NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Az integritásfejlesztés sikertörténet

„Az integritásfejlesztés kultúráját sikertörténetnek is lehet nevezni”- mondta Kis Norbert az Integritásfejlesztés a közszolgálatban elnevezésű szakmai konferencián, amelynek középpontjában a magyar közigazgatási szervek jó gyakorlatának, valamint az aktuális integritásirányítási trendeknek a megismerése állt. Az NKE ÁKK dékánja szerint Magyarországon való meghonosodásának fontos eleme volt az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzési szak. Az egész napos rendezvényen két szekcióban hat előadást hallgathattak meg a továbbképzési szak jelenlegi és korábbi hallgatói.

Kovács Gábor r. dandártábornok a konferencia levezető elnökeként köszöntötte a már végzett és a még tanulmányaikat folytató integritás tanácsadókat. Az NKE oktatási rektorhelyettese szerint a Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében című projekt számukra érdekes információkat tartogathat.

Kis Norbert köszöntő beszédében visszaemlékezett 2010 őszére, amikor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az integritási irányítási rendszeren dolgoztak. „A külföldi minták közül elsősorban a holland szolgált alapul”- magyarázta. Hozzátette, azt gondolták át, hogyan lehet adaptálni a magyar közigazgatásba ezt a kultúrát. „Sok célkitűzés már akkor is idealisztikusnak tűnt”- vallotta be. Kis Norbert pozitív fejleményként emelte ki, hogy a rendvédelem intézményrendszere nyitottan viszonyul az integritáshoz. „Az önkormányzatok részéről is egyre nagyobb a nyitottság e téma iránt”- tette hozzá. Az integritás rendszeréről elmondta, hogy szakmai platformmá, fejlesztő műhellyé vált. Meglátása szerint az integritás vonatkozásában felmerülő kihívások kapcsán sok a bizonytalanság. Elmondta, hogy az integritás segítségével lép át a közigazgatás a 21. századba. „Eközben sokan a 20. századi közigazgatás formájában és értékrendszerében gondolkoznak”- jegyezte meg. Hozzátette, ehhez képest a közigazgatás óriási léptekben alakult át. Három nagy kihívást emelt ki. „Az első kihívás, hogy a politika és a közigazgatási szakma kapcsolata gyorsan és jelentősen változik”- mondta.  A mai politikai kormányzás más feladatokat vár el a tisztviselőktől. Második kihívásként az infótechnológiai fejlődéssel együtt járó nyilvánosság problémáját taglalta. „A harmadik kihívást pedig az állampolgárokkal való kapcsolat jelenti”- hangsúlyozta. Hozzátette, ebben nagy változást hozott az internet és a közösségi média felgyorsult fejlődése. „Mindezek újabb etikai kihívásokat és feladatokat jelentettek a tisztviselők számára”- hívta fel rá a figyelmet. Megállapította, hogy amit tíz évvel ezelőtt gondoltak a hivatásetikáról, az még a 20. századba nézett. „Nekünk előre kell tekintenünk”- nyomatékosította. Kifejtette, meg kell érteni a közigazgatási problémákat és azokhoz mérten kell fejleszteni a hivatásetikát.

„A Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karnak nagy szerepe van a megelőzésben és szemléletváltásban”- hangsúlyozta Palich Etelka. A MKK elnöke szerint óriási lépéseket tettek és tesznek is. A köztestületként működő intézményről elmondta, hogy 2012. július 1. hatállyal kezdte meg működését. „Kettős céllal jött létre”- mutatott rá. Mint mondta, egyrészt azért, hogy a tisztviselők nélkül ne születhessenek rájuk meghatározó jogszabályok. „Másrészt pedig a tisztviselői tekintély megőrzésére”- fogalmazott. A szervezeti felépítés bemutatásánál kitért az Országos Közgyűlés, a Területi Elnökségek és a Területi Etikai Bizottságok szerepkörére. A kar a törvényben erős jogosultságokat kapott. Palich Etelka példaként emelte ki a konzultációs jogot, a véleményezési jogot, valamint a jogalkotásban történő részvételt. A Hivatásetikai Kódexről elmondta, hogy 2013. szeptember 1. hatállyal lépett érvénybe, amelyet ötévente felül kell vizsgálni. „Az etikai eljárások lényege a megelőzés, nem a szankcionálás”- hangsúlyozta. Palich Etelka olyan hivatásetikai elvárásokat tartott fontosnak, mint a hatékonyság, az átláthatóság, a lelkiismeretesség, valamint a munkatársak támogatása. Az ezeket érintő módosítási javaslatok közül kiemelte az integritás tanácsadó szerepének növelését az etikai kérdésekben, a fokozott felelősségvállalást vezetői szerepben, valamint a közeli hozzátartozókkal kapcsolatos kérdéseket. „A Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar stratégiai célja, hogy szerepet vállaljon a nemzetstratégiai célok megvalósításában”- hívta fel rá a figyelmet. Fontosnak tartja továbbá az állami szervekkel és a felsőfokú oktatási intézményekkel való együttműködést is. Ehhez kapcsolódóan kiemelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepét.

„Az előadásom arról fog szólni, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat szabályalapú eszközökkel létrehozott szervezetként az idők folyamán hogyan kezdett párhuzamosan működni egy értékalapú működéssel”- mondta Princzkel Jozef rendőr hadnagy. Az NVSZ munkatársa bemutatta a szervezetet, majd kitért működésének részleteire is. A Nemzeti Védelmi Szolgálatot 2011-ben hozták létre. Ekkor két szabály alapú rendelkezést hoztak: a megbízhatósági, valamint a kifogástalan életvitel vizsgálatot. „A lakosság jogos elvárása, hogy ha valaki hivatásos szeretne lenni, a jogszabályban meghatározott feladatokon túl magasabb fokú erkölcsi, hivatásetikai követelményeknek is meg kell felelnie”- jegyezte meg a kifogástalan életvitel vizsgálat kapcsán. Mint mondta, a megbízhatósági vizsgálat során mesterséges élethelyzetet hoznak létre. Ennek keretében a tisztviselő vagy hivatásos állományú személy döntéshelyzetbe kerül, és azt vizsgálják, a tisztességes utat választja-e vagy sem. „Csak azt vizsgálják, hogy a hatáskörébe tartozó korrupciós bűncselekményeket elköveti-e”- hangsúlyozta. Elhangzott, hogy 2014-ben bővült az állomány a Korrupcióellenes Főosztály megalakulásával. „Ez egy integritásfejlesztési feladatokat ellátó szervezeti egység, melynek megtorló ereje nincs”- fejtette ki.

Klotz Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem integritás témájú kutatásait mutatta be. Az NKE projekt szakmai vezető helyettese elmondta, hogy a kutatási prioritások között szerepel az összeférhetetlenség, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, és a fegyelmi eljárás tapasztalatainak kérdése, de ide tartozik továbbá az Etikai Kódex érvényesülése a köztisztviselők, kormánytisztviselők, és a rendvédelmi hivatásosok körében, valamint az államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatának elsődleges és másodlagos elemzése is. Klotz Péter külön kitért az antikorrupciós továbbképzések felülvizsgálatára, a jogesetek és nemzetközi példák elemzésére, valamint az integritás tanácsadói tevékenység vizsgálatára is.

Az egész napos eseményen a résztvevő előadók többek között a közintézmények integritás kockázatairól, a közigazgatás-fejlesztési projektek korrupció megelőzési aspektusairól, valamint az etikai felelősség kérdéséről is tartottak előadásokat. A konferencia a délután folyamán szekcióülésekkel folytatódott, amelyek keretében a hallgatók interaktív párbeszédet folytattak többek között a belső kontrollrendszer továbbfejlesztési irányairól, az Állami Számvevőszék Integritás felmérésének tapasztalatairól, továbbá az etikai felelősség helyéről a közszolgálati jogban.

A szakmai konferencia a KÖFOP-2.2.3.-VEKOP-16-2016-0001 kódszámú „Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” elnevezésű projektből valósult meg.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes