Jelentős szervezeti átalakulás előtt van a Magyar Honvédség, amelynek humán- és technikai fejlesztése is zajlik a Zrínyi 2026 programban. Ezekről beszélt előadásában Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Hadtudományi Társaság, az MTA Hadtudományi Bizottsága és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös szakmai rendezvényén, a Ludovika Főépületben.
A honvédelmi tárca vezetője szerint a nagyon gyorsan változó világ új biztonsági kihívásokat is magával hozott, ezekre pedig hazánknak is tudnia kell időben és hatékonyan reagálni. Ebben nagy szerepe lehet a tudományos életnek, amely elemzésekkel, értékelésekkel segítheti a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodást. Benkő Tibor elmondta, hogy a NATO jelenleg két veszélyeztetettségi irányt fogalmazott meg: a keleti fenyegetettség elsősorban Oroszországot jelenti, míg a déli, a tömeges migráció által teremtett helyzetre utal. Magyarországnak azonban ezek mellett más kihívásoknak is meg kell felelnie, ezért is kezdeményezték egy olyan NATO-parancsnokság létrehozását, amely a közép-európai országok biztonsági helyzetét tudja kezelni. „Ha van Közép-Európára vonatkozóan egy védelmi terv, akkor legyen annak egy felelős szervezete is”- fogalmazott Benkő Tibor. Magyarország kormánya azt a célt tűzte ki, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadsereget kell létrehozni. Elsődleges szempont az ország stabilitásának és a magyar emberek biztonságának garantálása, amelynek érdekében az elmúlt években el is indult egy nagyívű honvédelemi és haderőfejlesztési program. A Zrínyi 2026 kapcsán a szaktárca vezetője hangsúlyozta, nem elég csak a modern eszközök beszerzése, de szükség van az azokat működtető, képzett szakemberállományra is. A miniszter kiemelte az életpályamodell fontosságát, amelynek része az illetményfejlesztés és előmenetel, a lakhatási támogatás és az egészségkárosodási biztosítás. Ezeket azonban folyamatosan aktualizálni és fejleszteni kell ahhoz, hogy a magyar honvédség hosszabb távon is versenyképes maradjon a munkaerőpiacon. Emellett elengedhetetlen a minőségi oktatás és képzés, valamint egyre nagyobb szerepet kaphat a honvédelmi nevelés is. Az elmúlt években elindult az önkéntes tartalékos rendszer megújulása, amelynek eredményeként jelenleg már mintegy 8 ezer önkéntes tartalékos katonát tartanak számon. A miniszter itt jegyezte meg, hogy javasolják a hadkötelezettség korhatárának emelését 40-ről 50 éves korra. A Zrínyi 2026 program másik fontos része a haderőfejlesztés, amely a magyar honvédség valamennyi elemét érinti majd a jövőben. Már megkezdődött a helikopter-és a merevszárnyú képesség fejlesztése, amely tovább folytatódik majd a következő években. Korszerűsödnek a Gripen vadászrepülők, és növelik a kiképző repülőgépek számát is. Emellett megújul a vezetési rendszer és beindul a digitális katona program is. Fontos eleme ennek a folyamatnak, hogy kiemelt helyen kezeli a hazai hadiipart, így amit csak lehet, magyar gyártásban állítanak majd elő. Kiskunfélegyházán fegyvergyár létesült, amelyben egyelőre csak fegyverek összeszerelését végzik, de tervezik egy lőszer- és lőporgyártó üzem létrehozását is. A jövőbeni haderőfejlesztési tervek között szerepel a légvédelmi rakéta képesség növelése, telepíthető katonai radarrendszer fejlesztése, és új páncélozott járművek beszerzése is. A fejlesztésekhez szükséges pénzügyi feltételek adottak, a hazai költségvetésnek egyre nagyobb hányadát szánják a honvédelmi kiadásokra. Benkő Tibor szerint már 2024-re elérhetik a 2 százalékos értéket.
Benkő Tibor szólt a Magyar Honvédség nemzetközi és azon belül a regionális partnerségi kapcsolatairól is. Utóbbi kapcsán példaként hozta fel a Többnemzeti Szárazföldi Köteléket (MLF), amelyben Olaszország, Szlovénia és Magyarország egy közös készenléti erőt tart fenn. A Magyar Honvédség életében továbbra is meghatározóak a külföldi missziós tevékenységek. Jelenleg négy földrészen, 14 országban mintegy ezer magyar katona teljesít békefenntartói szolgálatot. „Fő prioritás hazánk számára a nyugat-Balkán stabilitása, ezért az itt állomásozó magyar erők létszámát szeretnénk tovább növelni a jövőben”- hangsúlyozta a miniszter. Emellett továbbra is meghatározó marad az iraki és afganisztáni szerepvállalásunk is.
A honvédelmi miniszter beszélt a honvédség előtt álló szervezeti változásokról. Eszerint a jövőben szétválna a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség irányítása. „Egy erős minisztériumra van szükség, amely képes a magyar honvédség irányítására, de a vezetés a katonák feladata lesz”- hangsúlyozta a tárcavezető. A parlament előtt lévő javaslat szerint a Magyar Honvédség katonai vezetése kiválna a HM-ből, és önálló honvédségi szervezetként létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága.
A rendezvényen Benkő Tibor előadását követően történelmi áttekintést kaphattak az érdeklődők a Magyar Honvédség történetéről, fejlődésének fontosabb állomásairól. Az eseményen adták át a Magyar Hadtudományi Társaság által meghirdetett, a hadtudomány ifjú tudósa pályázat díjait is.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes