Meseszép zongoraszó árasztotta el a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermét szerda este. Nagy érdeklődés fogadta a hagyományteremtő jelleggel létrehozott Ludovika Zeneszalon első estjét, melyen Dr. Horváth Attila, az NKE egyetemi tanára és Szilasi Alex zongoraművész rendhagyó módon ismertette, hogyan találkozik a himnuszokban az alkotmány- és a zenetörténet.
Prof. Dr. Horváth Attila köszöntőjében kitért arra, hogy az eseménysorozat első alkalmán miért éppen a himnuszokkal szerettek volna foglalkozni. Az alkotmánybíró elmondta, szerették volna megmutatni, hogy a zene mennyi mindent hozzá tud adni az alkotmányjoghoz is. „Egy ország nemzeti szimbólumai közül kiemelkedik a himnusza”- fogalmazott. Mint mondta, Szilasi Alexszel megvizsgálva a himnuszokat arra jutottak, hogy a bennük rejtett üzenetek megfejtése mind az alkotmány-, mind pedig a zenetörténet iránt érdeklődők számára érdekes lehet.
Horváth Attila elmondta, hogy az első himnuszok azért keletkeztek, hogy az uralkodót dicsőítsék. Hozzátette, az uralkodó rendelte meg őket, hogy nagyságáról és országa kiválóságáról bizonyítékul szolgáljon. „A legrégebbi himnusz az angoloké”- jelentette ki. Eredetét tekintve kifejtette, hogy az 1600-as évek végén XIV. Lajos, a napkirály tiszteletére, felvidítására és betegségből való lábadozására komponáltak egy dalt, melyet egy angol utazó meghallott, hazavitt megával és „himnusz lett belőle” - hangsúlyozta Horváth Attila. Szilasi Alex a himnuszok kialakulásához hozzáfűzte, hogy a zsoltárok tradíciója és a toronyzenészek korai középkori funkciói voltak rá befolyással. Elmondta, hogy az angol himnusz trubadúrszerű dalon alapszik, melyet átvett Finnország, Oroszország és Liechtenstein is. „Az alkalomhoz át kellett alakítani a zenét, le kellett lassítani, hogy méltóságot tükrözzön” - árulta el.
Horváth Attila a Habsburgok himnuszának bemutatásánál elmondta, hogy az Eszterházy udvar szolgálatában álló Haydn komponálta magyar és horvát motívumok hatására. Szilasi Alex hozzátette, a benne található felütés gesztus az osztrák császárnak. „A mai napig az egyik legtökéletesebb himnusz” - fogalmazott. „Haydn mesterművet komponált.”
Horváth Attila megállapította, hogy a németek himnusza korszakonként változott: a Weimari köztársaságban elfogadott változat a náci Németországban teljesen más teret nyert, 1945 után pedig végül a harmadik versszaka lett a ma is használatos szöveg.
Az NKE ÁKK Magyar Állam- és Jogtörténeti Intézetének vezetője a francia himnusz kapcsán ismertette, hogy egy tiszt hazafias lelkesedésében egy éjszaka alatt komponálta meg. „1795-től már ez a hivatalos himnusza Franciaországnak” - jegyezte meg. Megjegyezte, hogy méltatlanul bántak el a tiszttel, miközben nemcsak a francia, hanem a világtörténelem szempontjából is olyat alkotott, ami a szabadságküzdelmek szimbólumává vált. Szilasi Alex hozzátette, ennél a himnusznál a tömeget kell ritmusban tartani, hogy előre haladjon és jelképezze a célt.„
Horváth Attila párhuzamba állította a lengyel himnuszt a magyarral. Elmondta, hogy Magyarországon már 1816-ban játszották, míg Lengyelországban csak a függetlenségének újra elnyerésétől kerülhetett rá sor. Kiemelte a lengyel motívumokat, melyek az öntudatot jelképezik. Szilasi Alex felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a hármasság miatt rögtön fel lehet ismerni.
Horváth Attila kifejtette, hogy az Amerikai Egyesült Államok himnuszának szövege egy olyan történeten alapszik, mely a Függetlenségi háborút követően történt. Az angolok ekkor újabb támadást indítottak a 13 gyarmat ellen. Kulcsszerepet játszott a történetben egy jogász, aki látta, ahogy az USA lebombázott erődje felvonja zászlóját, jelezve, hogy az angolok nem győztek. Ennek hatására írt egy verset, ami az amerikaiak himnuszának szövegévé válik a későbbiekben. „Angol technológia, amerikai megvalósítás” - jegyezte meg Szilasi Alex.
Oroszország esetében a cári himnusz 1917-ig volt használatos, utána az internacionálét énekelték himnuszként. Horváth Attila elmondta, hogy a himnuszban kvázi szentháromságként volt jelen a nagyhatalom, Lenin és a leghűségesebb tanítványa, Sztálin. Szilasi Alex kifejtette, hogy a szovjet himnusz egy motívuma teljesen olyan, mint a német himnuszé. „Ez a totalitárius rendszerek jellegzetessége” - emelte ki. A hármas egység kapcsán elmagyarázta, hogy harmadik hangról nem kezdődhet himnusz, mert az érzelmes szám, és a vezetőnek nem szabad érzelmesnek lennie.
Végezetül a magyar himnusz is méltatásra került. „A magyar himnuszban a magyar civil társadalom jelenik meg”- állapította meg Horváth Attila. Hozzátette, hogy Kölcsey Ferenc református szemlélettel vizsgálta a magyar történelmet, és kitért Erkel Ferenc pályamunkájának győzelmére is. Szilasi Alex személyes újévi köszöntőként jellemezte, melyben a magyarok Istent szólítják meg. Kifejtette, hogy személyessé és érzelemmel telivé teszi a himnuszt, hogy a harmadik hangon indul. „Erkel tökéletesre komponálta”- jelentette ki és hozzátette, hogy a magyar himnusz tiszteletre méltó.
A nagy sikerű kezdést követően egy hónap múlva, 2018. március 28-án ismét visszatér a Ludovika Zeneszalon: a második alkalommal a rock zenéé lesz a főszerep.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes