„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során a szebbik nem képviselői is harcoltak a magyarok oldalán. Közülük is kiemelkedett hősiességével Lebstück Mária főhadnagy”- hangzott el az egyetlen női huszár síremlékénél tartott megemlékezésen, az újpesti Megyeri temetőben.
Lebstück Mária Horvátországban született, gazdag kereskedőcsaládba, és anyai ágon Jellasics horvát bánnal is rokonságban állt. 13 éves korától Bécsben, nagybátyja, báró Simunich Boldizsár császári brigadéros házában nevelkedett. A bécsi forradalom alatt Lebstück Károly néven csatlakozott a Nemzetőrséghez, majd az egyetemi légióhoz. A bécsi forradalom leverése után női ruhában menekült Magyarországra, ahol 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott. Sok más csata mellett részt vett a branyiszkói, a komáromi és a kápolnai csatában. Utóbbi ütközetben megsebesült, hősiességéért fővadásszá, majd hadnaggyá léptették elő. „Egy olyan szabadságharc katonája volt, egy olyan ország függetlenségéért harcolt, amelynek nyelvét nem értett, hiszen horvátul, németül és franciául beszélt. Inkább a kalandvágy, a férfiúi virtus megmutatása vezette” – mondta el ünnepi beszédében Kaló József. A HHK Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék egyetemi docense szólt arról is, hogy Buda visszafoglalásakor Lebstück Mária már főhadnagyként harcolt és ekkor ismerkedett meg későbbi férjével, Jónák József honvéd tüzér őrnaggyal. A győzelmi ünnepen, ahol női ruhában jelent meg vőlegénye kérésére, kiderült eltitkolt női mivolta. Görgey kémnek hitte, és halálra ítélte. Tiszttársai közbenjárására azonban Kossuth szabadon engedte és rangját is visszakapta. 1849 augusztusában került fogságba és hat hónapig az aradi várban raboskodott, ahol megszületett fia, Jónák Pál. A börtön után kiutasították Magyarországról és fiával együtt hazament Horvátországba. Később újból férjhez ment, Pasche Gyula "műfestőhöz", aki szintén a honvédseregben szolgált. 1870-ben költözött Budára, ahol francia nyelvet tanított. 1880-tól egészen haláláig Újpesten élt, ahol köztiszteletben álló személyiség volt. A nyilvánosság előtt mindig honvéd egyenruhában jelent meg, női ruhát csak otthon viselt. A háza falán 1935. március 15-én emléktáblát helyeztek el, Újpesten utcanév őrzi emlékét. Síremléke az újpesti Megyeri úti temetőben található, amelyet közadakozásból emeltek. „A szabadságharc jelentette rendkívüli körülmények a nőknek nagyobb mozgásteret adtak, női szerepükből való kilépésüket engedélyezték. Lebstück Mária hősiességével szinte mindent feláldozott azért, hogy ebben a férfias szerepben élhessen, és ezért nagy árat fizetett”- fogalmazott Kaló József.
Lebstück Mária síremlékénél az újpesti önkormányzat nevében Varga Zalán aljegyző és Bartók Béla önkormányzati képviselő, a HHK nevében Mészáros Judit ezredes, dékáni hivatalvezető, míg a Ludovika Zászlóalj nevében Molnár Dorina harmadéves tisztjelölt helyezte el az emlékezés koszorúit.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes