„A két ország régen szocialista testvérország volt, ma a mindkét fél számára kedvező barátságos együttműködés a meghatározó” - hangsúlyozta Dean Deng Chundong, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia pártbizottsági titkára a Kína, Oroszország és a közép-kelet európai országok fejlesztési stratégiájának ötödik fórumán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott nagyszabású konferencián 15 előadás során igyekeztek elmélyíteni a Magyarország és Kína közti együttműködést.
„Kína és Magyarország két barátságos ország, annak ellenére, hogy e két nép más történelmi, kulturális és társadalmi hagyatékot hordoz” - fejtette ki Dean Deng Chundong. Elhangzott, hogy az 1989-es rendszerváltást követően a magyar állam jellege megváltozott a korábbi szocialista berendezkedéshez képest. „Ezen változás már lassan 30 éve történt” - mondta. Az előadó kiemelte, hogy kutatási témájuk alapjául pont ez szolgál, azt vizsgálják, hogy a rendszerváltás után milyen helyzet alakult ki a magyar nép életében. Mint mondta, azért jöttek Magyarországra, hogy személyesen magyar barátaiktól hallgathassák meg beszámolóikat. Beszédében megemlékezett a 40 éve kezdődő kínai reformról is. „Kínának a legfontosabb a fejlesztési stratégia” - jegyezte meg. Kiemelte, hogy 40 év alatt azt az utat járta be országuk, amit az európai országok vagy az Amerikai Egyesült Államok 300 év alatt tettek meg. „A kínai nép új arculatot kapott” - fejtette ki. Emellett az életszínvonal is óriási változáson ment keresztül. Dean Deng Chundong beszámolt a magyar és a kínai kormány közös projektjeiről. „Ez a magyar gazdaságnak is nagy segítség a munkanélküliség csökkentése végett is” - mondta.
Dr. P. Szabó Sándor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ismertetésével kezdte köszöntő beszédét. „A magyar kormány 2011-ben döntött arról, hogy létrehozza az egyetemet, mely maga 2012-ben egy integrált folyamat eredményeként jött létre” - mondta az NKE Kínai Közigazgatás-, Gazdaság-, és Társadalomkutató Központ igazgatója. A jogelőd intézmények kapcsán kiemelte: „Mindannyian hozzáadták értékeiket az NKE-hez”. Mint mondta, rangos intézmények összeolvadásából jött létre az egyetem, amelynek jelenleg négy fenntartója van. „Az NKE a magyar csúcsvonalat képviseli a szakmában” - fogalmazott. Több mint 600 oktatóval dolgozik az egyetem és évente közel százezer fő továbbképzéséért felelős. P. Szabó Sándor szólt a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság-, és Társadalomkutató Központ tevékenységéről is. Mint mondta, a kínai társadalommal, a külpolitikával vagy éppen a szocializmussal foglalkozó kutatásaik meghatározóak. „A tanóráink nagyon népszerűek a hallgatók körében” - árulta el. Hozzátette, nagy érdeklődést vált ki az idén éppen 40 éves kínai reform is. „Ez idő alatt a kínai emberek életszínvonala megemelkedett, az ország a 2. legnagyobb gazdasággá fejlődött” - hangsúlyozta. Végezetül kifejtette, ez egy olyan folyamat, amely nem áll meg. „A szakértők folyamatosan keresik, hol kutathatnak további fejlesztési lehetőségek után.”
A konferencia tizenöt előadásában többek között olyan témákat dolgoztak fel, mint Kína történelmi pozíciója, a 40 éves reform, a magyar export és import alakulása 2022-re, a közép-európai városfejlesztési tapasztalatok, a kínai és magyar kulturális csere útjáról szóló kutatás, a kínai kommunista párt jellemzői, valamint a magyar közigazgatás fejlesztése.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes