„Hálózatok a nemzetközi terrorizmusban” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Dr. Hankiss Ágnes. Az NKE címzetes egyetemi docense kiemelten foglalkozott a közelmúlt terrorcselekményei mögött húzódó hálózati rendszer feltérképezésével. Napjainkban a „magányos farkas” képzete áll a terrorizmusról való közgondolkodás fókuszában. Azonban az előadó felteszi a kérdést: valóban magányosak voltak-e az elmúlt évek európai terrortámadásainak elkövetői?
Hankiss Ágnes pszichológus, író, a Nemzeti Közszolgálati egyetem címzetes egyetemi docense, a Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék mesteroktatója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar klinikai pszichológia szakán végzett, ahol a diploma megszerzése után bölcsészdoktori címet szerzett társadalomlélektanból. Szakmai tevékenységét alma materében folytatta, társadalomlélektant oktatott az ELTE-n. Karrierjét átszőtte a politika, valamint a kultúra iránti érdeklődése. Életútja során részt vett a Budapesti Önkormányzat, a Fidesz frakció, a Magyar Rádió Közalapítvány, a Duna TV munkásságában. Később politikai beszélgető-műsorok vezetője, kulturális kormánybiztos, majd európai parlamenti képviselő volt számos uniós bizottsági tagsággal és vezetői tisztséggel. Ilyen bizottságok voltak például a Bel- és Igazságügyi Bizottság, Biztonság és Védelempolitikai Albizottság, vagy a Szervezett Bűnözés Elleni Albizottság. A Károlyi Palota Kulturális Központ és a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet alapítója, vezetője. Elnyerte „A Jövő Irodalmáért” díjat, valamint a József Attila díjat. Összesen tizenhét kötete jelent meg, publikációinak száma meghaladja a százat.
Hankiss Ágnes előadásában kifejtette, hogy a terrorelhárító és nemzetbiztonsági szervek munkásságát gyakran megakasztják az emberi tényezők és ezek lélektani háttere. Kérdés, hogy vajon az egyes terrorcselekmények elkövetőjénél magányos farkasokról beszélhetünk, vagy sokkal inkább egy jól szervezett hálózat áll az egyén mögött? Az NKE docense kifejtette, hogy kutatásait a témában civilként végezte, amely számos nehézséget felvet a háttéradatok megismerésének tekintetében. Forrásai a sajtó vezető magazinjai, folyóiratai és online tartalmai voltak, emellett nemzetbiztonsági kutatóintézetek széleskörű jelentései és adatbázisai segítették a munkáját. A hálózatok kutatásával kapcsolatban kifejtette, hogy a téves feltételezések és a szakmaiatlan összeesküvés elméletek mellett érdekes összefüggéseket talált. Megállapította, hogy a sajtó és több biztonságpolitikai szakértő is a mai napig „magányos farkasként” bélyegzi meg a terrorcselekmények elkövetőit, azonban ezen személyek hátterében sokkal kiterjedtebb hálózatok jeleit találhatjuk.
Hankiss Ágnes kifejtette, hogy a magányos farkasok elsőként az USA-ban jelentek meg a ’90-es évek szélsőjobbos köreiben, később ezeket a technikákat emelte át az al-Káida, valamint az ISIS. Azonban ezek a szervezetek a „magányos farkas” képét akarják csak elhinteni a sajtóban, hiszen hatalmas toborzási és logisztikai tevékenységgel, valamint ideológiai munícióval látják el az elkövetőket. Az NKE docense ismertette az ISIS frankofon szárnyának a tevékenységét: itt a terrorszervezet többnyire bevándorló hátterű, kitörésre nem képes, harmadgenerációs muszlim fiatalokat igyekszik radikalizálni, majd az Iszlám Állam szolgálatába állítani. A fiatalokat kiutaztatják Szíriába, ahol a Külső Műveleti Egységek Parancsnoksága várja őket. Itt nációk szerint nevelik őket ideológiailag és katonailag, valamint képzik ki egy esetleges jövőbeli terrorcselekmény elkövetésére. Ezeknek a parancsnokságok a vezetői úgynevezett „hídfőállásként” szolgálnak, akik összekötik horizontálisan és vertikálisan is a terrorista hálózatot. Ők tartják a kapcsolatot a tévesen „magányos farkasnak” nevezett terroristákkal. Az elmúlt évek terroristacselekményeiért felelős ISIS merénylőket hasonlóképp irányították és szervezték. A később Európába visszajutott terroristák alvóügynökként szolgálnak, várják az utasításukat a hálózattól.
A hálózatokra Hankiss Ágnes a kiképzésen túl is számos példát hozott. A kiépült terrorista hálózatok szervezetrendszerét számos logisztikai és kommunikációs folyamat támogatja. Ilyen például a Telegram applikáció, amelyet titkos információcserére használnak, a Hawala a személyes kapcsolatokon alapuló, banki folyamatokat felváltó finanszírozási rendszer, vagy a Captagon tudatmódosító, felpörgető drog gyártása és elterjesztése a terroristák között. Hankiss Ágnes rávilágított, hogy a terrortámadások előtt a merényleteket általában megszellőzteti az ISIS a propaganda oldalakon. Ennek célja a figyelemfelhívás, a félelemkeltés, valamint a hatóságok összezavarása. Az ekkor említett magányos farkasok mögött ugyanis egy előre megtervezett támadás áll. „Ez egyfajta lélektani hadviselés” – mondta.
A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. október 24-én kerül megrendezésre, ahol Prof. Dr. Tózsa István tart előadást a hungarikumokról. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!
Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration
További információ az előadásokról: https://nke-pub.uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-20172018-i-szemeszter
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes