„A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” című KÖFOP projekt keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által vállalt kutatások, koncepciók, pilot programok reményeink szerint nagymértékben hozzájárulnak az emberierőforrás-gazdálkodás megújításának támogatásához a civil közigazgatás területén” - fogalmazott Dr. Csóka Gabriella, az NKE projekt szakmai vezető helyettese. A rendvédelmet követően ezúttal a közigazgatásról szólt a KÖFOP-2.1.5 projekt keretében megrendezett tájékoztató rendezvény és műhelybeszélgetés, melyen a központi és a helyi közigazgatás szereplőivel ismertették meg a kutatás eredményeit és a szervezeti koncepciókat.
Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok beszámolt a Belügyminisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konzorciumi partnerségében megvalósuló projektben az NKE által vállalt szakmai tevékenységről és az eddigi eredményekről. A projekt szakmai vezetője elmondta, hogy az új emberierőforrás-gazdálkodási rendszerek bevezetése és működtetése a konzorciumvezető Belügyminisztérium feladata a projektben. „E vállalásokhoz kapcsolódóan az egyetem a már működő humán funkciók esetében helyzetfelmérő, helyzetértékelő, a kialakítás előtt állók vonatkozásában pedig igényfelmérő kutatások megvalósításával támogatja a Belügyminisztérium munkáját” - tette hozzá az NKE oktatási rektorhelyettese. Mint mondta, a projekt kiemelt figyelmet fordít a minőségbiztosítási elvek és gyakorlatok érvényesítésére. „Megvalósul az érintettek elégedettségének mérése, sor kerül helyszíni monitoring vizsgálatokra”- fejtette ki. Kovács Gábor szerint ezek kellő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a projekt kezdeti szakaszában kidolgozott koncepciók, módszertanok módosításra kerüljenek, így biztosítva a célcsoportok közvetlen igényeit.
Dr. Csóka Gabriella ismertette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a projekt keretén belül milyen felelősséget vállal és konzorciumi partnerként milyen lehetőségeket biztosít. „Célunk, hogy mind a központi, területi és helyi közigazgatás; a kormánytisztviselők, az állami tisztviselők és az önkormányzati tisztviselők véleményét és javaslatait is beépítsük a módszertani anyagainkba” - mondta. „Országos szinten, szervezettípusokat tekintve ilyen reprezentatív kutatás még nem zajlott” - hangsúlyozta. „Országos szintű felmérés keretében 2017. július-november között kérdőíves és interjús kutatást folytattunk. 115 közigazgatási és rendvédelmi szerv körében 179 db félig strukturált interjú került lebonyolításra, kérdőíves megkereséseinkre közel 5000 válasz érkezett.” A helyzetfelmérő és igényfelmérő kutatásokat már elvégezték, a nemzetközi összehasonlítások még zajlanak. „Az egyetem profilját szem előtt tartva módszertani anyagokat, tankönyveket, oktatási csomagokat és tájékoztató anyagokat készítünk” - hívta fel rá a figyelmet. Hozzátette, sor kerül az oktatók képzésére, tisztviselők továbbképzésére is. Mint mondta, cél, hogy kifejezetten ezen feladatok ellátására speciális tréneri bázist biztosítsanak.
Kovácsné dr. Szekér Enikő, a projektgazda BM szakmai vezetője a versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása című kiemelt projekt célrendszeréről számolt be. A projekt célja a közszolgálati pályára vonzást, beillesztést és pályán tartást szolgáló emberi-erőforrás gazdálkodás menedzsment eszközeinek kialakítása, az életpályák működtetési feltételeit biztosító kormányzati, szervezeti és személyes közszolgálati kompetenciák fejlesztése. A BM Közszolgálat-fejlesztés és Stratégiai Főosztály vezetője kiemelte, hogy az állam legfontosabb feladata a gazdasági versenyképesség biztosítása és az ehhez szükséges erőforrások megteremtése. „Ezen belül a közigazgatás biztosítja mindazon feltételeket, amelyek a versenyképesség biztosításához vezetnek” - hangsúlyozta. Kovácsné dr. Szekér Enikő kifejtette, hogy az állam akkor tud jó döntést hozni, ha ő maga is stabilan működik. Mint mondta, ehhez szükséges többek között a jogbiztonság, az oktatáspolitika, a tehetségek itthon tartása, legfőképpen pedig a kormányzati cselekvőképesség. „Akkor tud hatékonyan működni a kormányzat, ha cselekvőképes” - mondta. Hozzátette, ezt akkor valósítja meg, ha a rendelkezésére álló erőforrásokkal megfelelően gazdálkodik.
Dr. Hazafi Zoltán a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszernek a versenyképes közszolgálat utánpótlásának biztosításában betöltött szerepéről tartott előadást. Az NKE ÁKK Emberi Erőforrás Intézet intézetvezető egyetemi docense a versenyképesség és az utánpótlás kulcsfogalmát emelte ki. Elmondta, hogy a közszolgálatban piaci értelemben hiányzik a versenyképesség, helyette a közérdek szolgálata, a társadalmi különbségek kiegyenlítése és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés dominál. Az utánpótlás szempontjából nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján is fenyegető veszélyként van jelen a költségvetés konszolidációja, mely során rövid távú megoldás a bérek befagyasztása és a létszámcsökkentés, hosszú távú megoldás pedig a költségvetési rendszer átalakítása. „Ennek a részeként megfogalmazódik a stratégiai alapú, kiszámítható emberi erőforrás gazdálkodás és ennek az infrastrukturális hátterének a megteremtése”- hívta fel rá a figyelmet.
Dr. Szakács Gábor az emberierőforrás-gazdálkodás megújításának lehetőségeiről tájékoztatott előadásában. „Magyarországnak versenyképesen kell működnie” - fejtette ki az NKE programigazgatója. Hozzátette, ezen belül a közigazgatásnak is versenyképesnek kell lennie. A versenyképességet akadályozó tényezők között említette a tehetségek bevonzását és megtartását, a pályán tartást, a bérezést és a közigazgatás alacsony társadalmi presztízsét. Mint mondta, ezen tényezőket a rendszerszerű és integrált fejlesztésekkel lehet megoldani. „Jó államot építeni csak motivált, elkötelezetett és felkészült emberekkel lehet”- hangsúlyozta.
Stréhli-Klotz Georgina a pályaorientációs képzés szerepét ismertette a közigazgatás utánpótlásának biztosításában. Az NKE ÁKK Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet egyetemi tanársegéde elmondta, hogy 50 interjú lebonyolítására került sor. Megkérdeztek közép- és felsővezetőket, a személyi osztályok munkatársait, oktatókat, valamint iskolaigazgatókat. Vizsgálták a pályaorientációs képzés indokoltságát, ehhez kapcsolódva a közigazgatási szervek elvárását, a közigazgatási pályaorientáció szükségességét és keretfeltételeit. Az elvárások szerint a képzés eredményeként nőni fog a közigazgatás presztízse, csökkenni fog a közigazgatási fluktuáció aránya, gyorsabb lesz a beilleszkedés és hosszabb távú az elköteleződés.
Szakács Édua a pályakezdők beilleszkedését támogató mentori rendszer bevezetésének lehetőségeit tárta fel előadásában. Az NKE ÁKK Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet tanársegédje a fő célt a versenyképes közszolgálat megteremtésében látta. Kifejtette, hogy a felkészült munkaerő fontos eleme az utánpótlás folyamatos biztosítása. Elmondta, hogy több mint 150 főt képeznek a programban, beleértve a központi és a területi államigazgatási szerveket és vezetőket is. Külön kiemelte a projektben a HR vezetők szerepének fontosságát a pilot program előkészítésében, lebonyolításában és lezárásban egyaránt.
Dr. Malét-Szabó Erika r. alezredes a pilot projekt tapasztalatainak tükrében mutatta be a közszolgálati mentorok kiválasztási módszertanát. A BM Vezetőképzési, Továbbképzési és Tudományszervezési Főosztály főtanácsadója szerint a közigazgatásnak és a rendészetnek egységes alapokon nyugvó kiválasztási és képzési rendszer az alapja. A tizenkét alapkompetencia közül kiemelte a problémamegoldó készséget, az érzelmi intelligenciát, a kommunikációs készséget, a határozottságot és magabiztosságot, valamint a konfliktuskezelést, mint a mentoroktól elvárt kompetenciát. Malét-Szabó Erika kifejtette, hogy a standard nine értékelési rendszer nem az objektíven elvárt képességi szinthez viszonyítja a vizsgálat alanyait, hanem azt vizsgálja, hogy egymáshoz képest milyen eredményeket érnek el. Hozzátette, mindezt külön a közigazgatási és külön a rendvédelmi mentorjelöltekre vonatkozóan.
Kiss Bernadett főosztályvezető helyettes a közigazgatási mentorkiválasztás gyakorlatáról és a KOMP rendszerről folytatta az előadást. Helyi szervezeti célként emelte ki a tudásátadás, a munkahelyi értékteremtés, a beilleszkedés, a hatékonyság növelése és a tudatos karrierépítés fontosságát.
Krepelka Ágnes a vezetői utánpótlás egyik eszközeként számon tartott tehetséggondozásról a civil közigazgatás vonatkozásában ismertette a program stratégiai szerepét, a kialakítás folyamatát, a kutatás eredményét, a program koncepcióját és végezetül bemutatta a pilot program tervezett feladatait. A program kulcsszereplői között az NKE-t mint a képzések kidolgozásában és fejlesztésében részt vevő szervezetet emelte ki.
Dr. Bokodi Márta a közigazgatási vezető-kiválasztást érintő új megoldásokról elmondta, hogy jogszabályok mentén rögzíteni kell a vezetők kiválasztásának módját. Következtetésként vonta le, hogy a belügyi vezető-kiválasztás vizsgálati módszertan adaptálható, mert az elvárt kompetenciák 90%-ban fedik egymást. A belügyi vezető-kiválasztási rendszerből átvehető eszközként jelölte meg a vezető kompetenciák komplex mérését, az alkalmas pszichológiai tesztrendszert, az egyéni, páros és csoportos AC gyakorlatokat és a félig strukturált interjú módszertanát.
A közszolgálati HR szakmai fórum és tudástranszfer kialakításának folyamatáról Dr. Szabó Szilvia számolt be előadásában. A közszolgálati HR portál és tudásbázis létrehozása és szakértői hálózat kialakítása a projektben a BM feladata, ehhez kapcsolódóan - a megfelelő szakmai pontokon összekapcsolódva - az NKE a közszolgálati HR szakmai fórum megvalósítását végzi. A közszolgálati HR szakemberek, vezetők, munkatársak, szakértői háló tagjainak fejlesztését szolgáló foglalkozások, műhelybeszélgetések megvalósítására a projekt ideje alatt összesen nyolc alkalommal kerül sor, mely kezdeményezés közös platformot teremt a közszolgálati emberierőforrás-gazdálkodással foglalkozók és a HR szakmára nyitott szakemberek között.
Az előadás plenáris ülését a közszolgálati HR szakmai fórum kialakításáról és bevezetéséről, a pályakezdők beillesztését támogató mentori rendszer bevezetésének lehetőségeiről és a közigazgatási vezetői tehetséggondozásról és a vezetők kiválasztásáról szóló műhelybeszélgetések követték.
A konferencia a KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 projektből valósult meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes