Az Országház több szakmai gyakorlati programot is kínál az NKE hallgatóinak, hogy bepillantást nyerjenek a munkafolyamatokba. A parlamenti jog iránt érdeklődő fiatal egyetemisták lehetőségeiről Dr. Bárány Tiborral, az Országgyűlés Hivatalának főigazgató- helyettesével beszélgettünk.
Dr. Bárány Tibor az igazi szakember. Az Államigazgatási Főiskolán kezdte meg tanulmányait az intézmény megalakulásakor, ahol 1983-ban végzett, majd bejárva a közigazgatási ranglétra minden fokát, az Országgyűlési Hivatal törvényhozási igazgatója, egyben 2013. augusztus elseje óta a hivatal főigazgató- helyetteseként vezeti az igazgatóságot. Bárány Tibor az Államigazgatási Főiskola után a miskolci jogi egyetemre járt, majd gyakornok volt Tokajban a Megyei Tanácsnál, ezt követően Budapesten a Kerületi, majd a Fővárosi Tanácsnál helyezkedett el. A rendszerváltozás után kialakításra kerülő helyi önkormányzati rendszerben dolgozott, majd a Belügyminisztériumnál és végül az Országgyűlés Hivatalánál teljesedett ki karrierjében. Pályáját - elmondása szerint- alapvetően meghatározta Dr. György István, az NKE jogelőd intézményében, az Államigazgatási Főiskolán végzett oktatói és mentori munkája. György István jelenleg is az egyetem oktatójaként nagyban hozzájárul a közigazgatási és közszolgálati jog megismertetéséhez a fiatal generációk számára. Talán a mentorok jó példája is közrejátszott abban, hogy Bárány Tibor vezetésével ma a hivatalban számos – egymásra épülő – program segíti a közjog, az alkotmányjog, valamint a parlamenti jog iránt érdeklődő hallgatókat és frissdiplomásokat. A fiatalok ezeken a programokon keresztül testközelből megtapasztalhatják az Országgyűlés működését, ahogy Molnár Gábor, az NKE volt hallgatója, jelenleg a Hivatal munkatársa fogalmazott: „Amint valaki belép az Országház kapuján, megérinti őt a régi idők szelleme. Nagy kiváltság a törvényhozói hatalmi ágat segíteni; az itt dolgozók úgy érezhetik, hogy munkájukkal a történelem részeseivé válnak”. Gábor kitűnő példa arra, hogy az egymásra épülő gyakornoki programokkal az igazán elhivatottak akár munkatárssá is válhatnak. Bárány Tibor ugyanakkor megjegyezte, hogy a gyakornoki programok célja nem az utánpótlás nevelés, sokkal inkább az évtizedek óta ott dolgozó szakemberek tapasztalatainak és tudásának átadásán keresztül a hallgatók oktatása. Amellett, hogy a hivatal életében állandó az önmaga megújítása iránti vágy, a fiatalok integrálásával a folyamatosan jelentkező új kihívásokra azonnal képes reagálni. Az igazgatóság munkatársait egyfajta társadalmi küldetéstudat is vezérli a gyakornoki programok szervezésében. A tehetséggondozás követelményének szem előtt tartását mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Igazgatóság valódi feladatokkal látja el az oda érkező, és következetesen objektív és szigorú kiválasztási procedúrán átesett hallgatókat. A Törvényhozási Igazgatóság egy hathetes szakmai gyakorlati program keretében – immár ötödik éve – minden alkalommal hat NKE-s hallgatót fogad, akik a program keretében az első héten Országház-látogatáson és bevezető előadásokon vehetnek részt az intézményben, majd öt héten keresztül heti rotációban más-más főosztályok működésébe nyerhetnek betekintést. A gyakornokokat ez idő alatt a Kodifikációs Főosztály, a Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Iroda, a Bizottsági Főosztály, a Jegyzői Iroda, valamint a Szervezési Főosztály fogadja, ami a szakmai munka megtapasztalása mellett kitűnő kapcsolatépítési lehetőség is, hiszen a hallgatók nap mint nap találkoznak a hivatal munkatársaival. A gyakornokság során öröm volt látni, hogy az évtizedeken át itt dolgozók is töretlen lelkesedéssel végzik munkájukat. Főigazgató- helyettes elmondása szerint, mivel az igazgatóság felett nincs kontrollmechanizmus, így százszázalékos hatékonyságot vár el munkatársaitól. Gyakorlatilag az indítványok benyújtásától, a törvényjavaslatok kezdeményezésétől azok plenáris és bizottsági tárgyalásán át az elfogadásig bezáróan végigkísérik a törvényalkotási folyamatokat, szakmai hátteret biztosítva azok zökkenőmentes lebonyolításához. A Törvényhozási Igazgatóság egy speciális célra rendelt, szakmai szervezet, amely társadalmi küldetést is teljesít szakmai programjain keresztül, valamint a végrehajtó hatalom ellenőrzése is részben a feladatkörébe tartozik. A hivatal nagyjából százötven fős apparátussal rendelkezik, melyből hetvenen nagyrészt jogász felsőfokú végzettségűek, mivel a fő feladataik klasszikusan kodifikációs jellegűek.
Mindamellett, hogy az igazgatósági munka sok figyelmet követel a munkatársaktól, a gyakornoki programokra is fordítanak időt. Ezeket igyekeznek úgy ütemezni, hogy a hivatal működésének legaktívabb időszakában, vagyis december-január környékén az oktatási tevékenységet háttérbe szorítva a szakmai feladatok élvezzenek primátust, viszont ezt megelőzően ősszel, illetve tavasszal javában folyik a hallgatók képzése. A téli időszak kihagyása a hallgatók szempontjából is előnyös, hiszen így vizsgáikra fokozott figyelmet fordíthatnak, viszont kiemelendő, hogy nyáron azért nem fogadnak egyetemi hallgatókat, mert ekkor a hivatal feladatai inkább adminisztratív, háttérmunka jellegűek – így nem tudnának teljes körű áttekintést nyújtani az itt folyó munkáról és valódi „parlamenti élményt” biztosítani a gyakornokoknak.
A szakmai gyakornoki program működéséért többen felelnek, a főigazgató- helyettes szakmai felügyelete mellett a szervezését az Igazgatóság Tájékoztatási- és Iromány-nyilvántartó Irodájának főosztályvezető-helyettese, Cabrera Alvaro és munkatársa, a szintén korábbi NKE-s hallgató, Milos Boglárka látja el. A megfelelő visszacsatolást, - a program fejlesztését- a záráskor a résztvevők által kitöltött anonim értékelés biztosítja, a hallgatók véleményt formálhatnak az Országház falai között zajló gyakornoki tevékenység hatékonyságáról és sikerességéről.
A Törvényhozási Igazgatóság által szervezett egy éves gyakornoki program keretében szintén lehetősége nyílik igazgatásszervező és jogász végzettségű hallgatóknak részt venni a törvényhozási munkálatokban, ami során viszont már gyakornoki bérezésben részesülnek, napi nyolc órás munkavégzés mellett. Ezek a gyakornokok az NKE és más jogi egyetemek friss diplomás fiataljai már a jövő munkatársaivá is válhatnak, amennyiben az első fél éves időszakot követően még fél évig sikeresen működnek közre a szervezet feladatainak ellátásában. Amint az egy év letelt és az igazgatóságnak van szabad kapacitása, állásajánlatot kaphatnak a legkiválóbb gyakornokok. Így lett az igazgatásszervezőként végzett Molnár Gábor is a törvényhozási igazgatóság munkatársa, aki azóta a Törvényalkotás Informatikai Oktatórendszer ParLex support tagjaként részt vesz az új rendszer minisztériumok közti oktatásában. A ParLex az 1989-ben megalakult hivatalban folyamatosan megjelenő fejlődés iránti igény vívmánya, hiszen az e-parlamenttel egy olyan korszakalkotó, és Európában élvonalbelinek mondható informatikai fejlesztést valósítottak meg, amely automatizálja a Parlament működését. A rendszer céljai az adatbiztonság, a gyorsaság, valamint a folyamatok egyszerűsítése, további pozitívuma pedig, hogy hálózatfüggetlen, így bármikor, bárhol elérhető. A két éven át tartó fejlesztést követően márciusban bevezetett rendszer funkciói várhatóan 2018-tól kiterjesztésre kerülnek önkormányzati szintre is, így létrehozva egy olyan integrált hálózatot, mely komplexitásában kezeli a teljes jogalkotási folyamatot. A ParLex a törvényhozási folyamatok digitalizálása mellett a törvényalkotás szereplői jó példával járnak elöl a fenntartható fejlődés támogatásában is, hiszen általa hatalmas papírtehertől is megszabadul a Hivatal.
A hat hetes szakmai gyakorlati és az egy éves gyakornoki programon túl az Országgyűlés elnöke először 1998-ban hirdette meg az októbertől áprilisig tartó, két szakaszban megvalósul „Parlamenti gyakorlat az Országgyűlés Hivatalában” elnevezésű parlamenti ösztöndíjas programot, mely a nappali tagozatos alap–, mesterszak, illetve osztatlan képzésben résztvevő hallgatókat célozza. A program során a hallgatók – díjazás ellenében – havi 20 órás időkeretben ismerkednek meg a törvényhozás menetével. A program egyre több pályázót vonz, a jelentkezők közül évente 14–15 diák kap lehetőséget az ismeret– és tapasztalatszerzésre. Idén egy NKE-s hallgató vesz részt a programban, de az egyetem 2012. évi megalakítása óta összesen 15 fő nyert felvételt. A parlamenti ösztöndíjas program célja, hogy a résztvevők megismerjék az Országgyűlés hivatali szervezetét és működését, és közvetlen betekintést nyerjenek a törvényalkotási folyamat részleteibe.
A gyakornoki programok mellett előadásokkal, konferenciákkal és pályázati lehetőségekkel is igyekszik felkelteni az Országgyűlés Hivatala a fiatal hallgatók érdeklődését az országgyűlési munka iránt. A Törvényhozási Igazgatóság rendszeresen patronálja az egyetemekről érkező csoportok szakmai látogatását, így 2017. december 11-én Dr. Erdős Csaba egyetemi adjunktust, és az NKE parlamenti jogi fakultációját látogató hallgatókat fogadták egy kihelyezett egyetemi órára.
Az Országgyűlés elnöke, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője immár 23 éve, évről-évre kiírja a "Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban" című pályázatot, mely igazi szakmai lehetőséget nyújt az uniós kérdések iránt érdeklődő hallgatóknak. 2016-ban és 2017-ben is eredményesen szerepelt két NKE-s hallgató, Varga Róbert és Török Virág Judit, akik egyaránt különdíjban részesültek.
Az igazgatóság programjai között találjuk a „Házszabályon túl” című előadás-sorozatot is, amelynek legfőbb célja a saját munkatársak képzésén túl, hogy a hivatal szakmai imázsát, műhely jellegét is erősítve ráirányítsa a figyelmet a parlamenti jogra, mint az alkotmányjog egy kiemelten fontos területére. A sorozatban előadott az egyetem számos kiváló oktatója, így Dr. Szente Zoltán, Dr. Horváth Attila vagy Dr. Erdős Csaba, legutóbb pedig az Alkotmányjogi Intézet vezetője, Dr. Halász Iván tartott nagy sikerű előadást a közép-európai parlamentekről. 2018. február 13-án – a sorozat zárásaként – Dr. Orbán Balázs tart majd Dr. Stumpf István alkotmánybíróval közösen előadást „A magyar és az angolszász parlamentek közös hagyományai és távlatai” címmel.
Főigazgató-helyettes végezetül rávilágított az Országház és az NKE együttműködésének fontosságára. A hathetes NKE-s szakmai gyakorlati program egyedülállónak mondható, mivel az igazgatóság 2013-ban kötött az egyetemmel erre vonatkozó szerződést, más egyetemmel azóta sem létesített hasonlót. A munkatársak bíznak az NKE-s hallgatók felkészültségében, éppen ezért, a magas színvonalú szakmai ismeretek átadása céljából, az igazgatóság szakemberei nyitottak arra, hogy a jövőben még szorosabbra fűzzék a kapcsolatot az egyetemmel, amely vendégelőadói szereplések, valamint parlamenti kurzusok indításában mutatkozhatna meg. Az NKE új osztatlan államtudományi képzésén tanulókat is szívesen fogaják, mert hisznek abban, hogy ezzel az új képzési formával még magasabb szintű közigazgatási ismeretekre tehetnek szert a hallgatók. További együttműködési irány lehetne -az immáron több éves hagyományokkal rendelkező- gyakornoki program alumni csoportjának megalapítása, ami integrálná a hasonló korú és érdeklődésű fiatalokat. Bárány Tibor elárulta, hogy egy különleges és egyedülálló szakmai program szervezését tervezik gyakornokaik számára, aminek pontos részleteiről a jövőben közölnek információkat. Az „utógondozás” mellett egy eddig új, tudományos kapcsolatot is létesítenének az egyetemmel, és a parlamenti téma iránt érdeklődő NKE-s doktoranduszoknak is lehetőséget biztosítanának hosszabb- rövidebb kutatási projektekben való részvételre. A program során a Törvényhozási Igazgatóság magasan képzett szakemberei segítenék a PhD- hallgatókat kutatási területeiken.
Szöveg: Pató Viktória Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes
A cikk a decemberi Bonum Publicumban jelent meg.