Alkalmi rockzenei társulás csatlakozott Dr. Horváth Attila alkotmánybíró és Szilasi Alex zongoraművész előadókhoz a Ludovika Zeneszalon rockzene történetével foglalkozó előadásán. Szekeres Zoltán (gitár), B. Szabó Levente (ének, gitár), Pálmai Zoltán (ének, billentyűs hangszerek) és Horváth Tamás (ének, gitár, billentyűs hangszerek, szájharmonika, furulya) zenészek bizonyították be, hogy a könnyűzene is komolyzenei alapokon nyugszik.
Prof. Dr. Horváth Attila bevezetőjében elmondta, hogy ahogy a 20. századi társadalomban, úgy a zenében is érezhető volt a változás. „Megjelent az elektronikus zene és elterjedtek a három perces számok is”- emelte ki az NKE egyetemi oktatója.
Először a blues zene kialakulásáról esett szó. Horváth Attila a 20. század különlegességeként jelölte meg, hogy a szegény társadalmi osztályoktól származó zene vált meghatározóvá. „A felsőosztály is szívesen hallgatta” - mondta el róla az NKE ÁKK Magyar Állam- és Jogtörténeti Intézetének intézetvezető egyetemi tanára. Szilasi Alex szemléltette a zongorán a blues műfaj zenei alapját. Elmondta, hogy a 19. századi amerikai arisztokrácia távol tartotta magát az afroamerikai rabszolgák zenéjétől. Szekeres Zoltán ezt követően gitárján mutatta be a zenei műfaj sajátosságait. Horváth Attilától megtudhattuk, hogy az amerikaiak be akarták tiltani ezt a zenét. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert az „egyre populárisabb irányba haladt.” Elhangzott, hogy az 1960-as évek a háborúellenes hippi-mozgalmak kora volt.
Hogy szemléltesse az elmondottakat, Szabó Levente gitárján eljátszotta a The Beatles Yesterday című számát. A dal előzményeként Szilasi Alex a középkori trubadúr dallamot jelölte meg. „Ennek a hagyománya évszázadról évszázadra öröklődik”- fogalmazott a zongoraművész.
A zenekar Bob Dylan „Blowin' In The Wind” című számát is eljátszotta. Szilasi Alex szerint a zene dallama alapján fel lehet ismerni, honnan származik. Hozzátette, hogy már a nemzetállamok korában is következtetni lehetett, mely nemzethez tartozik a zene annak hangvétele alapján.
Szilasi Alex felidézte, hogy Paganini hegedűművész egy hangszerrel képes volt betölteni egy egész termet. „Ő forradalmasította a hegedűjátszást”- jelentette ki. Hozzátette, harmónia van a műveiben. „Hangszerkezelése hatott a zongoristákra, a vonósokra és a fúvósokra is”- hívta fel rá a figyelmet.
Bruce Springsteen „This land is our land” című száma kapcsán Horváth Attila a hazafias érzéseket emelte ki. Kifejtette, hogy az amerikaiak elvesztették az önbizalmukat az „értelmetlen” vietnami háború miatt.
Horváth Attila a magyar rockzene történetéből az Illés Együttes munkásságát emelte ki. Szilasi Alex zenei elemzéséből kiderült, hogy ősi zsoltár dallamot és a Himnuszt idéző verbunkos elemeket is találunk dalaikban. Horváth Attila elmondta, hogy üldözték és be is tiltották őket. Zenéjük magas színvonalú és fontos mondanivalót hordozó volt. Feltárta, hogy a Kádár-rendszer kilátástalansága miatt erre a korra tehető a legtöbb öngyilkosság.
Ezt követően a Kormorán Együttes „Mi Atyánk” című számát is meghallgathatták az érdeklődők. Végezetül a zenekar rögtönözve a „House of the Rising Sun (Felkelő nap háza)” című számot keltette életre.
Mindezeken felül a rock műfajának olyan jeles képviselői kerültek említésre, mint Chuck Berry, Elvis Presley, Szörényi Levente, Presser Gábor.
Horváth Attila elmondta, hogy az áprilisban visszatérő Ludovika Zeneszalon soron következő előadásában a zongoraművészek szemén át fogják feltárni az érdeklődők előtt a koncertek műhelytitkait.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes