A közigazgatást tekintve soha nem azt kell néznünk, hogy mi a jó az államnak, hanem azt, hogy mi a jó az állampolgárnak - nyilatkozta a Bonum Publicum októberi számában Trócsányi László igazságügyi miniszter. A korábban diplomataként és alkotmánybíróként is dolgozó tárcavezető szerint a kormányzat kiemelt partnerként tekint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amely véleménye szerint sokat fejlődött az elmúlt 5 évben. Az NKE kutatóprofesszora szerint szükség van önálló államtudományi képzésre és a kormányzat szempontjából is hasznosnak találja az évente elkészülő Jó Állam Jelentést.
Miniszter Úr, mondhatni, hogy már hazajár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, hiszen számos alkalommal tisztelte meg rendezvényeinket az utóbbi években. Mi ennek az üzenete az intézmény számára?
Trócsányi László: Ez papíron egy új egyetem, hiszen 2012-től működik. De egy régi intézmény is olyan értelemben, hogy a képzések többsége már korábban is létezett, a jogelőd intézmények keretében. A kormány azzal, hogy létrehozta az intézményt azt kívánta jelezni, hogy nagyon fontosnak tartja az állami szolgálatában álló emberek minőségi képzését, továbbképzését. Az NKE képzései specifikusak és részben unikálisak is, hiszen például honvédtiszteket, vagy rendőrtiszteket csak itt képeznek az országban. Ezért is kell a közért való felelősségnek megjelennie az egyetem működésében, a mindennapi gondolkodásban. Az intézmény elnevezésében lényegében minden fontos gondolat benne van. A nemzeti szó azt jelenti, hogy a nemzetért elhivatott, felelős gondolkodású embereket kell képeznie. A közszolgálat szó azt fejezi ki, hogy a magánérdek felett áll a közérdek és az olyan fogalmak, mint a közerkölcs, az etika is hangsúlyosan jelennek meg a különböző képzésekben a szakmaiság mellett. Az egyetem pedig egy univerzalitást, a világra való nyitottságot jelenti és magát a fejlődés lehetőségét.
Az NKE a hatodik tanévét kezdte meg idén. Az intézmény mennyire váltotta be azokat az elképzeléseket, várakozásokat, reményeket, amelyek az alapításkor megfogalmazódtak?
T. L. Öt év után már nyilván érdemes egyfajta vizsgálatot, vagy akár önvizsgálatot is végezni, hogy hol tart az intézmény. Számos területen vannak már eredmények, ilyen például a képzések, karok számának növekedése, az oktatói- kutatói állomány minőségi változása, a tudományos eredményekben való előrelépés. Ebben a felállásban mindenképpen egy induló, új egyetemről van szó, amihez az intézmény bizalmat kapott az államtól, a kormánytól erkölcsi és anyagi értelemben is. Utóbbi eredménye az, hogy dinamikusan fejlődik az egyetemi campus, új épületekkel, modern oktatási környezettel. De ennek a bizalomnak az is a jele, hogy az intézményben nagyobb részt állami finanszírozással tanulhatnak a hallgatók. Az egyetem életében fontos partner az állam, a kormányzat, de az NKE-nek nyitottnak kell lenni a többi felsőoktatási és tudományos intézmény irányába is.
Ha már más egyetemeket is említett, nem szabad elmennünk amellett sem, hogy a felsőoktatásban nem mindenki örül az NKE-nek, mert úgy látják, hogy kivételezett helyzetbe került a kormány által.
T. L. Minden új egyetemnek szüksége van konkrét segítségre ahhoz, hogy egyáltalán működjön és fejlődjön. Tehát a kormány támogatása ilyen értelemben teljesen legitim, hiszen egy újonnan induló állami intézményről van szó. Azt természetes dolognak tartom, hogy a kormány kiemelt partnerként tekint az NKE-re, hiszen nekünk meg kell becsülnünk azokat az embereket, akik majd az állam szolgálatában fogják élni az életüket. Én nem látok igazán okot az Ön által említett problémára, de természetesen hangsúlyozni kell a partnerség jelentőségét a felsőoktatásban. Egy universitasnak nyitottnak kell lenni más intézmények irányába is a közös kutatómunkára és az egyéb együttműködésekre. Különösen fontos a jogi karokkal való partnerség, hiszen az államtudomány és a jogtudomány között szoros kapcsolat van.
A jogi képzést folytató intézmények részéről vannak olyan hangok, vélemények, hogy az ő kenyerüket veszi el az NKE az államtudományi képzés beindításával.
T. L. Ahogy korábban is említettem, az NKE-nek számos olyan képzése van, amely máshol egyáltalán nincs. A jogi karokon természetes módon oktatják az alkotmányjogot, a közigazgatási jogot, vagy államelméletet. A közszolgálati egyetem az államtudományok tekintetében ezen túlmutató feladatot végez, amelyeket a jogi karok már nem tudnak ellátni. Ilyen például az államháztartás részletes szabályozásának ismerete, vagy a közszolgálati etika, amelyek a jogi képzőintézményekben nem kerül ilyen mélységben bemutatásra, elemzésre. De ide sorolhatóak a többi között a szakigazgatási, például a vízügyi ismeretek is, amelyeket mélyrehatóan csak a közszolgálati egyetem tud oktatni. A jogtudomány egy része kapcsolódik az államtudományhoz, de az utóbbi egy bővebb kategória és az NKE-n folyó államtudományi képzésnek ezt a bővebb kategóriát kell megcéloznia. Komplementer képzésekről van szó, ahol a jogi és az államtudományi képzésnek meg kell becsülniük egymást.
A kormány által is megfogalmazott cél, elvárás, hogy az NKE államtudományi egyetemmé váljon. Az államtudományi képzés beindítása nyilván fontos eleme ennek a folyamatnak.
T. L. Aki államtudományokkal akar foglalkozni, fontos ismernie a nemzetközi relációkat, a különböző iskolákat és modelleket. Például hogyan történik az állami káderek kiválasztása Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban. Tehát egy olyan szellemi műhelyt kell kialakítani az államtudománnyal foglalkozóknak, amely messze túlmutat a nemzeti határokon. Vizsgálni kell a jó kormányzás, a jó állam alapjait a visegrádi országokkal összehasonlítva, de azon túlmenően is. Tehát az államtudomány egy nagyon széles körével kell megismerkedni a történetétől, fejlődési szakaszaitól kezdve a jövőre vonatkozó víziókig. Ugyanis az egyik legfontosabb feladat, hogy a közigazgatás számára egyfajta jövőképet is felvázoljon az államtudomány. Olyan kérdésekre kell válaszolni például, hogy megfelelő-e az állami alkalmazottak száma, vagy milyen az állami és a magánszektor viszonya. Ezek a kérdések elmélyült kutatást igényelnek, ez maga az államtudomány. Ehhez fontos a külföldi partnerség kialakítása is, hiszen Európában is vannak hasonló szellemi műhelyek. A kormány számára az egyik legfontosabb célja az államtudományok való foglalatoskodásnak, hogy egyfajta iránymutatást adjon a közigazgatás számára.
Mindebben a folyamatban hogyan értékelik, de akár kérdezhetem úgy is, hogy hogyan használják az NKE által minden évben elkészített Jó Állam Jelentést, amely egyfajta visszajelzés lehet a kormányzati teljesítményről.
T. L. Ha a kutatásnál az indikátorok megfelelően lettek kiválasztva, akkor minden ilyen elemzés fontos számunkra, hiszen hiteles képet adhat a közigazgatás állapotáról. Itt is hangsúlyozni kell a nemzetközi relációk szerepét, hiszen mi is kíváncsian vagyunk arra, hogy például a visegrádi országokkal összehasonlítva hogyan állunk. Nyilván magunkat elsősorban nem Németországhoz vagy Franciaországhoz kell hasonlítani. Én fontos indikátornak tartom például a közszolgálatban dolgozók és a lakosságszám viszonyát, a közszolgálat és az infrastruktúra kérdését, a közigazgatási eljárások időtartamát, a bürokrácia mértékét. A Jó Állam Jelentés egy számunkra is hasznos kutatási eredmény, amit tudunk használni a közigazgatás fejlesztésének tervezésekor. Az a cél, hogy a polgárokban is kialakuljon az érzés, hogy a közigazgatás értük van, segíti a mindennapi életüket. Az NKE-nek ebben a képzések, továbbképzések által fontos szerepe van, hogy egy pozitív államkép alakuljon ki az emberek többségében. Ez egy hosszabb folyamat, de az egyetemnek élen kell járnia benne.
A jelentésben olyan elemek is megjelennek, amelyek egyfajta pozitív kritikaként értelmezhetőek a kormány számára. Ezekkel mit kezdenek?
T. L. A megfogalmazott észrevételek folyamatosan hasznosulnak a kormányzati munka során, például a bürokráciacsökkentés területén. Ezek mind a polgárbarát közigazgatás felé történő lépések: a közigazgatásban eljárásban intézhető ügyek egyszerűsítése, a hatósági eljárási díjak eltörlése, vagy az ügyintézési határidők csökkentése. Bevezettük a függő hatályú döntés intézményét, amely szintén a polgár érdekeit szolgálhatja, hiszen ha 2 hónapon belül nem születik döntés az ügyében, a hatóság köteles az eljárási díjat visszafizetni számára. Nem azt kell néznünk, hogy mi a jó az államnak, hanem mivel tudjuk az állampolgárok életét egyszerűsíteni, könnyíteni.
A kormányzati ciklus vége felé tartunk. Gondolom, készül majd egy számadás az igazságügyi tárcánál is. Mi az, amire büszkék lehetnek és mi az, amit nem sikerült megvalósítaniuk, pedig szerették volna?
T. L. Alapvetően pozitív az összkép, többségében eredmények fémjelezték az elmúlt éveket. Ezek közül ki kell emelnem az eljárási kódexek megalkotását, mint a polgári perrendet, a büntetőeljárási kódexet, az általános közigazgatási rendtartási kódexet és a közigazgatási perrendet. Elkészült az ügyvédi törvény valamint a választott bírósági törvény és sokat foglalkoztunk a devizahiteles ügyekkel is. Számos pozitív változást sikerült elérnünk a magyar jogrendszer széles spektrumában. Mindezek annak érdekében történtek, hogy hatékonyabbak legyenek az eljárások. A következő ciklus feladata lesz például a vállalkozások gyorsabb megszüntetéséhez kapcsolódó törvényi változások megteremtése. Ha nem is kudarcként, de fájó pontként éltem meg, hogy nem sikerült végigvinni a közigazgatási felsőbíróság felállításának ügyét. Ez azért is történhetett meg, mert az ellenzéki pártok presztízskérdést csináltak egy szakmai ügyből. Emellett a magyar közjogi hagyományoknak is ez a megoldás felelt volna meg a leginkább. Ettől függetlenül optimista vagyok, hogy a jövőben sor kerül majd erre.
Hogyan értékeli a nemzetközi ügyekben végzett munkájukat? Feladat volt bőven itt is.
T. L. Úgy gondolom, hogy alapvetően helyt álltunk a nemzetközi ügyekben, az európai uniós vitákban is. Ami igazán fájó számunkra, hogy a kvótaperben, amiben színvonalas jogi érveket fogalmaztunk meg, nem sikerült az európai bíróságot meggyőzni.
A döntést ennek ellenére elfogadják, de mi várható a továbbiakban?
T. L. A bírósági döntésből az következik, hogy a kvótákkal kapcsolatos uniós határozat jogszerűen lett elfogadva. Mi ezt vitattuk a szlovákokkal és a lengyelekkel együtt, de nem nekünk adtak igazat. Jelenleg is zajlik ezzel párhuzamosan egy kötelezettségszegési eljárás, amiben most is vitában állunk az Európai Bizottsággal. A kvótákkal kapcsolatos határidő éppen a napokban járt le, de még az időponttal kapcsolatban is vannak jogi viták.
Mennyire szakmai és mennyire politikai kérdés mindez?
T. L. A két terület olyan szoros kapcsolatban van egymással, hogy nehéz ezt elválasztani.
Ön számos területen dolgozott már a köz szolgálatában, gondolok itt egyetemi tanári, alkotmánybírói, nagyköveti és miniszteri munkájára. Melyik feladatot érzi magához legközelebb? Melyikben érezte, érzi a legjobban magát?
T. L. Miniszterként ma egyszerre tudok diplomata és alkotmánybíró lenni, tehát korábbi munkaköreimben szerzett tapasztalataimat mindig jól tudtam hasznosítani. De az egyetemi tanári, valamint az ügyvédi előéletem is olyan hátteret tud adni számomra, amely a kormányzati munkában segítségemre van.
A Bonum Publicum októberi száma elérhető itt: https://nke-pub.uni-nke.hu/egyetem/kiadvanyok/bonum-publicum-magazin
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Véssey Endre