„Gondolatok, vélemények és ajánlások az NKE akkreditációjához” - A Tudományos Diákköri Tevékenységről

Dr. Németh András százados, egyetemi docens, ETDT elnök

A felsőoktatási intézmények akkreditációs eljárása során már a korábbi időszakban is kiemelt szempontként kezelték az intézményi tudományos diákköri tevékenység volumenét, ugyanakkor a kormányzati törekvésekkel összhangban – mint az a célzott állami támogatások, és pályázatok esetében is tapasztalható – ennek jelentősége az előttünk álló akkreditáció folyamán tovább nőhet.

Az NKE és az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács megalakulása óta meghatározott irányokban tulajdonképpen folyamatosan zajlik az intézményi szintű felkészülés az akkreditációra, amelyben az egyetem vezetésének kiemelt figyelmét és anyagi, illetve erkölcsi támogatását élvezve a karok is aktívan részt vesznek.

Jelenleg ebbe a folyamatba illeszkedve a fő feladat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karain tanuló hallgatók tudományos diákköri aktivitásának és eredményességének fokozása, melynek egyik fő iránya a legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező Közigazgatás-tudományi Kar felzárkóztatásának megkezdése, amely elengedhetetlen feltétele egyrészt a XXXII. OTDK Állam és Jogtudományi Szekciójának eredményes lebonyolításának, másrészt a tudományos diákköri tevékenység egyetemi szintű koherenciája megteremtésének. Ennek érdekében és a XXXII. OTDK-ra való felkészülés jegyében a 2014 tavaszán intézményünkben a tudományos diákköri konferenciák összehangoltan kerülnek megszervezésre és lebonyolításra, a kari, tudományterületi, illetve tudományági sajátosságok maximális figyelembevételével. A konferenciákra nevezett pályaművek azonos követelmények alapján készült magyar és angol nyelvű összefoglalóiból, egyetemi szintű közös rezümékötet összeállítását és kiadását valósítjuk meg annak érdekében, hogy társaik munkáin keresztül a hallgatói célcsoportok (potenciális későbbi pályázók) minél szélesebb köre nyerhessen betekintést az intézményben zajló tudományos diákköri tevékenység világába.

A XXXI. OTDK Had- és Rendészettudományi Szekcióját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara szervezte és bonyolította le, a statisztikai mutatók, valamint a résztvevők visszajelzései alapján kiemelkedő sikerrel, a XXXII. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának rendezési jogát pedig a Közigazgatás-tudományi Kar nyerte. Ezek a tények is jól mutatják, hogy egyetemünk vezetése, valamint minden polgára számára kiemelten fontos a tudományos diákköri tevékenység.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a tehetséggondozás más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan alapvetően két pilléren, a szakkollégiumok, illetve a tudományos diákkörök munkáján alapszik. A szakkollégiumok autonóm módon működnek saját felvételi rendszerrel és szabályzókkal, az egyetemhez fűződő viszonyukat együttműködési megállapodások rögzítik.

Az egyetemi szervezethez szorosan kapcsolódik ugyanakkor a tudományos diákkörök intézményrendszere, amely az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által megfogalmazott alapelvek szerint működik. A tudományos diákkörök alaprendeltetésükből eredően alulról szerveződő, diákok által vezetett kutatóműhelyek BSc/BA és MSc/MA hallgatói tagokkal, amelyek illeszkednek a képzési struktúrához. Tevékenységükkel kapcsolódnak a szakcsoportok és tanszékek kutatóműhelyeinek munkájához, melyek oktatói állományából „delegált” pártoló tagokkal támogatják a tudományos diákköri mozgalmat, ezáltal is biztosítva a lineáris képzési rendszeren keresztül a doktori képzésbe történő bejutás feltételeinek teljesítését.

A tudományos diákkörök karokhoz köthetően szerveződnek, így közvetlen szakmai felügyeletüket a kari tudományos diákköri tanácsok (KTDT) látják el, amelyek az adott kar oktatóiból és a kari hallgatói önkormányzat (KHÖK) által delegált tagokból állnak. Az elnököket az oktatók közül a hallgatói önkormányzatok jelölése alapján a kari tanácsok (KT) választják meg, míg oktatói tagjait a kar szervezeti egységeinek (tanszékek) vezetői delegálják. A titkárokat a KHÖK-ok elnökei jelölik a hallgatói tagok közül, míg a döntést a KTDT-k hozzák meg. A KTDT-k szakmai felügyeletét a tudományos és nemzetközi dékán-helyettesek látják el, míg a szervezet a KT felé tartozik beszámolási kötelezettséggel.

Egyetemi szinten a KTDT-k tevékenységét az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) koordinálja, amely az OTDT érintett szakmai bizottságaival, valamint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal (EHÖK) szorosan együttműködve alapvetően a tehetséggondozás egyetemi szintű stratégiájának meghatározásáért felelős. Az ETDT elnökét az EHÖK jelöli és a Szenátus választja meg, míg tagjai hivatalból a KTDT-k elnökei és titkárai, valamint az EHÖK elnöke, továbbá a karok, illetve önálló intézetek vezetői által delegált oktatók és a KHÖK-ok által delegált hallgatók. Az ETDT összetételét tekintve ezáltal biztosított az egyensúly az oktatói és hallgatói tagok között (50-50%). Az ETDT munkáját a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes szakmai felügyelete alatt végzi, míg a Szenátus felé tartozik beszámolási kötelezettséggel.

Az egyetemet az OTDT felé a szakmai bizottságok elnökei és az ETDT elnöke, illetve Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) szekciót szervező intézményként a Szekció ügyvezető testületének elnöke, titkára és hallgató képviselője (egyben az érintett szakbizottság hallgatói képviselője is) reprezentálják.

A tudományos diákköri munka eredményeinek bemutatásának fórumai az egyes diákkörök által szervezett rendezvényeken felül főszabály szerint a kari tudományos diákköri konferenciák (KTDK), amelyek egyben válogatók is a kétévente megrendezésre kerülő OTDK-ra.

Az alábbi táblázatban kari bontásban figyelhető meg a 2008 és 2012 közötti időszak egyetemi (jogelődök eredményei alapján meghatározott) TDK aktivitása és eredményessége, melyből kiderül, hogy a rendészeti és honvédelmi képzésben hasonló a résztvevők és helyezettek száma, illetve aránya, ugyanakkor a HHK-n ezekhez az arányokhoz képest magas a Pro Scientia díjazottak száma, ami fontos minőségi mutatója az ott folyó munkának.

A 2013. év minden tekintetben előrelépést jelentett a TDK tevékenység területén, ami nagyban köszönhető a NTP-XXXI. OTDK-M-12 pályázaton a Had- és Rendészettudományi Szekció lebonyolításához elnyert támogatás is. A XXXI. OTDK-n hallgatóink az öt tudományterületi szekcióban (Állam- és Jogtudományi, Had- és Rendészettudományi, Közgazdaságtudományi, Műszaki Tudományi, Társadalomtudományi) az alábbi eredményeket érték el: I. helyezés: 15 fő, II. helyezés: 18 fő, III. helyezés: 7 fő, Különdíj: 49 fő, legjobb opponens: 4 fő.

Az intézményünk által rendezett Had- és Rendészettudományi Szekció legnagyobb eredménye a pályázók, illetve az őket delegáló felsőoktatási intézmények nagy száma volt, ami minden korábbinál kiegyenlítettebb versenyt eredményezett. Ez jól mutatja korábban zárt szekció nyitás irányába tett erőfeszítések eredményességét. Az NKE két karán felül 11 egyetem, illetve főiskola 13 karáról 20 pályázó 19 dolgozattal nevezett, melyből egy határon túli (Selye János Egyetem, Tanárképző Kar) volt.

Annak érdekében, hogy az eddig elért eredmények által kikövezett úton tovább haladhassunk, és azok folyamatosan megújítva, tartósan fenntarthatók legyenek, négy fontos területen van szükség előrelépésre: AKTIVITÁS, NYILVÁNOSSÁG, BEFOGADÁS, FINANSZÍROZÁS.

Ajánlások

1)A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem előző akkreditációjának felkészülési időszakában, a korábban csak formálisan létező tudományos diákkörök újraalapítva, valós tagsággal feltöltve, valós aktivitást és eredményeket felmutatva kerültek megmérettetésre, ami a tudományos diákköri konferenciák javuló statisztikáival nagyban hozzájárult a sikeres akkreditációhoz. Tekintettel arra, hogy ezek a tudományos diákkörök a hallgatói tagok kiválásával gyakorlatilag kiürültek és erőfeszítés nem történt működésük fenntartása érdekében, mára a HHK-n, az RTK-hoz hasonlóan legfeljebb formálisan léteznek. Más a helyzet a KTK esetében ahol tetten érhető a diákkörök aktivitása, ugyanakkor azok tudományos teljesítménye sem publikációk, sem tudományos diákköri dolgozatok formájában nem mérhető. Ezért a karok egyik fő feladata, a korábban működő diákkörök felmérése, azok valós, visszakereshető, megszólítható tagsággal való feltöltése, működésük feltételeinek biztosítása (taggyűlések, szakmai-tudományos programok, bemutatók szervezése). Ehhez az egyes diákkörök mellé olyan oktató kollégákat kellene felkérni mentornak (pártoló tagoknak), akik biztosítani tudják a folyamatosságot a régi tagok kiválását követően is. A tagság aktivizálásában a kari HÖK-öknek is szerepet kellene vállalni, mert közreműködésük nélkül a folyamatosság nehezen tartható fent. Formálisan a fő cél az, hogy minden benyújtott pályamunka köthető legyen valamelyik tudományos diákkörhöz, mert ezáltal mérhetővé válik azok teljesítménye.

2)A fenti ponthoz kapcsolódóan drasztikusan növelni kell a diákkörök publicitását, melynek első lépéseként jól felépített, könnyen elérhető, tematikus kari TDK oldalakat kell kialakítani a kari honlapok struktúrájában, amelyen a KTDT szervezetén, tagságán, szabályzóin, elérhetőségein kívül, aktuális információk férhetők hozzá a megrendezés előtt álló TDK konferenciákról, statisztikák a kar TDK eredményességéről, valamint a karon működő diákkörök adatairól (megnevezés, tagság, vezetőség, programok, eredmények stb.)

3)Megnyitva a diákkörökhöz való csatlakkozás, illetve a kari konferenciákon való részvétel lehetőségét az együttműködő határon túli magyar felsőoktatási intézmények, karok és tanszékek, valamint hazai felsőoktatási intézmények interdiszciplináris képzéseiben résztvevő, vagy ilyen tudományterületen kutató hallgatói, valamint az egyetem képzései iránt érdeklődő tehetséges kutató középiskolás diákok számára, ki tudnánk terjeszteni a közszolgálati jelleget ezen területre is ezáltal tartalommal megtöltve együttműködési megállapodásainkat. Ez a megoldás hozzájárulhat a Had- és Rendészettudományi Szekció látszólagos „belterjességének” megszűntetéséhez is.

4)Az egyetemi tudományos diákköri szervezet megalakulását követően az intézményi (kari), valamint az országos konferenciák megrendezésének, valamint az eredményes pályázók és konzulenseik elismerésének pénzügyi feltételeit Rektor Úr minden konferencia esetén külön kérelemre biztosította, a pályázatokból nyert támogatások felhasználása mellett. A tavalyi év végén kérelmeztük, hogy az aktivitás területén elért eredmények megőrzése, a folytonosság fenntartása és az akkreditációra való hatékony felkészülés érdekében a támogatás kerüljön önálló tételként betervezésre a TRH költségvetésébe, amelyet a korábbiakhoz hasonló célokra történő felhasználás mellett, igénybe tudunk majd venni a tudományos diákkörök munkájának támogatása érdekében is. Jelenleg a megítélt összeg forrása az ETDT számára hozzáférhetetlen, így a tavaszi konferenciák megrendezése, illetve a pályázatban vállalt célok teljesülése komolyan veszélybe került (egyrészt a támogatási döntés elhízódásának köszönhetően). (A három kar konferenciáira összesen 144 pályázat érkezett.) Tekintettel arra, hogy eddigi tapasztalataink alapján a mérhető TDK eredményesség nagyban függ ettől a motivációs tényezőtől is, fontos lenne a tudományos diákköri tevékenység támogatásának fedezetét az egyetemi költségvetés tervezésekor egyértelműen elkülöníteni. Az OTDT álláspontja szerint a felsőoktatási tehetséggondozást érintő kormányzati döntések értelmében felosztott költségvetési (pályázati) támogatások jelentős része egyértelműen azoknál az intézményeknél csapódik le, amelyek maguk is folyamatosan áldoznak a TDK eredményesség fenntartására.

Összegzés

A tudományos diákköri mozgalom ismertsége és elismertsége – az intézményi integráció időszakban végbemenő leépülést követően – a tehetséggondozás ideológiája iránt elkötelezett oktató kollégák munkája és az egyetem vezetése által nyújtott támogatás hatására gyorsan visszaállt, így ma jó alapokkal indulhatunk az akkreditációra való felkészülés folyamatának. A két év alatt kialakult komplex motivációs rendszer és a többlet teljesítmények tényleges elismerése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a konferenciák mennyiségi és minőségi mutatói egyaránt javultak. A dolgozatok számának növekedése fokozta a pályázók közti versenyt, amelynek hatására – a bizottságok jelentései alapján – a dolgozatok színvonalában (mind tartalmi, mind formai szempontok szerint) is érzékelhető javulás figyelhető meg.  

A 2013 októberében, az OTDT által publikált minden korábbinál objektívebb, komplex értékelő-rendszer eredményei alapján készített elemzés adatai szerint a HHK és RTK „eredményes” minősítést kapott (a statisztikák alapján számított rangunk kiváló lett volna, amelyet a gyenge versenyhelyzet mutatónk miatt rontottak le egyel), ami az ötfokozatú skálán a 4-es osztályzatnak felel meg. A vizsgált 176 kar megoszlása az alábbiak szerint alakult:

• kiváló: 24
• eredményes: 42
• támogatandó: 63
• fejlesztendő: 29
• nem értékelhető: 18

Ebben az anyagban nem hozták nyilvánosságra az alsó három kategóriába sorolt karok neveit, így az egy évvel korábbi felmérés eredményére támaszkodva feltételezhető, hogy a KTK „fejlesztendő”, vagy ranglépés esetén „támogatandó” minősítést kapott.

 Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy melyik az a két terület, amelyen mindenképpen javulást kell elérni az előrelépéshez:

1)a Had- és Rendészettudományi Szekció „belterjességének” csökkentése (az első lépés a XXXI. OTDK-n eredményesen megtörtént)

2)a KTK-s hallgatók TDK aktivitásának jelentős fokozása (az első igazi előrelépést a 2014. évi tavaszi TDK konferencia jelenti, hiszen korábban egy OTDK ciklusban csak egyetlen kvalifikációs konferencia került megrendezésre a karon)

Mindkét területen történő előrelépéshez jelentősen hozzájárulhat a korábban megfogalmazott négy ajánlás gyakorlatban történő megvalósítása.