„Ez egy kisebbfajta csoda. Láttam a projektet a kiindulásától kezdve, amikor még egyetlenegy új épület sem állt, és a park is elhanyagolt állapotban volt. Azóta Csipkerózsika-állapotából kivirult az Orczy-kert” – mondta Skardelli György, Ybl-díjas és Pro Architectura-díjas építész, aki több neves építésszel közreműködött a Ludovika Campus létrehozásában és az Orczy-park újjászületésében.
2012. január 1-je fontos dátum a Nemzeti Közszolgálati Egyetem életében: ekkor jött létre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar egyesülésével az intézmény. Az egyetem fejlődése nem állt meg, további tanszékek, intézetek, tudományos kutatóműhelyek és karok alakultak az évek során. 2015-ben megkezdhette működését a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, majd 2017-ben csatlakoztak az NKE-hez a bajai Eötvös József Főiskola intézetei, létrehozva a Víztudományi Kart. Az egyetemnek így adott volt szinte minden: kiváló oktatók, elkötelezett hallgatók, több évtizedes tudás és szakértelem. Már csak egyvalami hiányzott, egy igazi egyetemi campus.
A Józsefváros szívében elterülő Orczy-kert több ponton is kapcsolódik a magyar közszolgálathoz. A mai egyetem főhadiszállásának alapkövét 1830-ban rakták le Pollack Mihály tervei alapján, de a képzés csak a kiegyezést követően, 1872-ben kezdődhetett meg a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián, amely egészen a második világháború végéig képezte a magyar honvédtiszteket. A háború lezárásával a Ludovika is bezárta a kapuit. A hatalmas múlttal rendelkező épületegyüttes az enyészeté lett, eredeti küldetését elfelejtették. Egészen mostanáig. A Ludovika Campus Projektről 2012 májusában hozott döntést a kormány. A beruházás a klasszicista főépület rekonstrukciójával kezdődött. A kormány 4,5 milliárd forint költségvetési forrást különített el arra a célra, hogy a Ludovika Akadémia visszanyerje régi fényét, megvalósítsa a történelmi múlt és a 21. századi felsőoktatás találkozását. A kormányzat 2013-ban további beruházásról döntött, amelynek keretében egy 600 fős civil kollégiummal egészítették ki a Campus Projektet. A főépületet 2014-ben, a kollégiumot pedig 2015-ben vehették birtokba a hallgatók. 2015 nyarán a projekt tovább bővült: kormányhatározatba foglalták az egyetem 2015 és 2018 közötti fejlesztési időszakát, amelynek keretében rendészeti kollégium és speciális képzési épület, valamint sportkomplexumok építését kezdték meg a campuson. Az épületek mára állnak, és megkezdhették működésüket: újra felpezsdült az élet a Ludovikán.
A beruházás keretében megújult az Orczy-kert is, amely az egyetemi funkciója mellett a főváros egyik legnagyobb közparkja is egyben. A tájépítészeti munkálatoknak köszönhetően Budapest egykor kétes hírű parkjában mára egy hektárral nőtt a zöldfelület, állandó rendőri jelenlét erősíti a józsefvárosi közbiztonságot, továbbá az egyetemi polgárok mellett a környék lakossága is aktívan kikapcsolódhat a campus parkjában.
Új sportkomplexumok az Orczy-kertben
Az NKE-n nemcsak az egészséges életmód részét jelenti a rendszeres testmozgás, hanem a speciális képzésben részesülők számára elvárás is a kitűnő fizikai felkészültség. A jelenleg is széles skálát kínáló paletta tovább bővül a Ludovika Egyetemi Campuson, az új sportkomplexum keretében multifunkcionális sportcsarnokkal, uszodával, lőtérrel és kültéri sportpályákkal várja az NKE a sportolni vágyókat. Skardelli György, a Középülettervező Zrt. építésze a kezdetektől követte a park megújulását és az új épületek megszületését.
„Amikor kiértünk a helyszínre, elég érdekes kép fogadott minket. Egyrészt ott állt a Pollack Mihály által tervezett főépület, amely elég leharcolt állapotban volt, valamint az Orczy-kertet is magára hagyták” – emlékezett vissza a 2013-as körülményekre Skardelli György. „Volt hová fejlődni, bőven akadt teendő.” Akkor még sokan nem látták át a Ludovika Campus koncepcióját, azonban amit a megrendelő elképzelt, mára már megvalósult: felújították a Ludovika főépületét és felvirágoztatták az Orczy-parkot.
Skardelli György „harci területe” a campus keleti oldalán terült el, ahova az új sportközpontot és a rendészeti képzéshez kapcsolódó lőteret álmodták meg. A klasszicizmus korában tervezett főépületet keménynek és rendkívül tiszta szerkesztésűnek írta le, így ezt a mentalitást próbálták átültetni az épületek kialakításába kortárs módon. „Amikor elkezdett kinőni egy épület a földből, az fantasztikus érzés volt. Mindig az. Kezd formálódni a tömeg, majd bezárul, és érzékelhetővé válnak a terek.” Kiemelte, hogy az általuk tervezett komplexum egy új bejáratot nyitott a Ludovika Campusra a Diószeghy utca felől, amely tényleges és szimbolikus kapuként is szolgál. Az épületeket integrálni akarták az Orczy-kertbe: olyan rácsszerkezetet helyeztek a külső homlokzatra, amelyet az idő múlásával futónövények fognak befutni. Ez „zöld” árnyékoló funkciót fog biztosítani a csarnokok számára, továbbá esztétikailag is egyesíti az épületet a parkkal.
Az épület egy tornacsarnokból és egy uszodából áll, amelyet egy fedett fórum köt össze. A nagyobb csarnokba egy olyan multifunkcionális pályát terveztek, amely képes kiszolgálni a különböző teremsportágakat. Ehhez egy közel 1300 fős, részben mobilizálható lelátó is párosult, amelynek az alsó szintjeit el lehet tolni, így a teremben függönnyel keresztben elválasztva párhuzamosan több tornaórát is meg lehet tartani az egyetemi igények szerint. A pályát továbbá egy bemelegítő terem is kiegészíti. Az épület uszodarészében egy 25 méteres úszómedencét és egy 15 méteres tanmedencét alakítottak ki, ezek közel 200 fős lelátóval rendelkeznek. A két épület közti fórum közösségi találkozóhelyként is funkcionál majd. Az építész ismertette, hogy a teret úgy akarták kivitelezni, hogy a megvilágításával vonzó legyen a látogatóknak. „Sajátos vonalvezetést alakítottunk ki, a lámpák sűrűsödése egy orientációs utat mutat az épület bejáratához” – fejtette ki.
A sportolás az egyetem képzési portfóliójában kiemelt szerepet foglal el. A speciális képzésekhez különleges komplexumok létrehozására is szükség volt: ilyen az egyetemi fedett lőtér is. Skardelli György ismertette, hogy az épületet a kezdeti tervekben a föld alá akarták elhelyezni, azonban a magas talajvíz miatt nem tudták volna megoldani a költséghatékony kivitelezést. Így, hogy az épület teljes hosszában ne takarja el az Orczy-kert látványát az utca felől, kiemelték a földből és részben tartóoszlopokra állították. „Ez a lábakra emelés sajátos karakteres kialakítást adott az épületnek” – tette hozzá.
Az építész felhívta a figyelmet, hogy a különböző civil sportegységek az előzetes tervek alapján az egyetemi szükségleteken túl nyitottak lesznek a környékbeli lakosság számára is. „Nincs Budapesten még egy ilyen campus, ahol ekkora zöldterület állna rendelkezésre nemcsak a hallgatók, hanem a hétköznapi emberek számára is.”
Rendészeti oktatási épület és kollégium
A Ludovika Campus 2017-től már a hivatásos hallgatók otthonául is szolgál: kék, szürke, zöld és barna egyenruhás közszolgálatis fiatalokkal egészül ki az egyetemisták népes tábora. Az NKE speciális képzései miatt a Campus Projekt elmaradhatatlan eleme volt a rendészeti képzések oktatási és gyakorlóblokkjának megtervezése, amely Peschka Alfréd nevéhez és az Óbuda Építész Stúdió Kft.-hez köthető. Az építész magazinunknak kifejtette, hogy már a legelejétől kezdve részt vettek a munkálatokban: az Óbuda Group cégcsoporttal segítették a campus programalkotását, valamint beépítési tervezését. Peschka Alfréd ismertette, hogy a megrendelő szoros költség- és időkeretet határozott meg, ehhez tartották magukat a beruházás során. „Méltó és korszerű épületek készültek.” A kezdeti területbejárások során vegyes érzelmei voltak az Orczy-kerttel kapcsolatban. Látszott, hogy a parkra és a környékére ráfér a felújítás. „Az egész egy fantasztikus projekt: kevés hasonló kaliberű oktatás- és városfejlesztési program zajlik jelenleg Budapesten.”
Elmondása alapján a rendészeti épületkomplexum számos különlegességet rejt magában, az objektumnak speciális funkciókat kell betöltenie a campus életében: bűnügyi laboratóriumokat, kihallgató- és helyszínelőszobákat, valamint tanzárkákat alakítottak ki. Olyan tantermek létesülhettek a Ludovika Campuson, amellyel a sajátos rendészeti képzés igényeit is ki tudják elégíteni, így a hallgatók elsajátíthatják a szakma modern követelményeit.
Az oktatási épületet egy 600 fő befogadására alkalmas kollégiummal egészítették ki. Ehhez felmérés is készült, amelyben a négyfős lakóegységek optimális méretét vizsgálták. Emellett összegyűjtötték azokat az elvárásokat, amelyeknek egy felsőoktatási kollégiumi szobának meg kell felelnie a 21. században. Peschka Alfréd szerint a belsőépítészek kiváló munkát végeztek, frissesség jellemzi az új szobák arculatát. Az épületegyüttesben egy alakulóteret is kialakítottak a rendészeti sajátosságok miatt, a hatékony térkihasználás jegyében a falakra rácsos erkélyrendszert és függőkertet terveztek, így futónövények díszíthetik majd az épületet.
A 19 ezer négyzetméteren elterülő komplexum a Diószeghy Sámuel utcában kapott helyet. Az épületet egy, az úton átívelő gyalogoshíd köti össze az Orczy-parkkal. A híd tetejét üvegből építették, így a parkból érkező hallgatók szeme előtt feltárul az egész épület. Továbbá a szerkezetet oldalról nyitott, árnyékoló lamellákkal egészítették ki. „Ez a gyalogoshíd szinte az épület egy darabja, főbejárati köldökzsinórként szolgál” – mondta Peschka Alfréd.
Építészeti szempontból számos kihívást tartogatott a beruházás, hiszen egy meglévő épület rekonstrukciójából születhetett újjá. Ez 60–70-es évekbeli stílust tükrözött, amelyet modern viszonyok közé kellett átültetni. Az épületet az alapszerkezetig vissza kellett bontaniuk, hiszen a kor anyaghasználata hagyott kívánnivalót maga után, nem élte volna túl a 21. századot: „Maga az alapstruktúra jól van kialakítva, ebbe kellett új funkciókat ültetni.” Peschka Alfréd rávilágított, hogy a szakmának több hasonló projekttel kell számolnia az évek múlásával, egyre több olyan beruházásra lesz szükség, amelyben foghíjtelkeken és szűk térben kell dolgozniuk, vagy meglévő épületeket visszabontaniuk. „Most ért el odáig a városfejlesztés, hogy nem csak a századfordulós épületekhez kell hozzányúlni” – tette hozzá.
Az Orczy-park egy történeti kert
Szloszjár György tájépítész a Garten Studio Tájépítész Iroda vezetőjeként járult hozzá a Ludovika Campus tervezési munkálataihoz. Legelőször a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. szaktervezőjeként csatlakozott az oktatási épület környezetének tervezéséhez, majd a Zoboki–Demeter és Társai Építésziroda Kft. által felkért partnerként vett részt a Lovarda körüli tervek kialakításában, és készítette el a park terveit. A tájépítész kiemelte, hogy a terület műemléki státusza miatt speciális jogszabályok vonatkoznak a rehabilitációra, növénytelepítésre és szoborprogramra. Örökségvédelmi engedélyt kellett kérni a kertrekonstrukcióra: „Ennek alapja a kertről fellelhető történelmi források és helyszíni kutatás alapján elkészült kerttörténeti tudományos dokumentáció volt, amely alapvetően befolyásolta a tervezés irányát.”
Aki járt az Orczy-kertben a munkálatok megkezdése előtt, az láthatta, hogy igen elhanyagolt állapotba került a kétezres évekre a park. „A történeti kert egy-két fő elemén kívül szinte semmit nem őrzött meg az eredeti szerkezetéből” – jegyezte meg Szloszjár György. A park peremrészein elhagyatott raktárak, irodaházak és üzlethelyiségek álltak. Ez az erodálódott peremterület azonban újra csatlakozhatott a Ludovikához, a campus oktatási és kollégiumi épületeit, valamint sportkomplexumait alakították ki ezen a részen. Így jött létre egy 21. századi modern egyetem a történeti jelentőségű műemlékkertben. „Egy park és egy egyetem együttélése nem feltétlenül rossz házasság” – mondta a tájépítész, aki hozzátette, hogy szerencsére a campus, és így a park nem zárkózik el a várostól, nyitva tartja a kapuit a környékbeli lakosság számára.
A campus kivitelezése során civil szervezetek felhívták a figyelmet a parkban történő fakivágások kérdésére, favédő mozgalmak szerveződtek. Szloszjár György rávilágított, hogy az Orczy-kert mai faborítottságának mértéke nem tükrözi az eredeti koncepciót. A nyiladékokat, belső tisztásokat az évek során benőtték a fák, amelyek később gondozás hiányában erdővé álltak össze. Az egyetem kérésére az ügy társadalmasítása során a szakmai optimumnál nagyobb mértékben kerültek védelem alá a park fái. „Csak a legöregebb és legbetegebb fák lettek kivágva a parkbelsőben, így végül nem tudtuk megcsinálni azokat az állományritkításokat, amelyek a történelmi kert igazi karakterét visszaadták volna. Erre talán a következő évtizedekben, tudatos állománymegújítással lehet majd sort keríteni.”
Szloszjár György véleménye szerint a legnagyobb pozitívum a parkot érintő projektben a tó rendbetétele volt, amely során megszüntették a teljes elkerítést. A partszakasz meredek oldalát egy lankásabb gyepes területté alakították át, így sokkal könnyebb a megközelítése: „A diákság, valamint a lakosság fizikailag és érzelmileg is közelebb kerülhet a tóhoz.” Emellett kifejtette, hogy további szakmai érdekességet jelentett a számára az angolkert egyetlen geometrikus elemének közelmúltban történt megtervezése, amellyel egy fontos történeti elemet tudnak majd rekonstruálni a campuson.
Többletforrások hozzáadásával a park eredetileg eléggé szűk költségvetésén túl sor került egy lakossági célú parkfejlesztésre is, amelyben futópályákat és fitneszeszközöket telepített az egyetem a park szegletébe, jelentősen megnövelve a Ludovika Egyetemi Campus szolgáltatási skáláját.
Szerző: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes