Változás az NKE élén

Prof. Dr. Patyi András 2018. augusztus 31-ei határidővel benyújtotta a rektori vezetői megbízásáról való lemondását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem június 29-ei Fenntartói Testületi (FT) ülésén, és egyben kérte a testületet, hogy kezdeményezze Áder János köztársasági elnöknél a rektori megbízatás alóli felmentését. A Fenntartói Testület a lemondást tudomásul vette és egyben döntött az új intézményvezetői pályázat kiírásáról.

Patyi András 2012. január 1-je óta áll a Nemzeti Közszolgálati Egyetem élén. A három jogelőd összevonásából létrejött intézmény nagy utat tett meg vezetése alatt. A ma már öt karral működő egyetemen számos új képzés indult el, ezek közül is jelentőségében kiemelkedik a 70 év után újraindult doktori címet adó államtudományi mesterképzés. Az NKE vitathatatlanul a hazai közigazgatás és közszolgálatás-fejlesztés megkerülhetetlen szereplője és bázisa lett, s mintegy 70 ezer közszolgálati tisztségviselő továbbképzéséért felel.

Patyi András a lapunknak korábban adott interjújában kiemelte a tudatos intézményfejlesztés szerepét. Mint mondta, részben sok tényező szerencsés együtthatása és egy rendkívül határozott kormányzati döntés kellett ahhoz, hogy az NKE azzá váljon, ami. Ezek a döntések ráadásul nagyon nehéz időszakban születettek meg. „Válságos állapotban volt az államháztartás, amikor a kormány úgy döntött, hogy a magyar állam újjászervezése részeként egyetemet alapít, s e döntése mellett azóta is kitart. Szerencsénk volt abban is, hogy azok, akik az egyetem köré szerveződtek, egyformán motivált, cselekvő emberek voltak. (…)  A szellemi építkezésben pedig a mi munkánk is benne van, vezetőtársaimé, minden egyetemi polgáré. Az NKE sikere mindannyiunk sikere, s ebben még a rosszakarók is benne vannak, mert ők csak még jobb munkára sarkallnak minket.

Patyi András második rektori ciklusára 2016 őszén kapott bizalmat az NKE Szenátusától. Akkor úgy fogalmazott, hogy az NKE az értékek egyeteme. Az NKE Magyarország legszélesebb értelemben vett „államtudományi egyeteme”, amely egy sokszínű és összetett múltú közösség. Emiatt mindenki mást lát benne fontosnak. A közvélemény számára talán a fejlesztés egyeteme. Valaki számára katonai egyetem, másoknak rendészeti és nemzetbiztonsági intézmény. Ugyanakkor Magyarország közigazgatás-tudományi egyeteme is, a közigazgatás-tudomány hagyományainak folytatója. A nemzetközi és európai uniós tudás otthona, egyben továbbképző egyetem is. Az intézmény egyik legfontosabb arca szerintem az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az értékek egyeteme. Egy olyan egyetem, ahol a jelen és a jövő tisztjeit és tisztviselőit képezik ki és képezik tovább. A közszolgálat egyik ágát sem lehet értékek nélkül elképzelni, hiszen bármilyen szolgálatra adja magát az ember, az többet ad magából embertársainak és többet tart embertársairól”- mondta 2016-ban lapunknak adott interjújában. Kiemelte: „…nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk, és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Egyetemi Campus-projekt”.

A campus projekt eredményes befejezését az egyik legfontosabb feladatnak jelölte meg 2016-os rektori pályázatában. Ezzel kapcsolatban többször hangoztatta, hogy csak akkor beszélhetünk valódi integrációról, ha egy helyen működnek majd az egyetem karai. „Akkor tudnak egymásra hatni kultúrák, értékek, tudósok, tanszékek, oktatók, ha mindenki egy helyre költözik. (...). Az egyetem egységes közszolgálati attitűdjének a fejlesztéséhez ez a fajta együttlét elengedhetetlen, csak így lehet erős, közös identitásunk. Ha pedig erős az identitásunk, erősek az értékeink és biztosak vagyunk magunkban, sokkal könnyebben tudunk nyitottak lenni mások felé.”

 A campus projekt első eleme a Ludovika főépületének felújítása volt 2014-ben, amely ma az NKE központja. Az egész intézményt áthatja az a tisztelet, amely Patyi Andrást a honvédtisztképzés egykori otthonához fűzi. „Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, melyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnok, az alárendeltek, és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel”- mondta egy korábbi interjújában.

A hazai közszolgálat fejlesztéséhez is jelentősen hozzájárul az általa vezetett intézmény: 2016-ban indult el két nagyszabású közigazgatásfejlesztési program az NKE-n. A két projekt összesen mintegy 30 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít az egyetem számára, de a projektek a közszolgálat egészére kihatnak: mintegy 80 ezer állami tisztviselőre, a kormányhivatalokra és közigazgatási szervekre. A projektek sikeres megvalósítását Patyi András kiemelten fontosnak tartotta és tartja, hiszen ezzel az NKE jelentősen hozzá tud járulni a közigazgatás versenyképességének növeléséhez, végső soron a jó és hatékony állam megvalósításához, amely igazi szolgáltatóként áll az állampolgárokhoz. A projektek jelentőségéről szólva kiemelte: „A közigazgatás ugyanakkor nem csak az emberekért, hanem emberek által is van. A közigazgatásban dolgozók tudása, felkészültsége, teljesítménye határozza meg elsősorban a közszolgálat minőségét. A mi dolgunk az - számos társegyetem és egyéb intézmény bevonásával-, hogy ennek a fejlesztésnek a szellemi motorja legyünk. Új kutatásokkal, tankönyvekkel, új képzések indításával, megyei továbbképző központok kialakításával olyan integrált tudáshálózatot szeretnénk építeni, amely hosszú távon segíti a közigazgatás-fejlesztés céljait, ugyanakkor biztosítja az NKE számára is a fejlődést, hogy kiemelkedő egyetemmé válhassunk”.

A projektek jó úton haladnak előre. A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projektben már több mint 160 hiánypótló, a közszolgálatot érintő kutatási program indult el, közülük számos már lezárult. A többi között olyan témákban végeztek kutatást az NKE-n, mint az állam biztonsági kihívásai, a munkaköri integritás kockázatok elemzése, vagy azonosítás és adatbiztonság az e-kormányzati szolgáltatásokban. A projekt keretében eddig több mint hatvan kiadvány jelent meg, így például a Magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai c. könyvsorozat első öt kötete, az Államtudományi klasszikusok kiadványsorozat öt része vagy az Államszervezet és államiság Magyarország Alaptörvényében c. konferenciakötet. Az elmúlt két évben mintegy 400 szakmai rendezvényt tartottak, ezek jelentős része idegen nyelvű konferencia és workshop volt. A KÖFOP-2.1.2. projekt eredményességét jelzi, hogy fél évvel meghosszabbították a megvalósítást, s így a program 2019. június 30-val zárul. Szintén meghosszabbították  A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című KÖFOP-2.1.1 projektet, amely 2019. december 31-ig tart. Ennek keretében összesen 120 közszolgálati továbbképzési program fejlesztése történik meg. Ezek közül 105 közszolgálati továbbképzési program minősítése és 71 közszolgálati továbbképzési program fejlesztése már meg is valósult, ezek elérhetők a tisztviselők számára is. Eddig több mint 23 ezren végezték el sikeresen ezeket a programokat. Emellett a projektben képesítő programokat is fejlesztettek, amelyben több mint kétezren vettek részt eddig. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem további két KÖFOP-projektben konzorciumi partnerként vesz részt. A Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzés érdekében című projektben hét kutatást végez az egyetem és hat továbbképzési program fejlesztése is megtörtént. A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása című projektben a többi között vezető-kiválasztás, tehetséggondozás és HR témában is zajlik nemzetközi összehasonlító kutatás hazai és külföldi szakértők bevonásával.

2018. augusztus 31-ével lezárul egy korszak az NKE életében. Az elmúlt hét évre visszatekintve az NKE leköszönő rektora az egyik legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy az utódjának egy teljes körűen akkreditált intézményt fog átadni. „Csapatmunka eredménye az, hogy az egyetem működik. Egyetlen ember nem képes egy intézményt a hátán vinni, eredményeink tehát közösek. Ha valami az én érdemem, akkor talán az, hogy egy tapodtat sem engedtem a célokból és abból, hogy a vegyes jellegű és múltú jogelődökből egy egységes intézményt formáljunk. Hogy ez sikerült –e, azt igazán a most lefolytatott nemzetközi értékelés fogja visszaigazolni. Az első visszajelzésekből azt látjuk, hogy eredményesek voltunk.” 

Az elvégzett munka kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt évek alatt rendkívül sok fejlesztés zajlott le, ami „öt egyetemnek is elég lenne”. Ebbe a karalapítástól kezdve az új szakok alapításáig sok minden beletartozik. „Az egyetemi fejlődésünknek a lényegét leginkább az foglalja össze, hogy sikerrel vettük az egyszerre zajló intézményi és programakkreditációt, ahol is az előbbi az egyetem működési jegyeit vizsgálta, míg a programakkreditáció az egyes képzések minőségét vizsgálta. Ennek eredményeként a MAB öt évre feltétel nélkül akkreditálta az NKE-t, mint intézményt és az NKE képzéseit.” Az elmúlt évek értékelésénél a rektor kiemelte azt is, hogy számos céget alapítottak. Az egyetem saját kiadóval rendelkezik; a Dialóg Campus Kiadó (Nordex Nonprofit Kft.) országosan jelen van a tankönyvpiacon. Saját alapítású cég felel a harminchektárnyi terület és ingatlanvagyon üzemeltetéséért, őrzéséért, szolgáltatásaiért. Idén tavasszal jött létre a Ludovika Huszár Lovarda Nonprofit Kft-t. Patyi András szerint a lovarda olyan többletet, olyan szolgálatot fog hozzátenni az egyetemi léthez, amelynek jelentőségét csak becsülni lehet. Az NKE felel a közszolgálati továbbképzési rendszerért is, ennek az informatikai és e-learning hátterét az Apertus Kft. biztosítja, méghozzá saját fejlesztésű programokkal.

Patyi András nemcsak az eredményekkel elégedett, hanem azzal is, hogy mindezt sokszor ellenszélben sikerült végrehajtani. A támadások azonban csak részben lepték meg. „Zsigeri szintű rosszindulat csapott le az NKE-re már akkor, amikor még szinte a szánkat sem nyitottuk ki. Az igaztalan politikai támadásokra számítottam, mert ez sajnos jellemző a magyar közéletre, de az váratlanul ért, hogy becsületsértésig terjedően rágalmazták az egyetemet és annak vezetőjét, miközben csak a munkánkat végezzük és európai szintű fejlesztéseket viszünk. Az egyetemi világból érkező, a tényeket, a teljesítményünket teljesen figyelmen kívül hagyó rosszindulat azonban teljesen meglepett, hiszen az egyetemi ember a tudomány művelője is. Nemcsak tanít, hanem kutat is. S aki a tudomány igazi művelője, az rendelkezik egy bizonyos rálátással, átlátással és alázattal. Nos, a kritikák egy részéből ez a három egyszerre hiányzott.” De még ezek az időszakok sem feledtethetik a számára meghatározó, emlékezetes pillanatokat. „Az egyik diplomaosztón egy hallgató azzal vette át az oklevelét, hogy megtiszteltetés volt neki az általam vezetett egyetemen végezni. Ennél szebb visszaigazolás nehezen található, hiszen az egyetem mégiscsak a hallgatókért van, róluk szól.”

Patyi András szerint kiemelkedően fontos pillanat volt az egyetem alapító ünnepsége 2012. január 11-én az Országház Felsőházi Termében. „Akkor tettek nyíltan hitet mellettünk az állami vezetők, és ez a bizalom azóta is megvan.  De még a nagy ünnepségeknél is erősebb elköteleződést jelez az, amikor pl. az Alkotmánybíróság elnöke eljön egy eseményünkre és személyesen mutat be egy könyvet, vagy alkotmánybírók, miniszterek tartanak szakmai előadást, hiszen ezek a pillanatok a pompa nélküli lényeget domborítják ki”. Az első tanévnyitóra is szívesen gondol vissza az Orczy-parkban, ami akkor még nem is az NKE vagyonkezelésében volt. Mint mondja, akkor látták először együtt az egyenruhásokat a civilekkel, háttérben a Ludovika akkor még romos épületével. „Az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának megszervezése 2015-ben is egy mérföldkő volt az egyetem életében, hiszen ekkor tudtuk láthatóvá is tenni az állami és jogtudományi képzést folytató egyetemek számára, hogy velük egyenrangú egyetem vagyunk. Akkor nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Meghatóan érdekes pillanat volt az is, amikor az épülő oktatási épület nagy előadóját megnéztük a vezetőtársaimmal.  Döbbent csend ült ránk a puszta falak és a betonból kiöntött formák láttán, ott tudatosult mindenkiben, hogy nem csak mondjuk, hogy egy minden igény kielégítő épületbe költözünk, hanem valóban fogunk is. Ugyanilyen pillanat volt, amikor elkészült az Orczy kollégium, s felkerült az NKE címere az épületre. Az volt számomra az első igazi jele annak, hogy ezt a campust mi valóban fel fogjuk építeni. A mai napig őrzöm a Főtitkár Úr sms-ét erről...”

2018. szeptember elsején egy új korszak kezdődik az egyetemen. Az új rektor személyéről az Egyetem Szenátusa véleményezését követően szintén az FT fog dönteni augusztus közepén. Patyi András nem szakad el az egyetemi élettől: oktatói munkáját egyetemi tanárként az RTK Közjogi és Rendészettani Intézetében továbbra is a Nemzet Közszolgalati Egyetemen folytatja, civil életében pedig bíróként visszatér a Kúriára.

 

Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Szilágyi Dénes

 

A cikk a Bonum Publicum júliusi számában jelent meg.


Címkék: rektor Patyi András