Kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között

Az Amerika Tanulmányok Kutató Központ kerekasztal beszélgetést szervezett Kereskedelmi háborúk: az Egyesült Államok a világ vagy Kína ellen? címmel. A téma rendkívül aktuális, hiszen a gazdasági konfliktus újabbnál újabb fejleményei naponta jelennek meg. A panelbeszélgetést Örlős László, a kutató központ munkatársa moderálta.

A 2018-as amerikai Nemzetbiztonsági Stratégiában Oroszország mellett Kínát jelölték meg Amerika politikai, gazdasági és katonai hatalmának és érdekeinek fenyegetéseként. Ezzel a szakértő szerint megkezdődött egyfajta izolációs stratégia végrehajtása. Donald Trump elnök nyilatkozata szerint ez a kereskedelmi háború már évek óta zajlik.

Elsőként a skype kapcsolattal Bostonból elért Fehér Zoltán, a Center of Strategic Studies The Fletcher School of Law and Diplomacy at Tufts kutatója fejtette ki véleményét a témáról. “A 70-es évek elején valósult meg a stratégiai nyitás a két ország között, mivel az Egyesült Államoknak célja volt Kínát, a szovjet hatalommal szemben, saját oldalára állítani.” Ehhez Kínát be kellett vonni a nemzetközi gazdaságba, így a hosszú évtizedek alatt Amerika felnövesztett maga mellé egy hatalmas riválist. Napjainkban partnerként és gazdasági, politikai téren első számú versenytársként tekintenek egymásra. Trump közgazdászként a korábbi elnökökhöz képest határozottabb fellépést tanúsított, hiszen “Kínát úgy kell kezelni, mint ami: versenytársként.”

Ponevács-Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára a kereskedelmi háború folyamatának kezdetét három évtizeddel korábbra helyezte. “Abban az időben még Japántól kellett tartani, így a figyelem nem Kínán összpontosult” – fejtette ki. A legfontosabb kérdés a jövőre nézve, hogy 2030-ban és 2040-ben hol fog meghúzódni az a tengely, mely a világgazdaságot meghatározza.

A kutatóközpont stratégiai igazgatója, Fellegi Tamás az eddig elhangzottak mellé néhány plusz szempontot vetett fel. “2040-re az erővonalak az ázsiai-tengely és a Csendes-óceán irányába tolódnak el”- mondta. Az Egyesült Államok is lassan ázsiai országgá fog válni, köszönhetően az ázsiai etnikumok túlreprezentáltságának. Számos diák érkezik az országba tanulni, nem csak a természettudományok, hanem az innováció számára fontos területekre. “A világ motorja ugyanis nem a GDP verseny, hanem az innováció”-hangsúlyozta Fellegi Tamás. A szakértő elmondta, hogy nemrégiben rövid idő erejéig beszélt az amerikai energiaügyi miniszterrel, aki egyből a mesterséges intelligencia és az innovációs versenyfutás jelentőségére számolt be. Hozzátette, hogy “Trump minden eddigi ígéretét legalább a kezdeti szakaszig eljuttatta.”

P. Szabó Sándor, a Kínai Közigazatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy “Kína számára régóta dédelgetett álom a nagyhatalmi státusz visszaszerzése.” A hangsúly kimondottan az újból megszerzésen van, hisz az 1800-as években minden szempontból annak számított az ország. Sokáig nem volt lehetőség e törekvések valóra váltására, ám az 1990-es évek vége és a 2000-es évek eleje drasztikus változást hozott. “Kína ma már a világ második legnagyobb gazdasága” – hangzott el a Kína-szakértőtől. A nyitást követő időszakot az amerikai fél hol békülékeny, hol feltartóztató magatartás időszakos változása jellemzett. “Az Obama-adminisztráció már egy tudatosabb Kína-politikát fogalmazott meg, melynek célja az ország gazdasági, politikai és katonai visszaszorítása volt.”

Trump elnökké válása ezen a területen is hatalmas változásokat eredményezett. Amerika elkezdett befelé fordulni a külpolitikát tekintve, mely stratégiai szempontból kedvező Kínának, ugyanis az USA visszavonulását követően kialakuló vákumot a kínaiak előszeretettel töltik be. Fehér Zoltán kifejtette, vizsgálva Trump elmúlt két elnöki évét megállapítható, hogy agresszív a retorikája, de “folyamatosan magánál tartja a fehér zászlót.” Próbál ráijeszteni a rivális hatalmakra, viszont kérdéses, hogy ez a taktika mennyire lesz sikeres Kínával szemben. Előbb-utóbb megegyezés fog születni a szakértő szerint, hisz Trumpnak gondolnia kell a 2020-as elnökválasztásra, valamint figyelembe kell vennie a magas kínai importot, melynek hiánya hátrányos érintené az amerikai gazdaságot. “Az amerikai lakosság hozzászokott az olcsó, kínai termékekhez, tehát a sokáig fenntartott szankciókkal szavazókat veszíthet” – emelte ki a kutató.

A panelbeszélgetés további részében a lehetséges szcenáriókról vitáztak a meghívott előadók.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes