„Ez a negyedik alkalom, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Anna Lindh Alapítvány közös konferenciát szervez Párbeszéd és konfliktusok a Földközi-tenger térségében címmel, és a konferenciák mindig kiváló eredményekkel zárultak” – nyitotta meg a március 23-i rendezvényt Dr. habil. Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja. Beszédében történelmi perspektívából tekintette át a mediterrán térség jelentőségét, szólt továbbá az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját betöltő Bulgáriáról.
Ulyana Bogdanska, Bulgária magyarországi nagykövete ugyancsak köszöntötte a konferenciát. Beszédében elmondta, hogy elégedett Bulgária elnökségének első három hónapjában nyújtott teljesítményével. Az elnökség prioritásait három pontban foglalta össze. Az első a kapcsolat, amelybe beletartozik a közlekedés, az energia, a telekommunikáció, valamint az oktatás. A második a biztonság és a stabilitás, a harmadik pedig a szolidaritás.
A konferencia első paneljében Viktor Milanov Bulgária Külügyi és Külgazdasági Minisztériumának képviseletében tartotta meg előadását, melynek témája szorosan kapcsolódott a nagykövet gondolataihoz. Kifejtette az Európai Unió bolgár elnökségének szempontjait a nyugat-balkáni országok európai integrációjával kapcsolatban. Az elnökség 6 hónapja alatt céljuk, hogy a régióra vonatkozó szakértelmüket a legjobban hasznosítsák anélkül, hogy közben hamis várakozásokat támogatnának, ugyanakkor elősegítsék az EU-csatlakozáshoz köthető reformokat.
Magyarország számára az arab tavasz kényelmetlen pillanatban történt, fejtette ki Dr. habil. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense. Épp elkezdődött a globális nyitás politikája, Magyarország 2011 első felében töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját, és ekkor lépett hatályba a Lisszaboni Szerződés is. Magyarország kétoldalú kapcsolatai a mediterrán térségben új dimenziót kaptak, míg az Európai Unió kereteiben a multilaterális kapcsolatokat a túlságosan nagyfokú intézményesítettségre épülő kooperáció jellemezte.
A mediterrán térségnek soha nem volt döntő szerepe a lengyel külpolitikában, kezdte előadását Dr. habil. Justyna Zając, a Varsói Egyetem professzora. A geopolitikai helyzet Lengyelország figyelmét elsősorban keleti szomszédságára, nem pedig a déli dimenzióra irányították. Ugyanakkor az Afrikából és a Közel-Keletről Európa felé irányuló illegális bevándorlás drasztikus növekedése miatt Lengyelország EU-tagállamként nem maradhat immunis Európa déli partvidékének problémáira.
A második panel első előadásában MMag. Sherin Gharib, Ausztria Nemzetközi Intézetének kutatója, és a Vienna University of Economics and Business előadója összehasonlította az arab tavasz előtti és utáni Tunéziát és Egyiptomot, valamint ezeken keresztül vizsgálta az Európai Unió szerepét a térségben.
Dr. Maryna Vorotnyuk, a Central European University Center for European Neighborhood Studies kutatója biztonsági szempontból vizsgálta Törökország és az Európai Unió kapcsolatát. Áttekintette, hogy a külső környezet hogyan befolyásolja mindkét fél stratégiai döntését egymásra vonatkozóan, és egyebek mellett megállapította, hogy az EU-török kapcsolatok még soha nem voltak olyan mélyponton, mint jelenleg.
2002 óta Törökország aktív szerepet töltött be a világpolitika alakításában és szoros kapcsolatokat alakít ki a szomszédságában, a Balkánon és a Földközi-tenger keleti részén kiemelkedő szereplővé vált. Egeresi Zoltán, az NKE kutatója Törökországról és a mediterrán térségről szóló előadása áttekintette az AKP kormányok idején kialakult kapcsolatokat.
Özge Memisoglu, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusz hallgatója az emberi jogok és a török uniós csatlakozás témájában tartott előadást. Kifejtette, hogy az EU a történelem egyik legsúlyosabb válságával szembesült, a menekültek és illegális bevándorlók tömeges beáramlása közös kihívássá vált, amely az Európai Unió és Törökország közötti együttműködést igényelt.
A konferencia elnöke, Dr. habil. Molnár Anna egyetemi docens összefoglalójában kiemelte az elvhű pragmatizmus fontosságát, ahogyan az az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának globális stratégiájában szerepel.
Az esemény az Anna Lindh Alapítvány magyarországi hálózata, valamint az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar közös szervezésében jött létre, együttműködésben az Emberi Erőforrások Minisztériumával.
Szöveg: NETK
Fotó: Szilágyi Dénes