján. És ha mindez még nem lenne elég: az elhunyt támadó élettársa most 10 millió forint kártérítést kér az autóstól az elmaradt „jövedelmek” miatt.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes