Magyar diplomácia napja a NETK-en

„Cél a jövő diplomatáinak képzése” – fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának magyar diplomácia napja alkalmából rendezett konferenciáján. Martonyi János korábbi külügyminiszter nevezte ki november 19-ét e jeles ünnep megtartására, amely az 1335-ös visegrádi három király találkozójának időpontjára reflektál. A rendezvény különböző aspektusokból közelítette meg a diplomácia területét, s azt a célt szolgálta, hogy évente egy napon szakmai és tudományos vitákra adjon lehetőségeket, mellyel az egyetemi hallgatók ismereteiket gyarapíthassák, és előre vigye gondolkodásukat.

Koltay András beszédében a diplomácia fontosságára hívta fel a figyelmet. Az NKE rektora elmondta, hogy Magyarország első külügyminiszterének, Andrássy Gyula grófnak az életútja jól tükrözi azokat a nehézségeket, amelyekkel akkor és napjainkban is szembesül egy diplomata. A rektor kitért az európai kultúrára, s három fő kiindulási pontot emelt ki: a Golgotát, amely a kereszténységet jelképezi, az athéni Akropolisz, amely a demokráciát szimbolizálja és végül a római Capitoliumot, amely a jog megtestesítőjeként szolgált. „Azzal kellett szembesülnie a 20. századi Európának, hogy egyik sem tudta kezelni a korszak nehézségeit” – mondta utalva az Európát súlytó két világháború szörnyűségeire. „A rendszerváltás után az új irány keresésekor mégsem fordulhattunk más értékekhez, hisz nem fordulhattunk szembe önmagunkkal. Nem tudunk mások lenni, mint amik vagyunk”- tette hozzá. Koltay András  tiszteletreméltóként jellemezte a diplomata hivatást, amelynek feladata a magyar államérdekek hatékony képviselete. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, azon belül is a Nemzetközi és Európai Tanulmányok kar hivatása a haza szolgálatában a diplomaták és a nemzetközi kapcsolatok szakértőinek képzése.

Koller Boglárka, a NETK dékánja kifejtette, hogy egyelőre még kevesek által ünnepelt esemény a diplomácia napja, ami nem jelenti azt, hogy nem jelentős esemény. „Az egyetem és a kar együttes felelőssége a jövő diplomatáinak képzése” – hangsúlyozta. Ennek érdekében elindult már egy egységesített diplomáciai akadémia előkészítése, amely a jövőben szakmai utánpótlást fog nyújtani a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára. Az NKE és a NETK a minisztériummal együttműködve dolgoznak e cél elérése érdekében.

Az Európai Unió előtt álló kihívásokról és a magyar álláspontokról beszélt ünnepi előadásában Szijjártó Péter. A miniszter elmondta, hogy a nemzetközi politika ma már rendkívül gyorsan változik, egy twitter-üzenet elégséges a világpolitikai folyamatok felforgatásához. „Számos olyan kihívás fenyegeti az európai országokat, amelyekből egy is elég lenne.” A biztonságpolitikát tekintve a terrorizmus térnyerésével, az illegális bevándorlással és a szomszédságunkban zajló háborúkkal állunk szemben. Szijjártó Péter a Brexitről szólva kiemelte, annak súlyosságát a mai napig nem lehet felmérni teljesen. Az Európai Unió a 2019-es évben a tagállamok számát tekintve nem gyarapodni, hanem csökkeni fog. Emellett számottevő kihívásnak bizonyul a keresztény identitás megkérdőjelezése. Az eddig természetesnek tekintett elvek ma megütköző, régmúltba tekintő állítások.

Minden tagállam célja, hogy Európa erős és sikeres legyen, a nézeteltérések a „hogyan” kérdésben jelennek meg. Európa akkor lehet sikeres, ha erős tagállamokkal vagy legyengített, kompetenciáikat átadó tagállamokkal rendelkezik?-tette fel a kérdést. Magyarország kezdettől fogva elutasította az európai egyesült államok koncepcióját. A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy az erős és sikeres Európa eléréséhez engedni kell a versenyt az EU-n belül is, tehát józan gazdaságpolitikákra van szükség.

Szijjártó Péter szerint vissza kell adni az európai emberek biztonságát. Mára már kiderült, hogy az EU migrációs politikája eredménytelennek bizonyult, mely arra épült, hogy a migráció jó. Ezt az állítást megdöntötte az utóbbi 30 terrorcselekmény a kontinensen. A miniszter kiemelte, hogy a demográfiai helyzetre nem a migráció a megoldás. Szijjártó Péter kifejtette, hogy meg kell őrizni a keresztény kultúrát és identitást.

Az EU-ban vita tárgyát képezi az EU többéves pénzügyi kerete is. Az európai források eloszlásáról az európai szerződések rendelkeznek, ezért alaptalan a források „egyoldalú ajándék” megnevezésének hangoztatása. A forrásokért cserébe Magyarország megnyitotta piacait. Az európai demokráciák kérdése és a bővítés is a kihívások listáját erősíti. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a magyar álláspont a nyugat-balkáni országok minél korábbi csatlakozását sürgeti.

A rendezvény további részében panelbeszélgetések formájában beszéltek a meghívottak Magyarország és az EU jövőjéről, Magyarország transzatlanti kapcsolatairól, kulturális- és sportdiplomáciáról, a Visegrádi Együttműködésről és az elmúlt hetekben zajló amerikai félidei választásokról.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes