Lovagrendek egykor és ma

A keresztény lovagrendek többsége a katonai feladatok mellett karitatív tevékenységet is végzett a történelem folyamán. A mai „utódszervezetek” a keresztény értékek védelme mellett jelentős szerepet vállalnak például a humanitárius segélyezésben, valamint az elesettek és betegek segítésében. Erről a témáról tartott szakmai rendezvényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoportja” az intézmény Hungária körúti campusán.

„A kutatócsoport az elmúlt több mint egy évben olyan munkát végzett, amelynek eredményeként az egyetem számára is kiemelt kutatási területté vált a vallási szélsőségekkel kapcsolatos tudományos tevékenység”- mondta köszöntőjében Ujházi Lóránd. A kutatócsoport vezetője hozzátette, hogy szoros együttműködésben vannak a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárságával, amely számára egyfajta támpontként szolgál a témában végzett kutatásuk. Emellett számos nemzetközi kutatóközponttal is alakítottak ki kapcsolatot, a többi között a washingtoni Georgetown Egyetemmel, vagy a Belgiumban található Leuveni Katolikus Egyetemmel. „Minden adott ahhoz, hogy Magyarországon legyen az egyik központja a témában végzett nemzetközi kutatási tevékenységeknek”- fogalmazott Ujházi Lóránd.

A kutatócsoport által szervezett rendezvényen az egykori és a ma is működő lovagrendek történetéről és szerepéről osztották meg gondolataikat az előadók. Gellér Balázs tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásában arról szólt, hogy a lovagrendek történetét nemcsak az emberiesség, hanem néha az embertelenség is jellemezte. Az ELTE professzora utalt arra, hogy a Jeruzsálemet elfoglaló keresztény sereg gyerekeket és nőket is legyilkolt az ostrom során. Szó volt arról is, hogy mennyire tekinthetőek a nemzetközi jog alanyának a lovagrendek. Gellér Balázs erre a Máltai Lovagrendet hozta fel példának, amely a szentföldi háborúk során Rodosz szigetét szuverénként igazgatta, míg katonai veresége nyomán át nem települt arra a szigetre, amelyről a mai nevét kapta. A szuverén Máltai Lovagrenddel az államok diplomáciai kapcsolatot tarthatnak fent és kapcsolataik nemzetközi szerződési formában alakíthatók.

A világi és egyházi lovagrendek kialakulásáról és történetéről beszélt előadásában Kaló József. Az NKE HHK egyetemi docense elmondta, hogy amíg a világi rendek elsősorban uralkodói kezdeményezésre jöttek létre és főleg katonai feladatokat láttak el, az egyházi lovagrendek már a kezdetektől fogva karitatív tevékenységet is végeztek. „Szerzetesek és lovagok is voltak egyszerre”- fogalmazott az előadó. Kaló József kiemelten szólt a templomos, valamint a johannita lovagrend történetéről. A templomosok kapcsán elmondta, hogy hatalmuk a 13. század közepén érte el a csúcspontját, azt követően azonban folyamatosan vesztettek erejükből, miután utolsó nagymesterük 1341-ben máglyahalált halt.

Az 1100-as évek óta működik a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend, amelyet Hóvári János történész, diplomata, a lovagrend tagja mutatott be. A címzetes egyetemi tanár elmondta, hogy az egyetlen pápai lovagrendről van szó, amely a Szentatya irányítása alatt működik. Szimbóluma a jeruzsálemi kereszt, amelyet a ferencesek is magukénak vallanak. Elhangzott, hogy a jeruzsálemi Szent Sír mai formájában 1810-ben készült el, mivel a korábbi egy tűzvészben megrongálódott, így újat kellett építeni. „Ez a bizánci építészet hagyományait követi orosz stílusban”- tette hozzá Hóvári János. A lovagrendnek jelenleg mintegy 30 ezer tagja van a világban, és több mint 100 Magyarországon. Hazánk 1930-tól önálló tartománya a lovagrendnek. A második világháborút követő megszüntetése után 1991-ben alakult újjá a szervezet. 1998-ban a magyar állam együttműködési megállapodást kötött a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrenddel, ami azt is jelentette, hogy a szervezet itteni helytartósága tagja lett a Magyarországon akkreditált Diplomáciai Testületnek. Hóvári János elmondta, hogy a rend vallási vezetője Erdő Péter bíboros, és van egy templomuk is, a Városliget közelében.

Régi hagyománya és története van a jeruzsálemi Szent Lázár katonai és kórházi lovagrendnek is, amelyet Pellek Sándor orvos, a rend magyarországi vezetője mutatott be. A 37 országban jelenlévő szervezet elsősorban a bőrbetegségekben szenvedők és rászorulók számára nyújt segítséget, de a hit megőrzése és védelme is fontos küldetése az „ősök fegyvereivel” jelszót viselő lovagrendnek. Központjuk Máltán van, egy ősi kastélyban, ahol rendszeresen találkoznak a rend tagjai. Pellek Sándor elmondta, hogy Magyarországon folyamatosan támogatnak olyan kezdeményezéseket, mint például a betegek világnapja, de segítik az orvosok továbbképzését is. A budapesti Honvédkórházzal együttműködve a rászorulók szívsebészeti ellátását is segítik.

A ma is működő lovagrendek közül az egyik legismertebb a szuverén Máltai Lovagrend. Solymári Dániel, a Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője elmondta, hogy segélyszervezetként kezdték meg a munkájukat Jeruzsálemben, és az évszázados üldöztetésük belső megélése a mai napig jellemzi a lovagrend szellemiségét. Fontos értéknek tartják például a személy méltóságának megőrzését, a szolidaritást és a szubszidiaritást. Magyarországon 1989-ben jött létre a Máltai Szeretetszolgálat, amelynek már születésekor nagy kihívásokkal kellett szembesülnie. Fő küldetésük az emberi szenvedések csökkentése és a leggyakrabban humanitárius segélyezést folytatnak a világ számos országában.

A lovagszentek egyháztörténeti, teológiai és eszmetörténeti jelentőségéről Kliszek Noémi beszélt. Az NKE doktorandusza elmondta, hogy a szenteknek a vallási közösségek életében egyre nagyobb szerepük volt a történelem alakulása során. A vértanúkból kifejlődő patrónus szentek mellett beszélhetünk az úgynevezett harcos szentekről, a városvédő püspökökről is. Később a társadalom kitermelte magából a szent királyokat is, akiknek a pogányok elleni küzdelemben is nagy szerepük volt. Az előadó szólt Szent György, Szent Márton és a magyar szempontból leginkább érdekes Szent László tevékenységéről is. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az akkori férfieszmény megtestesítője volt, és az élet szentségének eszménye annak ellenére jellemezte, hogy király és harcos is volt egyben.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Kliszek Noémi