Hagyományteremtő szándékkal rendez filmfesztivált a Nemzeti Közszolgálati Egyetem március 25-28. között a Ludovika Vívóteremben. A hétfőn kezdődő négynapos rendezvényt Koltay András, az NKE rektora nyitotta meg, aki elmondta, hogy „nemcsak egy egyetemi klub, hanem egy kulturális központ jött létre” az eredetileg vívóteremként, később színházként használt létesítmény megújításával. A filmfesztivál a hallgatói közösségi élet erősítése mellett a budapestiek számára is izgalmas kikapcsolódási lehetőséget kínál.
„Ez az első olyan nagyobb rendezvényünk, amely már a külvilág számára is láthatóvá teszi egy új kulturális tér létrehozásáért tett erőfeszítéseink eredményét” – fogalmazott Koltay András. A rektor elmondta, hogy a Ludovika Campust olyan kulturális térré szeretnék fejleszteni, ahol mindenki megtalálja az őt érdeklő eseményeket, produkciókat, tartalmakat. „Egy olyan helyet álmodtunk meg, amely összehozza az embereket: az egyetemi közösség tagjait és az ide látogatókat egyaránt” - tette hozzá.
A négynapos filmfesztivál szervezői az év legizgalmasabb krimijeit és legérdekesebb drámáit hozták el a rendezvényre, melyek illeszkednek az egyetemen oktatott rendészeti, honvédelmi és nemzetközi tantárgyakhoz. A Fesztivál első napján a dán krimisorozat, a Q-ügyosztály legizgalmasabb darabját, a Christoffer Boe által rendezett 64-es betegnaplót és a kultikus Piedone nyomában című dokumentumfilmet mutatták be az érdeklődőknek. A két film vetítése között „Nyomozók a valóságban és a filmvásznon” címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor. Dobosi Bea, az Animus Könyvkiadó szerkesztője, a skandináv irodalom fordítója, Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, az NKE megbízott oktatója, Csákvári Géza filmkritikus, Király Levente filmrendező és Kraszkó Zita moderátor a nyomozók filmbeli és valóságos lehetséges szerepeiről beszélgettek. A 64-es betegnapló egy skandináv krimisorozat negyedik darabja. A Q-ügyosztály filmjeiben egyedi bűneseteket ismerhetünk meg, ami mégis összeköti azokat, az az arrogáns és elviselhetetlen Carl Mørck és a hívő muszlim Assad nyomozópáros személye. Dobosi Bea szerint a jó és rossz zsaru páros rossz zsarujával, Mørck-val a sorozat Nyomtalanul című részében történt az a tragikus előzmény, ami barátságtalan, magának való, érzéketlen alakká tette a filmben. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes szerint a valóságban is előfordul, hogy valakit megkeserít a munkája. „A rendőrök között is van olyan, aki bezárkózik és deformálja a személyiségét az, amit csinál.” A jó és rossz zsaru szereppel kapcsolatban elmesélte, hogy ő mindkettőt kipróbálta pályája során. Eleinte „mama kedvenceként” inkább jó zsaruként működött, de később, 45 éves kora után inkább a rossz zsaru szerepét vette fel.
Piedone a „jó zsaru” megtestesítője - ezt már Király Levente, a Piedone nyomában című portréfilm rendezője mondta. A nápolyi rendőr mindig a jó oldalán áll, a pitiáner, kispályás tolvajokkal szemben elnéző, már-már atyai, miközben a kábítószeres maffiával kőkemény. Időnként a törvényi határokat is átlépi és igazságosztó rendőr lesz, de mindezt mindig a jó ügy érdekében teszi. Csákvári Géza filmkritikus szerint a filmtörténetben a „rossz zsaru” karakter első megtestesítője a 70-es évekbeli Piszkos Harry volt, akit a szúrós tekintetű Clint Eastwood játszott. Ekkor született meg a filmvásznon a nagyon kemény, igazságosztó rendőr alakja és ezzel együtt a „rossz” és a „jó” rendőr figurája.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői felelevenítették a filmtörténet legismertebb nyomozó alakjait, végig követték Sherlock Holmes, Poirot és Columbo zsarufigurájának kifejlődését. „Ezekben a krimikben a nyomozó karaktere „viszi a show-t”. A Piszkos Harry közelebb áll a valósághoz.” - árnyalta a képet a filmkritikus. „A valóságban sok ügyben előfordul, hogy ellentmondásos a nyomozók véleménye” – tette hozzá az ezredes. Saját praxisából a móri gyilkosságot hozta példának, ahol a nyomozók egy része kételkedett Kaiser Ede és Hajdú László bűnösségének megalapozottságában.
„Sok krimit kell nézni és olvasni, elhivatottságot kell érezni az igazság mellett és a gyakorlatban is ki kell próbálni magunkat” – tanácsolta a jelenlévő hallgatóknak az ezredes, aki szerint a nyomozói munka egy szórakoztató és izgalmas hivatás.
A mozikedvelők a hét további részében is izgalmas filmeket nézhetnek a Ludovika Filmfesztiválon. A többi között átélhetik a Guerilla izgalmait, elmerülhetnek a Kurszk drámájában, borzonghatnak az Apró meséken. A vetítések között mindennap érdekes, a filmekhez kapcsolódó pódiumbeszélgetések várják a látogatókat. Kedden 17 órától a Cannes-i zsűridíjas Kafarnaum - A remény útja című filmet, 20:15-től pedig a Hidegháborút, az Oscar-díjas Pawel Pawlikowski új filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. A filmfesztiválra a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztráció, részletek:
https://www.facebook.com/events/2069251423153308/
Szöveg: Horváth Mónika
Fotó: Szilágyi Dénes