„Rákosi Mátyás a magyar történelem egyik legelutasítottabb, leggyűlöltebb személye” – fejtette ki megnyitóbeszédében Prof. Dr. Patyi András a Ludovika Szabadegyetem keddi előadásán, ahol Prof. Dr. Kun Miklós történész Rákosi Mátyás jellemébe engedett bepillantást a hallgatóság számára titkos szovjet levéltári források alapján.
Az NKE rektora felhívta a figyelmet, hogy bár sokat tudunk a magyar kommunizmus korszakáról, az ismereteink mindig bővíthetőek lesznek. „Rákosi annak a szovjet kommunista rendszernek volt a magyarországi helytartója, amely irányítását Moszkvából, a Kremlből végezték. Ezért nem közömbös, hogy a szovjet politikai és állambiztonsági szervek felől milyen információk tárhatók fel.”
A XX. századi magyar vonatkozású moszkvai levéltári forrásainak, feltáratlan vagy csak részletében ismert szovjet dokumentumoknak Kun Miklós az egyik legnagyobb hazai kutatója. A professzornak számos információt sikerült összegyűjteni Rákosi Mátyásról, a hírhedt diktátorról. Rávilágított, hogy Rákosiról sokszor könnyű és egyben nehéz is beszélni, számos információ található róla, azonban személyét legendák övezik. Rákosi Mátyás délvidékről származik, asszimiláns családból. Az apja gyűlölte Ferenc Józsefet, a diktátor később gyakran hencegett, hogy családja tette ki először a magyar zászlót a szülőfalujukban. Azonban Rákosit nem a nacionalizmus, hanem a nemzetköziségbe bújtatott kommunizmus fűtötte, a Horthy-rendszerben illegalitásban élt, amíg le nem tartóztatták. A történész ismertette, hogy Rákosi közel 16 évet töltött fegyházban, többek között a szegedi Csillag börtönben: „Ez rengeteget torzított a személyén, a börtönbüntetés konzerválta Rákosit.” A börtönévek során kivételezett helyzetben részesült, cellája szinte „átjáró ház” volt, már ott elkezdte felmérni, kikkel tud majd dolgozni. Kun Miklós felhívta a figyelmet, hogy a fegyházban jó benyomást tett rá Csermanek János, akit később Kádár Jánosként jegyzett az utókor. A börtönben a kommunisták tisztelték Rákosit, aki hierarchikus rendszert épített ki. A történész szerint ez az egyik kulcstényező abban a tekintetben, hogy a diktátor később olykor miért bízott jobban a hazai kommunistákban, mintsem a moszkovitákban. Rákosi életében újra nagy szerepet kaptak a zászlók: 1940-ben államközi megállapodás értelmében Rákosit és Vas Zoltánt kicserélte a magyar kormány a Szovjetunióval, a cári csapatok által 1849-ben, a szabadságharc végén zsákmányolt honvédzászlókért cserébe.
Rákosi Mátyás volt a magyar kommunisták első embere, szinte monopolizálta a kapcsolatot Sztálinnal. Azonban Kun Miklós rávilágított, hogy Sztálin nem szerette a magyar diktátort. A történész szerint Rákosi áhítozott a sikerre, irigy volt Titora, aki már 1944/45-ben hatalmas vérfürdőt rendezett: a jugoszláv partizánok közel 200.000 emberrel végeztek. Milyen ember is volt Rákosi Mátyás? Kun Miklós véleménye az, hogy Rákosi nem volt eredetileg szadista jellem, azonban látta, hogy a sztálini utat vér övezi. Ez vezetett a kolhozrendszerhez, a politikai perekhez és Magyarország megnyomorításához. A professzor kiemelte, hogy a diktátor rendkívüli manipulátor volt, ezt a képességét a börtönévek során fejlesztette tökélyre. Később így tudta megzsarolni Nagy Ferencet, vagy „leszalámizni” a kisgazda pártot. „Rákosinak Magyarország kevés volt” – emelte ki. Budapestet a Kelet-európai blokk kommunista centrumává szerette volna pozícionálni a magyar diktátor, azonban Sztálinék leállították. Ennek számos oka volt: hazánk a második világháború vesztese volt, emellett a kommunista hatalomátvétel is lassan ment végbe.
Rákosi azonban igyekezett jó kapcsolatokat ápolni: míg a magyar nép éhezett, segélycsomagokkal támogatták a Markos tábornok által vezetett görög partizánokat, majd Beloianniszba befogadott számos görög politikai menekültet. Puskin 1848-as leveléből kiderül: „Havonta 250.000 amerikai dollár értékben küldenek Markosnak élelmet, textilt és más árukat. A segítséget olyan forrásból finanszírozták, amelyet a kommunisták társadalmi szervezeteken keresztül gyűjtenek össze a lakosság körében. Főleg azonban az államkincstárból érkezik a pénz.” A levél emellett rávilágít, hogy Rákosi nem csak könnyűipari árukkal, hanem fegyverekkel is támogatta a partizánmozgalmat. A nehézfegyverzet részét képezte az Ausztriában állomásozó amerikai tulajdon, ahol a leszerelt tankokat vashulladékként szerezték meg. Az amerikai nepperek 1000 dollárt kértek egy Sherman vagy egy Churchill tankért. Puskin dokumentumaiból kiderült, hogy Rákosi ezeket egyrészt a görögök támogatására szerezte, másrészt a jugoszlávokkal és az olaszokkal is kooperált volna. Rákosi a szovjetek engedélyét kérte az üzlethez, akár hajlandó lett volna nemet mondani a jugoszlávoknak, hogy megtartsa a tankokat. „Ez egy másik Rákosi, egy nepper. Nem egy hithű kommunista, hanem egy zsivány” – tette hozzá Kun Miklós.
Zavolzsszkij Magyarországgal foglalkozó szovjet referens levele bemutatja Rákosi igazi jellemét. Nem szerette a magyar kommunista vezetőt, ideges, paranoiás embernek írta le. A levélben kiderült, hogy Rákosi igyekezett kompromittálni a párttársait, Gerőt, Farkast, Kossát és Kádárt egyaránt. Ők mind a kommunista Magyarország vezető miniszterei, a párt meghatározó emberei voltak. A vád többségében hitvány munka, magánéleti züllés, vagy vélt hazai provokátor, vagy külföldi ügynökszerep volt. A levélből kiderült, hogy Rákosinak megromlott a viszonya a környező országok elvtársaival: a cseheknél, a lengyeleknél és a románoknál is kémeket sejtett. A diktátor továbbá arról panaszkodott, hogy nincsenek kellően felkészített káderei, akik sikeresen le tudnák leplezni a nagyobb kémcsoportokat. „Naponta, munkanapom nagyobbik részét arra fordítom, hogy jómagam kontrollálom a nyomozást. Szinte egy éve ezzel foglalkozom” – idézte Rákosit a levél. Mi volt ez valójában? Rákosi próbálta besározni a politikai versenytársait és igyekezett plusz pontot szerezni a szovjet vezetésben. Több-kevesebb sikerrel, ugyanis a magyar diktátor körül lassan elfogyott a levegő.
A Ludovika Szabadegyetem következő programján 2018. április 24-én Kun Miklós a két világrend közé szorult „szocialista” Budapest tervezett szerepét fogja bemutatni a hallgatóságnak, eddig ismeretlen szovjet forrásokat felhasználva. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!
Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration
További információ a Ludovika Szabadegyetem tervezett előadásairól: https://www.uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-20172018-ii-szemeszter
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes