A forradalom zenéje és a zene forradalma

„A mai téma a forradalom zenéje és a zene forradalma, e kettő szorosan összefügg”- hangsúlyozta Horváth Attila az idei tanévben újraindult Ludovika Zeneszalon eseményén. Mint mondta, a zene is mindig megújul és olyan, akár a forradalom: egy felfordulás, „egy rendkívüli állapot, amely a kortársakat lelkesíti és meg is rémíti”.

A Zeneszalonon először egy olyan forradalmi zeneművet mutattak be, amely 1792-ben megmozgatta az embereket. Franciaországban a hadüzenet hírére egy tüzértiszt forradalmi lelkesedésében komponált egy dalt. „Ez a mű La Marseillaise néven vált világhírűvé”- fogalmazott az alkotmánybíró.

Hogy miért tekinthető lelkesítő zenének a Marseillaise és miért vált a szabadságharc zenéjeként szimbólummá, arra Szilasi Alex egy korábbi Zeneszalonon a himnuszok kapcsán elhangzott gondolatmenetet idézett fel. „Ennek a műnek a ritmusképlete semmi másra sem alkalmas, mint hogy a közönséget lelkesítve arra hívja, hogy masírozzanak”- jegyezte meg a zongoraművész. Ahogy a dal elindul, az felszólító mód a zenei szótárban. „Érződik, hogy katonatiszt komponálta, mert a katonatiszti szótárban a trombitaszót próbálja meg visszaidézni”- magyarázta. Hozzátette, a trombitaszónak megvan a megfelelő dallamképe, amely csatához illő. Kiemelte, hogy az akkori francia köztudatban benne volt ez a dallam. „Erre mindenki masírozott”- hangsúlyozta. Hogy utána ekkora szimbólummá vált, az annak is köszönhető, hogy rendkívül könnyen megtanulható dal.

Horváth Attila szerint rengeteg zeneműben van elrejtve ez a dallam, többek közt a Rákóczi-indulóban is. Mint mondta, a régi Rákóczi nótából 1820-ban kezdték feldolgozni. Az 1838-as árvíz idején a hazánkban jótékonysági koncertet adó Liszt Ferenc ráadásként ezt a dalt játszotta. „Ahogy ő előadta, az olyan buzgósító volt, hogy utána hadba is mehettek volna”- fogalmazott az alkotmánybíró. A zeneműről elmondta, hihetetlen mozgósító erő van benne. Nem véletlen, hogy az osztrák cenzúra be is tiltotta.

„Vannak bizonyos magyaros elemek a zenetörténetben, amit ha felismer a francia, a német vagy az olasz, tudja róla, hogy magyar”- fejtette ki Szilasi Alex. Elmondta, van egy olyan ritmusképlet, amit hogyha meghallottak a barokk kor idején, mindenki készítette a csizmáját, mert magyar tánc következett.

Az alkotmánybíró felidézte a lengyelországi forradalmak nyomán Chopin Forradalmi etűdeinek szerepét is. Szilasi Alex elmondta, Chopin már a forradalom kitörése előtt gondolkozott Lengyelország elhagyásán, de úgy érezte, ott kellene lennie ezeken a fontos napokon. A körülmények hatására búcsúkoncertet adott Varsóban, majd Bécsen keresztül Párizsban kötött ki. „Bécsben az idős Beethovent tanulmányozva Chopin felfedezett egy dallamot”- mutatott rá. Mint mondta, inspirálta, hogy Beethoven a forradalmak jelképe a zenészek körében.

Horváth Attila az őszirózsás forradalom kapcsán kitért arra, mivel az Osztrák-Magyar Monarchia jogállam volt, ellene nem lehetett forradalmat kirobbantani. Szerinte a lázadás a négy éve tartó háború, nélkülözés és a szörnyű körülmények ellen tört ki. Az 1956-os forradalom és szabadságharc nyomán Beethoven Egmont nyitányát mutatta be. „Beethoven egész életműve és személye az európai zenekultúra fontos állomása”- hívta fel rá a figyelmet Szilasi Alex. Elmondta, halála után több nagy zeneszerző is azt mondta, utána nem lehet komponálni már semmi újat. Hozzátette, Johann Sebastian Bach után is ezt mondták. „Beethoven nyomán nyilvánvalóvá válik a polgárság számára, hogy a szellemi és emberi értékek mentén tudnak harcba szállni az uralkodó osztállyal szemben”- árulta el. Vagyis a polgárság felfedezte, ha az emberi értékeken belül a művészek által képviselt értékeket preferálják, ezzel csatát is nyernek, mert egy ilyen újítás az örökkévalóságnak szól. Beethoven azt a korszakot testesíti meg, amikor a zeneszerző nem valaki szolgálatában állva komponált, hanem saját késztetést érzett, hogy reagáljon a világ eseményeire”- magyarázta. Beethoven önmaga is annak volt a példaképe, hogy egyetlen ember is tud sikereket elérni. Bár süket volt, mégis a legnagyobb zeneszerzője lett Európának.

1956 kapcsán Horváth Attila kitért Elvis Presley szerepére is, akinek felajánlása 1/3-át tette ki annak az adománynak, amit a különböző országok a Magyarországot elhagyni kénytelen magyaroknak gyűjtöttek. „Béke a völgyben című eltitkolt dalát 47 évig a magyarok egyszer sem hallhatták”- hangzott el.

Szilvasi Alex szerint Elvis Presley a maga korában igazi forradalmi zenésznek számított egész zenei stílusával, amellyel az amerikai zenei életbe berobbant.  Mint mondta, a fekete zenét kultiválta a blues, a jazz és a gospel különböző elemeinek a fehérek közé vitelével.

A Zeneszalon végén a már-már hagyományosnak tekinthető komponálás következett. Szilasi Alex a közönség igényeinek megfelelően egy olyan zeneművet alkotott meg és mutatott be, mely magyar népzenei stílusban, keresztmotívummal ellátva, idézte fel a forradalmat, mintha Liszt Ferenc játszotta volna.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes