Prof. Dr. Kiss György 65. születésnapját ünnepelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, melynek keretében a kollégák ünnepi tanulmánykötettel kedveskedtek a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetőjének.
„Kiss György professzor úr tartalmas és szép eredményeket hozó tudományos és tanári életutat tudhat maga mögött. Egyetemi tanárként minden tekintetben maradandót alkotott. Munkái, írásai, tudása példaértékűek, pedagógusi hozzáállása és teljesítménye egyedülálló” – méltatta az ünnepeltet Prof. Dr. Patyi András. A rektor beszédében kiemelte az akadémikus különleges egyéniségét, elkötelezettségét, munkabírását és szerény jellemét. Kiss György bár csak három esztendeje csatlakozott az NKE kötelékébe, beírta magát az egyetem történelmébe: karalapító, szakalapító, doktori iskolavezető és egyetemi mérföldköveket beteljesítő vezető. „Kiss Györgytől nagyon sokat tanulhatunk mindnyájan, az NKE minden polgára. Talán ez a kedves, nevető szerénység az, amit ettől a komoly, nagy tudóstól leginkább érdemes eltanulni.”
„Az elmúlt években szinte minden nap együtt dolgoztunk, alkottunk és nevettünk” – fejtette ki a kapcsolatát kollégájával Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Karon szokássá vált, hogy a volt dékánokról egy képet helyeznek el, így tisztelegve az intézményért tett munkájuk előtt. „Minden nap, amikor belépek az irodámba, vagy elhagyom az irodát, ő néz velem szembe: számon kéri, hogy milyen munkát végeztem aznap” – mesélte mosolyogva a dékán.
„30 esztendővel ezelőtt Gyuri meghívására kerültem a pécsi Munkajogi Tanszékre” – ismertette Prof. Dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, majd bemutatta barátja szakmai és tudományos életpályáját. Kiss György 1953. április 27-én született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait 1972-ben kezdhette meg a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol tudományos érdeklődése korán kibontakozott. Oktatói tevékenységét 1977-ben kezdte meg. A hetvenes évek közepén-végén kibontakozó kutatói aktivitása a munkaszervezeti, üzemi demokrácia kérdésére irányult. Ugyanebben az időszakban mutatkozott meg egy másik kutatói érdeklődés számára a munkajog területén, amely a munkajogi konfliktusok természetére és feloldásuk módozatára fókuszált. 1987-ben szerezte meg a tudományok kandidátusa címét. A nyolcvanas évek végén új tudományos terület tűnt fel Kiss György érdeklődésében: a magánautonómia munkajogi aspektusainak vizsgálatát tűzte ki célul, górcső alá véve a kérdéskör individuális és kollektív munkajogi aspektusait. 1989-90-ben Alexander von Homboldt Stiftung ösztöndíjasaként a Regensburgi Egyetemen dolgozhatott Prof. Reinhard Richardi vezetése alatt. A Németországban töltött évek és tapasztalatok jelentős hatást gyakoroltak Kiss György oktatói és kutató munkásságára, valamint érdeklődésére. A katedra mellett a közigazgatásban is tevékenykedett, szakértelmét a Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezetőjeként kamatoztatta. 1996-ban habilitált a PTE-n. 1999-ben tanszékvezetői kinevezést kapott, vezetésével éveken át működött a Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék. Nagy hangsúlyt fektetett munkássága során a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítésére, valamint a fiatal tehetségek mentorálására. 1999-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyert közszolgálati jogi tematikájú kutatásával. Az ezredfordulón született meg a hazai munkajogi irodalom első, európai munkajogot tárgyaló kötete Kiss György munkásságában. Az MTA doktora címet 2008-ban szerezte meg. Kiss György képviseli Magyarországot az European Labour Law Network elnevezésű tudományos szervezetben, melynek célja az európai munkajog, illetve a nemzetközi munkajog megújítása. 2014-ben változás köszöntött be a professzor életében, amikor oktatói és kutatói tevékenységét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folytatta. Professzori életpályájának egyik legjelentősebb elismerése, hogy 2016-ban a MTA levelező tagjává választották.
Dr. Hazafi Zoltán az NKE ÁKK Emberi Erőforrás Intézet vezetője is köszöntötte kollégáját. Megható beszédében kiemelte, hogy Kiss György hatalmas könnyedséggel, mélyről jövő belső indíttatásból műveli szeretett tudományát és hasonlóképp dolgozik együtt kollégáival is. „Számomra vízcsap vagy” – mondta az intézetvezető Kiss Györgynek. „Ez a legnagyobb dicséret, amit magamban ki szoktam osztani. Amikor valaki azzal a természetességgel képes valami nagyon bonyolult üzenetet átadni másoknak, mint ahogy a vízcsapot megnyitjuk és folyik a víz… és csak zubog, zubog, zubog.” Hazafi Zoltán röviden összefoglalta az akadémikus NKE-s munkásságának eredményét: napjainkra Kiss György az ország máig egyetlen közigazgatás-tudományi doktori iskolájának vezetője, számos társaság, kutató szakmai közösség munkájának a részese, az államtudományi mesterszak szakfelelőse, sok-sok egyetemi tantárgy felelőse és oktatója. Államtudományi fejlesztő tevékenysége elismeréseképpen az akadémikus Magyary Zoltán díjat vehetett át 2016-ban. Ahogy Vékás Lajos akadémikus írta a kötet köszöntőjében: „Építsd tovább azt a tudományos iskolát, melynek alapjait már leraktad.”
A rendezvény végén az ünnepelt is megragadta a szót, köszönetet mondott méltató szavakért, támogatásért és barátságért. „Sokat fáradoztam” – idézte egy, a számára igen közel álló elhunyt kollégáját. Az akadémikus kiemelte, büszke arra, hogy ennyi tehetséges és kreatív fiatal kutatóval dolgozhat együtt. A közös munka erőt ad neki. „A jog parancsa: honeste vivere, alterium non laedere, suum cuique tribuere. Nagyon hálás vagyok nektek.”
Az ünnepség meglepetésvendége Prof. Dr. Wolfgang Portmann, a Zürichi Egyetem rendes professzora volt, aki zongorajátékkal lepte meg a kollégáját. Az ünnepi kötet szerkesztésében Auer Ádám, Berke Gyula, György István és Hazafi Zoltán vett részt, amelyben számos hazai és nemzetközi kolléga jegyzett tanulmányt az akadémikus tiszteletére.
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes