„A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar feladata azon hallgatók támogatása, akik európai uniós pályára készülnek” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, az EU-s karrierlehetőségekről szóló tájékoztató rendezvényen. Az érdeklődők megismerhették a munkalehetőségeket, a felvételi követelményeket, a versenyvizsga elemeit, valamint személyes tapasztalatokon keresztül az uniós munka sajátosságait is.
Rada Péter, a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese szerint számos feladat vár még megoldásra az Európai Unión belül, éppen ezért kell támogatni a leendő uniós tisztviselőket, dolgozókat. Felix Bubenheimer, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtófőnöke saját élményein keresztül nyújtott betekintést az uniós tisztviselők munkájába. Már karrierútja kezdetén is a kommunikációval foglalkozott, első EU-s munkahelye a pármai székhelyű Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság volt. „Ekkor még határozott idejű szerződéssel dolgoztam, de annyira megtetszett a nemzetközi légkör, hogy tudtam, maradni szeretnék” – emlékezett vissza Felix Bubenheimer. Ezt követően az Európai Parlament luxembourgi kirendeltségén tevékenykedett, ahol polgári tájékoztatással foglalkozott. „Itt már az Európai Unió összes hivatalos nyelvén folyt a munka, de természetesen leggyakrabban az angolt és a franciát használtuk” – mondta, majd hozzátette, hogy itt már uniós tisztviselő munkaköröket látott el. Ezáltal lehetősége volt arra, hogy ugyanabban a pozícióban, de különböző intézményekben dolgozhasson. Felix Bubenheimer több mint négy éve sajtófőnöke az Európai Bizottság budapesti képviseletének, ahol a kétirányú kommunikáció menedzselésével foglalkozik. „Folyamatos kapcsolatban vagyunk a brüsszeli kollégákkal, gyakran videókonferenciákon kommunikálunk. Minden szakpolitikai területtel egyszerre foglalkozunk, attól függően, melyik van a Bizottság fókuszpontjában” – hangzott el. Az előadó hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban dolgozni nem feltétlenül Brüsszelt jelenti.
Az álláslehetőségekről és a vizsgatípusokról Czeti András tartott előadást. A brüsszeli Állandó Képviselet személyügyekért felelős tanácsosa szerint minél több magyar tisztviselőre van szükség az Európai Unióban. „Óriási a verseny a tagországok között, hiszen ez egy fontos eszköze a tagállami érdekérvényesítésnek” – emelte ki. Alapkövetelmény legalább két hivatalos EU-s nyelv ismerete, amiből az egyik a főbb munkanyelvek (angol, francia, esetleg a német) valamelyike. Elhangzott az is, hogy az EU-ban jelenleg 62.504-en dolgoznak, akiknek több mint a fele Brüsszelben tevékenykedik. „Megkülönböztethetünk állandó tisztiviselőket, szerződéses alkalmazottakat és külső munkavállalókat. A tisztviselőknek a versenyvizsga letétele, a szerződéssel rendelkezőknek számítógépes vizsga megléte szükséges, a külső munkavállalóknak pedig egyszerű, regisztrációs pályázatot kell kitölteniük” – ismertette a lehetőségeket Czeti András. Véleménye szerint a vizsgákhoz szükséges tudás az egyetemi tanórákon sajátítható el, bár fontos kiemelni, hogy a teszt kompetencia alapú. A versenyvizsgák iránt érdeklődök az EPSO portálon keresztül tájékozódhatnak.
Kós Balázs, Navracsics Tibor uniós biztos kabinetjének munkatársa az Európai Bizottság Blue-Book gyakornoki programjáról beszélt. „Ez a gyakornoki program az egyik legrégibb és egyben legnagyobb is a világon. Több mint 50 ezer ember vett már részt benne” – fogalmazott. Két jelentkezési időszak közül lehet választani, az egyikre ősszel, míg a másikra nyáron lehet pályázni. Három alapkövetelménynek kell megfelelni: alapdiploma, nyelvvizsga megléte, valamint hogy a jelentkező ne rendelkezzen korábbi uniós munkatapasztalattal. A pályázónak motivációs levelet kell írnia és a pályázatnál előny a publikációs lista vagy korábbi szervezési tapasztalat is.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes