Kövér László házelnök részvételével avatták fel a Ludovika Campuson azt a Kossuth-szoborcsoportot, amely korábban a Kossuth-téren állt, és restaurálás után, nemrégiben került a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez.
Az Országgyűlés 2011-ben fogadta el a Kossuth Lajos tér átalakításáról szóló határozatát, amelynek eredményeként visszaállították a tér eredeti arculatát, így a Horvay János által készített, 1927-ben felavatott, Kossuth Lajost és az első felelős magyar kormányt ábrázoló szoborcsoportot is, az eredeti emlékműről készített minta alapján. A második világháborút követő diktatúra idején az eredeti szoborcsoportot eltávolították és a helyére Kisfaludy Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos szobrászművészek által megalkotott emlékmű került. Ezt a szoborcsoportot a Kossuth tér rekonstrukciója keretében 2013-ban elbontották, majd restaurálás után a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez került. A Ludovika Campus keretében megújuló Orczy Park – a jogörökösök egyetértésével és támogatásával – méltó helyszínt biztosít az emlékműnek, amelynek hivatalos avatására most került sor. Az ünnepség díszvendégeként beszédet mondó Kövér László szerint megfelelőbb helyszínt és tulajdonost nem is találhattak volna a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél. Az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a kossuthi politikai értékrendben is meghatározó nemzeti önrendelkezés képességének legfontosabb szakmai fejlesztői az egyetemek, különösen az államtudományokat, a közigazgatási és nemzetbiztonsági tudományokat művelő intézmények.
Kövér László szólt arról is, hogy történelmünkben sokan hoztak hősies és tragikus áldozatot a magyar szabadságért, de senki nem küzdött azért lényeglátóbban, mint Kossuth Lajos. A házelnök felidézte Kossuthnak Deák Ferenchez írt levelét, amelyben arról írt, hogy az önálló magyar pénzügyekről, hadügyekről és külügyekről való lemondással a nemzet elveszti „az alkotmányos állami élet legfőbb, legpraktikusabb életbiztosítékát”. Elhangzott, hogy katonai, pénzügyi és külpolitikai érdekeink önálló képviselete nélkül Magyarország képtelen volt megvédeni a határait, és elveszítette történelmi területének kétharmadát, a magyarság egyharmada pedig idegen hatalmak fennhatósága alá került. Kövér László szerint most „ismét el akarják vonni jogunkat, hogy megvédjük a saját határainkat, el akarják vonni az állami szuverenitásunk azon jogosítványait, amelyekről az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország egy percre sem mondott le, hanem azok gyakorlását szabályozott módon csak megosztotta az Európai Unióval”. A házelnök hozzátette, hogy Kossuth és a hozzá hasonló szabadelvű politikus kortársai nélkül ma talán nem is létezne Magyarország, a magyar nemzet.
„Magyarország hagyományosan a szobordöntések országa. A súlyos történelmi tragédiákkal terhelt huszadik század számos rendszerváltozásának nyitányát mindig a korábbi rendszerek szobrainak elpusztítása jelezte”- mondta beszédében Koltay András. Az NKE rektora szerint 1989 új kultúrát teremtett az idejétmúlt szobrokhoz való hozzáállásban is, hiszen innentől kezdve nem történt újabb szobordöntés. „Ez jelzi, hogy együtt képesek lehetünk begyógyítani a múltban ütött sebeket”- fogalmazott Koltay András. A rektor szerint az Orczy-kert és a Ludovika Akadémia fordulatos története egyben Magyarország sorsát is példázza. „A park itt-ott elszórt szobrai is sokat megéltek, mire visszakerülhettek helyükre, vagy éppen sokat és türelmesen vártak, mire újra megkapták az őket és állítóikat megillető tiszteletet. A szobrok nagy körforgásának megálljt kell parancsolni”- tette hozzá. Koltay András úgy véli, hogy a történelmi hibákra és bűnökre nem a hallgatás, hanem a bátor szembenézés a legmegfelelőbb válasz, és a most avatott szoborcsoportot is meg kell óvni. „Ezért kell szeretnünk ezt az alkotást: mert ez is a miénk, ez is mi vagyunk, és arra a korra is emlékeznünk kell, amelyből vétetett. Vegyük tehát birtokba, üljünk le minél gyakrabban a talapzatára és beszélgessünk minél többet arról, hogy miként építjük közösen tovább a mi egyetemünket és általa a mi országunkat”- fogalmazott az NKE rektora.
Az ünnepi beszédeket követően a Kossuth-szoborcsoportot Kövér László házelnök és Koltay András rektor közösen avatták fel, majd a talapzatánál elhelyezték az emlékezés koszorúit. Az emlékművet Kosztrihán Dávid, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke is megkoszorúzta. A rendezvényen Frankó Dániel, az egyetem hallgatója Kossuth életének és a Ludovika történetének néhány meghatározó pillanataiból összeállított szemelvényeket adott elő. Az ünnepségen közreműködött a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár és zenekara Baczkó István őrnagy vezetésével, valamint a Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület is.
A rendezvényt követő fogadáson Zsigmond Attila mondott pohárköszöntőt. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja kiemelte azoknak a szakembereknek a munkáját, akik „a korábbi szocreál szobor egynézetű megjelenését egyfajta újra rendezéssel eredményesen megváltoztatták.” A Budapest Galéria címzetes főigazgatója azt is hozzátette, hogy a megújult szobor valóban méltó helyre került az Orczy-parkban.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes