Vitaestet tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Collegiuma a John Lukacs Társalgóban április 23-án. Az eseményen Ugrósdy Márton helyettes államtitkár és Feledy Botond geopolitikai elemző fejtette ki gondolatait egyebek mellett az orosz-ukrán háborúról, a közel-keleti konfliktusról, a határon túli magyarok helyzetéről és a júniusi európai uniós választásokról.
Zajlik a Ludovika Collegium – amely az NKE kiemelt tehetséggondozó programja – felvételi időszaka, nemcsak azokat a hallgatókat várják, akik az egyetemi képzéseken vesznek részt, hanem minden fiatalt, aki a köz érdekében szeretne tenni – hangsúlyozta köszöntőjében Velkey György László. A Ludovika Collegium programigazgatója kifejtette: olyan hallgatókat várnak, akik kíváncsiak a világ tágabb, akár geopolitikai összefüggéseire is, van bátorságuk, hogy kifejtsék véleményüket és kérdezni merjenek, illetve elhivatottak és tenni is szeretnének a közösségükért.
A vitaestet Péterfi Botond, a Ludovika Collegium hallgatója moderálta, aki először az Ukrajnának nyújtandó újabb, 61 milliárd dolláros segélycsomagról kérdezte a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit. A segélycsomag – amelynek egy része hitel – legnagyobb része katonai támogatás, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban legyártott eszközöket juttatják el Ukrajnába, munkahelyeket teremtve ezáltal az amerikai védelmi ipar számára – fejtette ki Feledy Botond geopolitikai elemző, a brüsszeli jezsuita European Leadership Programme igazgatója.
Ugrósdy Márton külpolitikai szakértő, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkára szerint az a kérdés, hogy mire lesz elég ez az összeg és mikor, mert a Nyugat kifogyott a lőszerekből és a fegyverekből. A Ludovika Collegium korábbi világpolitikai kurzusvezetője kiemelte: kétséges, hogy ez a csomag valóban segítség lesz-e. Ez azért merül fel, mivel Oroszország hadigazdaságra állt át, és ugyan alacsonyabb minőségben, de nagyobb mennyiségben állít elő hadieszközöket. Antony Blinken amerikai külügyminiszter érveit idézte: azért kell az Egyesült Államoknak támogatnia Ukrajnát, hogy a saját hadiiparát erősítse. A helyettes államtitkár rámutatott: ha az amerikaiaknak választaniuk kell Ukrajna és Izrael támogatása között, nem kérdés, hogy melyik ország mellett állnak ki. Úgy fogalmazott: a drónok és a kibereszközök ellenére a legtöbb áldozat életét fegyverekkel oltották ki, és Ukrajnából hiányozni fog az ország újjáépítésénél az a generáció, amely most a fronton harcol, vagy külföldre menekült.
A Közel-Keleti konfliktussal kapcsolatban Feledy Botond emlékeztetett: Izrael több iráni vezetőt likvidált már korábban is. Kitért a damaszkuszi nagykövetség elleni merényletre, amely véleménye szerint azért érintette érzékenyen Iránt, mert ha nem mért volna válaszcsapást Izraelre, elveszíthette volna saját paramilitáris vezetői bizalmát. Annak ellenére, hogy Irán először támadt közvetlenül Izraelre, nem valószínű, hogy a konfliktusból háború lesz – jelentette ki a geopolitikai elemző.
A viatest következő témája a határontúli magyar kisebbségek helyzete volt, különös tekintettel Szlovákiára, ahol a közelmúltban Peter Pellegrini nyerte meg az elnökválasztást, akit a második fordulóban Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának politikusa is támogatott. Ugrósdy Márton a témával kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a külhoni magyar közösségek támogatására, ennek érdekében pedig igyekszik együttműködni az adott állam kormányával. Fontosnak nevezte, hogy az anyaországból ne a kárpátaljai, az erdélyi, vagy a felvidéki magyarságon keresztül próbáljuk megérteni Ukrajna, Románia és Szlovákia működését. Kitért arra is, hogy a magyar kormány Robert Fico szlovák miniszterelnökkel pragmatikusabb együttműködést tud megvalósítani, mint a korábbi szlovák kabinettel. A Romániával való kapcsolatról elmondta: az ország hazánk egyik legnagyobb külkereskedelmi partnere, sok magyar cég működik ott, és mivel sokan átjárnak a határon dolgozni, Magyarország támogatja Románia felvételét a schengeni övezet országai közé.
A június 6. és 9. között zajló európai parlamenti (EP) választásokról szólva a szakértők egyetértettek abban, hogy a szavazás után nem következik majd be radikális átrendeződés az EP pártjai között, azt viszont valószínűsítették, hogy még több együttszavazás várható az ellentétes irányultságú pártoktól.
Az eseményen szó eset még egyebek mellett a magyarországi önkormányzati és az amerikai elnökválasztásról is.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Ludovika Collegium