Nagy a lemaradásunk a pénzügyi kultúra terén

 

 

‹›×

A pénzügyi kultúra jelentős erősítésére van szükség Magyarországon, amelyben az oktatásnak kiemelt szerepet kell kapnia - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Metropolitan Egyetem közös szervezésű szakmai konferenciáján. A rendezvényen a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó és a kormány által nemrégiben jóváhagyott stratégia főbb pontjait is ismertették.

A szakmai konferencia első részében a két intézmény közös, uniós finanszírozású A pénzügyi kultúra nemzeti stratégiát megalapozó kutatások munkacsoportjának tagjai ismertették legújabb tudományos eredményeiket. „A nemrég elfogadott kormánystratégia által elindítandó programok megvalósításához tudományos kutatásokat kell végeznünk”- hangsúlyozta köszöntőjében Németh Erzsébet. A kutatócsoport vezetője szerint korcsoportonkénti célzott fejlesztésekre van szükség, amihez például meg kell vizsgálni azt, hogy a pénzügyi kultúra vonatkozásában milyen kommunikációs hatások érik az embereket.

„Nagyon fontos, hogy a pénzügyi rendszer szereplői között meglegyen a bizalom, amely a pénzügyi kultúra egyik meghatározó jellemzője” - mondta el előadásában Baranyai Zsolt. A Budapesti Metropolitan Egyetem munkatársa szerint ezen a területen is sokat kell fejlődnünk a jövőben. A szakember a kutatások eredményét ismertetve elmondta, hogy a pénzügyi-gazdasági környezetben akkor alakul ki bizalom a szereplők között, ha magas a lojalitásba és a képességekbe vetett hit és alacsony a morális kockázat. Baranyai Zsolt úgy véli, hogy a bizalom erősítésében az oktatásnak is fontos szerepe lehet.

Németh Erzsébet, az NKE mentor-oktatója korábbi hazai és nemzetközi kutatások megállapításait ismertetve elmondta, hogy a magyar pénzügyi kultúra fejletlen és elterjedését az ismerethiány, valamint a bizalomhiány gátolja jelentősen. Egy OECD-felmérésre hivatkozva hozzátette, hogy elméleti ismereteink aránylag jelentősek, de a gyakorlati alkalmazásban jóval gyengébben teljesítünk. Kutatásuk eredményei szerint a 18-35 éves korosztályra a pénzügyi megfontoltság kevésbé, míg a hosszú távú pénzügyi célok kitűzése és a hedonizmus inkább jellemző. A szakember szerint a legfontosabb a tudatosság fejlesztése, hiszen sokan még most is a szerencsében bíznak a jövőbeli anyagi helyzetüket illetően.

Magyarországon a 2008-as gazdasági világválságot követően a lakosságban némileg emelkedett a megtakarítási kedv, jelenleg a középmezőnyben helyezkedünk el az uniós országokkal összehasonlítva - mondta el előadásban Széles Zsuzsanna, a Budapesti Metropolitan Egyetem munkatársa.

A pénzügyi kommunikáció jelentősége a piaci liberalizáció, a piaci telítettség és az iparág nemzetköziesedésének hatására folyamatosan növekszik Csordás Tamás szerint. A szakember úgy látja, hogy a pénzügyi kommunikációnak kulcsszerepe van a fogyasztói bizalom kiépítésében is.

A pénzügyi szocializáció aspektusairól beszélt előadásban Zsótér Boglárka. A Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa ismertette azt a kutatást, amelyben egyetemistákat és szüleiket kérdeztek meg anyagiasságról, pénzügyi magatartásról és pénzügyi attitűdről. A kutatás során igazolást nyert az a tétel, hogy minél tudatosabb a szülő pénzügyi téren, annál tudatosabb a gyermek is.

A rendezvényen neves szakemberek részvételével, kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a pénzügyi kultúra terjesztésével kapcsolatos legfontosabb teendőket. Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára mutatta be azt a hét évre szóló kormánystratégiát, amely a korábbi, sokféle kezdeményezésre építve fogalmazza meg a tennivalókat. „A stratégiának a köznevelési része talán a legfontosabb, hogy az abban megfogalmazott ismeretek minél hamarabb beépüljenek a formálódó Nemzeti Alaptantervbe”- hangsúlyozta Balogh László. Az államtitkár hozzátette, hogy idén szeptembertől a szakgimnáziumokban már kötelező tantárgyként oktatják a pénzügyi kultúrával kapcsolatos ismereteket.

A stratégia megalkotásában jelentős szerepet játszott a Pénziránytű Alapítvány, amely már két tankönyvet is megjelentetett a témában. A szervezet oktatási igazgatója, Merényi Zsuzsa szerint azonban nemcsak jó taneszközökre, hanem felkészült pedagógusokra is szükség van, ezért is indították be számukra nemrégiben képzési rendszerüket.

„Nagyon kevés olyan pénzügyi ismeretet tanítunk manapság, amely igazán hasznos lehet a mindennapokban” - fogalmazott Kovács Levente. A Magyar Bankszövetség főtitkára szerint a gazdasági válság után azért is épült vissza nehezen a bizalom a pénzügyi szektor iránt, mert alacsony a pénzügyi kultúra szintje Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Bank különböző civil szervezetek bevonásával számos olyan programot indított be az elmúlt években, amelyek a pénzügyi kultúra terjedését segítik elő. A szervezet pénzügyi fogyasztóvédelmi központjának munkatársa szerint a panaszkezelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ismeretterjesztésre és a megelőzésre. Olasz Mihály szerint fontos, hogy a piaci szereplők egyre nagyobb részét vonják be a közös kommunikációba.

Az Econventio Egyesület mint civil szervezet jelentős tevékenységet végez a pénzügyi kultúra terjesztése területén. Az egyesület elnöke, Sápi Ákos elmondta: kiemelten fontos területe tevékenységünknek, hogy a közoktatásban markánsan megjelenjen a pénzügyi ismeretek oktatása. Ennek érdekében pénzügyi vetélkedőt és felmérőt szerveznek középiskolások számára.

Az Állami Számvevőszék célja, hogy lehetőleg ne az életből tanuljanak az emberek, hanem eleve legyenek tisztában a legfontosabb pénzügyi, közpénzügyi fogalmakkal. Kovács Diána, a szervezet munkatársa elmondta, hogy elsősorban az online felületeket használják a pénzügyi kultúra terjesztésére, de idén elindították a „Pénzügyi kultúra nagykövete” című tréningprogramot is, amelynek keretében önkéntes számvevők sajátíthatják el a pénzügyi kultúra lakossági fejlesztésének módszertanát.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum decemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes