Gondolatok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sikeres akkreditációjához

Dr. Cserny Ákos dékán, egyetemi docens, Közigazgatás-tudományi Kar

Amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közelgő akkreditációjára gondolunk, az Egyetem, mint egész és a Közigazgatás-tudományi Kar oldaláról egyaránt szemléljük a kérdést. Azt várjuk, arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen álláspontot alakítanak ki a független, külső szakértők az új egyetem működéséről, a karok együttműködéséről, s benne a KTK helyéről, szerepéről.

Az akkreditációra úgy tekintünk, mint egy lehetséges visszaigazolásra, hogy jó úton járunk, az elmúlt két - két és fél évben elvégzett meglehetősen radikális átalakítás javára válik hallgatóinknak és a magyar közigazgatásnak.

Vegyük röviden számba a változásokat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. évi alapítása óta Karunk jelentős szervezeti átalakuláson ment keresztül, melynek eredményeképpen jelenleg a következő szervezeti egységek működnek:

Állam- és Társadalomelméleti Intézet

• Államelméleti és Politikatudományi Tanszék
• Társadalomelméleti Tanszék
• Állam- és Közigazgatás-történeti Tanszék

Közszervezési és Szakigazgatási Intézet

• Szakigazgatási és Önkormányzati Igazgatási Tanszék
• Közigazgatás-szervezési Tanszék
• Közpolitika és Közigazgatás-fejlesztési Tanszék

Közjogi Intézet

• Közigazgatási Jogi Tanszék
• Alkotmányjogi Tanszék
• Európai és Összehasonlító Közjogi Tanszék

Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet

• Civilisztikai Tanszék
• Közpénzügyi Tanszék
• Közgazdasági Tanszék

Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet

• Közszolgálati Jogi Tanszék
• Közszolgálati Etika és Kommunikációs Tanszék
• Emberi Erőforrás Gazdálkodási Kutatócsoport

E-közszolgálati Fejlesztési Intézet

• Közszolgálati Informatika Tanszék
• Információbiztonsági Tanszék
• Technológia és Innováció Kutatóközpont

Az intézeteken belül működő tanszékek mindegyike megfelel az egyetem vezetése által támasztott személyi (minőségi) feltételeknek. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy néhány kolléga távozását követően sok kiváló, tudományos fokozattal és szakmai elismertséggel rendelkező oktató alkalmazására nyílt lehetőségünk. Ma már bőven megfelelünk a nemzeti felsőoktatási törvény minőségi előírásainak.

A Közigazgatás-tudományi Kar a képzés területén komoly kihívások előtt áll. Jelenleg ugyanis három akkreditált képzési programmal (tantervvel) rendelkezünk. 2012-ben vettük fel utoljára azokat a hallgatóinkat, akik még a MAB által 2005 és 2009 között akkreditált két alapszakunk, illetve két mesterszakunk valamelyikén tanulnak. 2013-ban a legfontosabb változtatás az volt, hogy az alapszakokat kiegészítettük az egyetemi közös modul tantárgyaival és végigvittük a tantervben ennek a következményeit.

Végül elkészítettük és a MAB jóváhagyta a 2013-ban született közigazgatás-szervező alapképzési szak és közigazgatási mesterképzési szak új képzési és kimeneti követelményei szerinti képzési programjainkat. Ez alapján az Oktatási Hivatal immár határozatlan időre nyilvántartásba vette az új szakokat.

A jelenleg élő, s felmenő rendszerben kifutó szakjainkkal kapcsolatban nincsenek jelentős fejlesztési feladataink. Az egyetemi közös modul tantárgyaihoz is megszülettek a tankönyvek, így alapvetően a folyamatos tananyag korszerűsítés maradt hátra.

Nem ez a helyzet a most akkreditált és 2014-ben először induló két szakunkkal. E két szak gyökeresen különbözik az előzőktől, szerkezetében és tartalmában egyaránt. Szerkezetében azért, mert az alapszakon két szakirány (általános igazgatási, nemzetközi közigazgatási), a mesterszakon pedig három szakirány (közigazgatás-tudományi, közigazgatási vezető, európai és nemzetközi közigazgatási) indul. Korábban szakirányok nem voltak a képzési programjainkban, így ezek megszervezése, a hallgatók szakirányra történő felvétele új, alapvetően oktatási igazgatási feladatként jelentkeznek.

Ennél is fontosabbak azonban a tartalmi kérdések. Az új képzési és kimeneti követelmények, valamint a tantervek számos új ismeretet tartalmaznak (elegendő, ha csak az emberi erőforrás-menedzsment, a munkajog vagy az integritás, hivatásetika, közszolgálati attitűd, illetve a gazdagodó informatika, E közigazgatás kérdéseire utalunk). Az ezeknek megfelelő szervezeti struktúra kialakult (új intézetek, tanszékek jöttek létre), a tananyagfejlesztés azonban részben még most, illetve a közeljövőben történik.

Lemaradásról nem beszélhetünk, hiszen egyes tantárgyak csak 2015-2016-ban kerülnek sorra, de a tankönyvek, segédletek megírása, szerkesztése, lektorálása és kinyomtatása (elektronikus tananyaggá formálása) hosszabb időt vesz igénybe. Különösen izgalmassá teszi a tananyagfejlesztést, hogy az többnyire együtt jár kutatási feladatok ellátásával is. Új ismeretek, új megközelítések nem önthetők tananyagba biztos alapokon nyugvó tudományos megállapítások hiányában.

A képzés területén feltehetően egyedi jelenség hazánkban az un. egyetemi közös modul, amelynek során 15 tantárgyat az egyetem három karának valamennyi alapszakos hallgatója közös tantárgyi program és tananyag alapján egyformán tanul. A modulban meghatározó szerepet vállalt karunk olyan tárgyak gondozásával, amelyek elsősorban szolgálhatják a közszolgálati hivatásrendek közötti átjárás lehetőségét.

S az átalakítások sorában ne feledkezzünk meg arról sem, hogy 2013 szeptemberében megkezdte működését az ország első Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolája. Hat kutatási területen nappali és levelező képzési formában fogadja a nagyszámú érdeklődő hallgatókat.

Visszatérve a gondolatok elejéhez. Az akkreditáció tehát ahhoz adhat nekünk segítséget, hogy megállapítsa: objektív szemüvegen át nézve hatékonynak, jól felépítettnek mondható-e a kialakított szervezetünk, a nemzetközi gyakorlat tükrében korszerű-e új képzési struktúránk, jól szolgálja-e a közigazgatás által megfogalmazott elvárásokat, hallgatóink tudása versenyképes lehet-e a nemzetközi munkaerőpiacon (különösen a nemzetközi közigazgatási szerveknél). Arról is szeretnénk visszajelzést kapni, hogy az integráció során megtaláltuk-e a helyünket az egyetemi struktúrában, vannak-e még kiaknázatlan területek az oktatás, a kutatás területén.