A közszférában tapasztalható bürokrácia megértéséről és ennek csökkentéséről tartottak kétnapos nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol a szakma neves közép- és kelet-európai szakértői fejtették ki véleményüket.
A konferenciát Dr. habil. Nyikos Györgyi nyitotta meg, aki köszöntőjében örömét fejezte ki annak, hogy a téma sok neves külföldi szakértője is részt vett a rendezvényen. Az NKE nemzetközi rektorhelyettese röviden ismertette a Ludovika történetét, és az egyetem felépítését, majd kitért az intézmény víziójára és küldetésére is. Hangsúlyozta, hogy az egyetem célja a hatékony oktatás mellett az állami és nem állami szereplők közötti együttműködés elősegítése és a napjainkban releváns tudományos kérdések kutatása.
Elena Kireeva, a moszkvai RANEPA (Russian Presidential Academy of National Economy and Public Administration) intézmény munkatársa a jó kormányzás oroszországi jogi kérdéseiről beszélt. A szakember szerint a jó kormányzás, mint koncepció elengedhetetlen feltétele a bürokrácia csökkentésének. Az előadó szólt az oroszországi közszolgálati fejlesztésekről, amelyek közül az ügyintéző webportálok és a multifunkciós ügyfélközpontok jelentősen csökkentették a várakozási időket.
Prof. Dr. Kis Norbert a közszolgálati bürokráciák jövőbeni forgatókönyveit elemezte előadásában. Az NKE ÁKK dékánja Niels Bohr világhírű dán fizikus gondolatait idézte:
„Jósolni nagyon nehéz, különösen a jövőre vonatkozóan”. A szakember szólt a poszt-bürokratikus korszakról, a hálózatokra hagyatkozásról, vagy éppen a „dataizmusról”, amely minden folyamatot, beleértve a közszolgálati folyamatokat is csupán elemezhető adatok halmazaként határoz meg. Záró hasonlatában Kis Norbert a bürokráciát, mint egy falat említette, amely a közszférában dolgozók és az állampolgárok közt áll, és amelyet a bürokráciacsökkentéssel le kell bontani. Az NKE-n összeállított Jó Állam Jelentés is ennek a folyamatnak a része.
Juraj Vačok, a szlovákiai Comenius Egyetem szakértője a közigazgatási igazságszolgáltatás kérdését vizsgálva ismertette a bonyolult jogi helyzetet Szlovákiában, különös tekintettel az elmúlt két évben lezajlott változásokra és folyamatokra. Piotr Buława, a Sziléziai Egyetem munkatársa a lengyel adóhatóság és a csődegyezség helyzetéről tájékoztatta a közönséget. A szakember hazája rendszerét túl bürokratikusnak és rugalmatlannak ítélte meg, és jó példaként hozta a német megoldást, ahol megfelelő iránymutatás mellett az állami bevételeket az ezek beszedéséhez elhasznált erőforrások tekintetében ítélik meg, és hosszabb távon gondolkodnak, mint Kelet-Európában.
A konferencia délelőtti részének további előadói Wojciech Piątek, a lengyel Adam Mickiewicz Egyetemről, Rozsnyai Krisztina az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről, Anna Románová a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetemről, és végül Matej Horvat a Comenius Egyetemről voltak, és olyan aktuális témákat feszegettek, mint a bírói gyakorlatok bürokráciájának csökkentése, a közszolgálat digitalizációja, vagy éppen a szlovák közigazgatási törvény 50-ik évfordulója. Az érdeklődők a többi között megtudhatták, hogy északi szomszédunk közigazgatási törvénye a maga nemében egy rendkívül jól sikerült törvény, hiszen a jó kormányzás alapelveinek már akkor is megfelelt, és ugyan 1993 óta többször módosították, de alapjaiban még mindig ugyanaz, így kiállta az idők próbáját.
Az első nap délutáni szekciójában Dr. habil Nyikos Györgyi előadóként is részt vett. Az NKE nemzetközi rektorhelyettese a közpénzügyek gazdaságra gyakorolt hatásait ismertette a résztvevőkkel. A konferencia második napján az NKE-t Vértesy László és Hulkó Gábor képviselte, továbbá jelen voltak a cseh Károly Egyetem és a szintén cseh Masaryk Egyetem küldöttei is. A két ország szakértői a pénzügyi jog területével kapcsolatban folytattak panelbeszélgetéseket, amelynek során megvitatták korunk aktuális jogi kihívásait.
Szöveg: Ondrék József
Fotó: Szilágyi Dénes