Új megvilágításban a Zrínyi szablya

Zrínyi Miklós szellemisége áthatja a magyar katonai felsőoktatást, példakép a ma felnövő honvéd generáció számára is. A szigetvári hős szablyájának kutatásáról és az újonnan feltárt érdekességekről tartott előadást prof. dr. Padányi József mk. vezérőrnagy a Ludovika Szabadegyetemen.

Padányi József műszaki tisztként végzett, majd tanulmányait a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián folytatta, ahol később kandidátusi fokozatot szerzett. A Magyar Honvédség berkein belül széleskörű karriert tudhat maga mögött. Szolgálatot teljesített szakaszparancsnokként, századparancsnokként, különböző törzs beosztásokban, hadműveleti tisztként a vezérkarnál, valamint a műszaki dandár parancsnokhelyetteseként. Bosznia-Hercegovinában 2 évet szolgált a NATO békefenntartók kötelékében. A gyakorlat mellett a katedrán is képviselteti magát, közel 20 éves oktatói pályára tekinthet vissza a katonai felsőoktatásban. A ZMKA, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, majd pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, jelenleg az NKE tudományos rektorhelyettese. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási területe: békeműveletek, katasztrófák elleni védekezés, civil-katonai együttműködés, műszaki támogatás, éghajlatváltozás és biztonság, hadirégészet.

Padányi József előadását pontosítással kezdte, ugyanis a magyar történetírás két híres Zrínyi Miklóst is jegyez: a szigetvári hőst, valamint a dédunokát, a hadvezért és költőt. A szablya az előbbi tulajdona, a „szigetvári” IV. Zrínyi Miklósé. A gróf 1566-ban vesztette életét a vár ostroma során, amikor a törökök által körbezárt várból kitörve, megmaradt katonatársaival hősi halált halt. „Örökre beírta a Zrínyiek nevét a magyar történelembe.”

Zrínyi Miklós hagyatékáról először Tiroli II. Ferdinánd főherceg leltárában találunk adatokat 1595-től, ennek részét képezte egy díszes katonai sisak, egy mente, valamint a szablya. Részletes tudományos leírást Szendrei János készített 1886-ban, amely egy évszázadon át meghatározta a hazai hadtörténeti gondolkodást. A történelem során a szablya visszaszerzésére számos kísérletet tett a magyar fél, azonban mind kudarcba fulladt. A hagyaték ma Bécsben található.

Az NKE rektorhelyettese ismertette, hogy a szablya sorsa kiemelten fontos számára, valamilyen formában történő hazahozataláról a mai napig nem tett le. Kutatócsoportot állítottak fel annak érdekében, hogy a közel 100 évvel ezelőtti vizsgálat után újra elővegyék a Zrínyi szablya kérdéskörét, hiszen Szendrei János elméleteivel kapcsolatban kétségek merültek fel. A kutatások több érdekességet is feltártak.

A Zrínyi szablya jelenleg a Habsburg gyűjtemény részét képzi, azonban nincs kiállítva, csupán egy leltári tárgy. Padányi József kifejtette, hogy egy magyar típusú szablyáról van szó, amely valószínűleg török eredetű lehet, ezt Zrínyi alakíthatta át a magyar jellegzetességek szerint. A szablya tömege 1,15 kg, a penge hossza pedig 83 cm, szélessége 3,8 cm. A tok fából készült, bőrborítással, valamint díszes szíjazattal. Szendrei a fa markolaton található két filigránt bújtatólyuknak gondolta, azonban a kutatócsoport rávilágított, hogy ez csak díszítésként szolgált.

„A markolat kupakja egy gyönyörű, vésett, a Zrínyi család címerét tartalmazó ezüst foglalatban elhelyezett fém névjegy.” A vésetben megláthatjuk a csáktornyai tornyot, a várfalat, valamint egy ebből előbúvó sárkányt. Emellett tartalmaz még öt betűt: N-C-P-P-Z, azaz Nicolaus Comes Perpetuus de Zrinio. „Miklós gróf Zrínyi örökös ura” – fordított a rektorhelyettes. Szendrei azonban a karcolatok tanulmányozásánál újabb hibát véthetett, az 1567-es számot vélte felfedezni. Ebből következtetett arra, hogy a szablyát valószínűleg a gróf 1566-os halála után készítették. Ez azonban nem így történt: Padányi József csapata a részletes kutatás során felismerte, hogy a véset az 1563-as évszámot rejti. Így új megvilágításba került a szablya története. Valószínűsíthető, hogy díszessége okán díszszablyaként szolgált, a pengéje kitűnő állapotban van.

Miért készíttetett magának Zrínyi Miklós egy drága aranyozott szablyát? A kutatócsoport itt fedezte fel a hiányzó láncszemet: 1563-ban koronázták meg I. Miksa Habsburg uralkodót, amikor hősünk vezette a magyar bandériumot, személyesen ő vitte az országalmát a király elé. „Azt gondoljuk, hogy ez a díszszablya egy nagyon tudatos és az eseményhez kötött eszköz.” A család végül miért adta át ezt a díszszablyát a gróf halála után a Habsburgoknak? Hogy emlékeztessék az uralkodót, az elhunyt hős ezt viselte a koronázáson és később a vérét áldozta a hazáért.

A kutatások jövőjével kapcsolatban a rektorhelyettes kifejtette, hogy a szablya történetét és a tudományos felfedezéseket szeretnék minél szélesebb körben terjeszteni. Fel fogják venni a kapcsolatot a horvát kollégákkal, hogy megvitathassák a vizsgálatok eredményeit. A következő állomás még tervezés alatt áll, azonban Padányi József elárult egy titkot a szabadegyetemistáknak: célja, hogy a szablya után a gróf sisakját is megvizsgálhassák.

„A Zrínyi szablya egy rendkívül fontos jelképet hordoz számunkra” – összegezte előadását. Az NKE jogelődintézményei, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar campusa a szigetvári hős nevét viseli. 2017 novemberétől pedig az eredeti szablya hivatalos másolata előtt tehetik le esküjüket az NKE újonnan avatott doktorai.

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. november 28-án kerül megrendezésre, ahol dr. Kasznár Attila nb. őrnagy tart előadást „Új tendenciák az Európát érő terrortámadásokban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: https://www.uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-20172018-i-szemeszter

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes