„A francia társadalom, azon belül a muszlimok egy kisebbségéről van szó. Azonban a francia állam számára ez a kisebbség biztonsági kihívásokat jelent” – mondta a radikális iszlám aktuális, francia folyamataival kapcsolatban Soós Eszter Petronella, Franciaország szakértő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet „Forró pontok – Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” című előadássorozatának legutóbbi állomásán.
„A radikalizmusnak számos fajtája van” – fejtette ki előadásában Soós Eszter. Hangsúlyozta, hogy a közvélemény gyakran az iszlámhoz párosítja a szót, azonban Európában sokkal szélesebb palettával rendelkezik a radikális erőtér. Franciaországban a szalafizmusnak, a tradicionális iszlámhoz visszatérni kívánó viszonylag radikális nézetnek közel 50.000 követője van, emellett mintegy 15.000 radikálisról tud az állam, akiket valamilyen formában figyelnek és követnek. „Az 5-6 millió muszlimhoz képest, akik Franciaországban élnek, ez a szám nem magas” – tette hozzá. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy ezen személyek 24 órás megfigyelése hatalmas kihívás elé állítja a hatóságokat, ugyanis egy szélsőséges személyhez közel 6-8 szakembert kell hozzárendelni. „Ez szinte kezelhetetlen a francia állam számára.” Soós Eszter véleménye szerint a megoldás a megfelelő elemzésekben, döntéshozásban és profilozásban kell keresni.
A szakértő ismertette, hogy a franciák aktívan monitorozzák a társadalomra veszélyes személyeket: az FSPRT-listán a terrorista gyanús vallási radikálisokat tartják számon, amelyen közel 20.000 ember van rajta aktív, vagy passzív módon. Az S-lista az államellenes személyeket tömöríti, ezen 20-30.000 fő található. „Ezekre a listákra gyanú alapján kerülnek fel az emberek. Olyan gyanú, amely okot ad az esetleges megfigyelésre” – mondta a szakértő. Felhívta a figyelmet, hogy a fókusz jelenleg a francia börtönökre irányul, ahonnan a következő években 40-50 terrorizmusért elítélt fog távozni a büntetése letöltésével, továbbá 450 radikális is. Soós Eszter kiemelte, hogy a börtönök monitorozására a büntetés végrehajtáson belül külön hírszerzést hoznak létre a hatóságok, amelynek feladata az elítéltek profilozása lesz.
Az előadás során a szakértő bemutatta az aktuális kutatásokat a témában, amelyben a francia társadalom, azon belül a fiatalok véleményét kérték ki a kutatók. Az eredményből kiderült, hogy a radikalizmust nem szabad csak gazdasági alapon vizsgálni, a kulturális, vallási szempontoknak is meg kell jelennie.
A francia kormányzattal kapcsolatban tévhit, hogy nem kezeli helyén a radikalizmus veszélyét: a szakértő szerint számos szakpolitikai programot kidolgoztak az elmúlt években, ezek sikeressége eltérő. Azonban az, hogy a hasonló programok száma egyre növekszik az országban, megerősíti a tényt, hogy a franciák komolyan veszik az ügy kezelését. 2018 elején egyénre szabott programokat dolgoztak ki, amely keretében szociális munkások és pszichológusok követik nyomon a radikális elemeket személyes kapcsolattal. Viszont Soós Eszter felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy ezek az egyéves programok nem fogják megváltoztatni az egyének vallási meggyőződését. A kormányzat továbbá 1500 új börtönhelyet ígért, a közszolgálatból ki kívánják zárni a radikális személyeket, valamint jobban fogják felügyelni az iskolákat. „Ez egy nagyon átfogó akcióterv” – emelte ki a szakértő.
A terrorelhárítással kapcsolatban szintén felmerül a laikus vélemény, hogy kevésbé hatékonyak a franciák az eszkalálódott folyamatok megfékezésében. Azonban a látszat csal: a szolgálatok sosem hibázhatnak. Ez a kényszer hatalmas kihívás elé állítja a szerveket. A francia terrorellenes törvények igen szigorúan lépnek fel a témában. A radikális személyektől elkobozhatják az utazási okmányukat, büntetendővé vált a terrorcselekmény előkészítése és védelme, továbbá a hatóságok képesek a radikális honlapok blokkolására, valamint éjszakai házkutatások lefolytatására. A törvény emellett kiterjesztette a prefektusi hatáskört is. Összegezve Soós Eszter kifejtette, hogy a francia államnak már megvannak a szükséges eszközei, viszont még mindig kérdéses, hogy van-e elegendő személyi állománya.
A téma rendkívül aktuális a francia mindennapokban, mi sem bizonyítja jobban, mint az Eiffel-torony „elkerítését” követő társadalmi és politikai vita. Az emberek kockázatmentesen szeretnének járni a francia utcákon. Azonban a radikalizmus problémájával folyamatosan együtt kell élnie Franciaországnak, ami folyamatos munkát fog adni a francia titkosszolgálatoknak: „Nincs zéró kockázat.”
Az esemény az NKE NBI Terrorelhárítási Tanszéke és a Terrorelhárítási Központ Tudományos Tanácsa közreműködésében valósult meg.
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes