E címmel szervezett szakmai fórumot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatósága. A neves külföldi vendégek napjaink fő geopolitikai változásairól és az ezek kezelésére szolgáló stratégiákról cseréltek eszmét április 22-én a Széchenyi Díszteremben.
Egyetemünk rektora nyitóbeszédében korunk aggodalmakra okot adó trendjeiről szólt. Tudunk-e békében élni? Lesz-e tiszta ivóvizünk? Tudjuk-e fűteni lakásainkat? E témaköröket vitatják ma meg neves hazai és külföldi szakértők – jelezte Deli Gergely. Mint mondta, az NKE egy tudásközpont, ahol műhelymunka zajlik a társadalmi párbeszéd megteremtése érdekében. „Célunk, hogy olyan fiatalokat képezzünk, akik hisznek a békében, és felelősen, felkészülten tesznek ezért a közszolgálatban” – hangsúlyozta.
Sebastian Kęciek, Lengyelország budapesti nagykövete hangsúlyozta az NKE szerepét a diákok és a konferencián résztvevők gondolkodásának formálásában és a kihívásokra adandó válaszok keresésében. Kiemelte, hogy márciustól a lengyel Liliana Śmiech látja el egyetemünk nemzetközi főigazgatói feladatait, ily módon is erősítve a lengyel-magyar kapcsolatokat. A rendezvény témája kapcsán felsorolta a főbb kihívásokat: romlik az EU versenyképessége, miközben új, feltörekvő szereplők jelentek meg a világgazdaságban, emellett katonai konfliktus zajlik a szomszédos Ukrajnában. Országaink 25 éves uniós csatlakozását ünnepelve fontos az európai szolidaritás fontosságát átgondolni – mutatott rá. A NATO-hoz tartozás felelősséggel, elkötelezettséggel jár – utalt arra, hogy Lengyelország GDP-jének négy százalékát fordítja honvédelemre. Lényeges megszüntetni az egyoldalú függőség okozta veszélyt az energiavásárlás tekintetében; a jelenlegi turbulens időszakban a partnerségek vezethetnek egy biztonságosabb, versenyképesebb, és gazdasági növekedést garantáló jövőhöz. Hangsúlyozta a béke iránti elkötelezettség és a kölcsönös tisztelet fontosságát a bilaterális együttműködésekben.
Az első, Transzatlanti kilátások című kerekasztal-beszélgetésen James Jay Carafano korábbi elnöki főtanácsadó, a nemzetbiztonsági és külpolitikai kihívások szakértője, Magyarics Tamás, az NKE Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Tomasz Grzywaczevszki lengyel újságíró, író és dokumentumfilmes, Kacper Kita elemző és rovatvezető, a Nowy Ład portál szerkesztőbizottságának tagja beszélgettek az idén novemberi amerikai elnökválasztás várható hatásairól. A moderátor Baranyi Tamás Péter, Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója volt.
A második panelbeszélgetésben a szuverenitás és energiafüggetlenség kapcsolatáról cserélt eszmét Gondola Csaba, az Energiastratégiai Intézet ügyvezetője, Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet vezető tanácsadója, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának tagja,
Pálvölgyi Tamás, az NKE Víztudományi Karának nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese és Bryan E. Leib, a Henry Public Relations vezérigazgatója és alapítója, a budapesti Alapjogi Központ főmunkatársa, Carlos Roa, a Danube Institute ösztöndíjas kutatójának moderálása mellett.
A harmadik panelbeszélgetésben a Nyugatot érő kihívásokról és stratégiákról Heather Nauert az amerikai külügyminisztérium korábbi szóvivője, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Bertrand de La Chesnais francia politikus, a francia hadsereg altábornagya, illetve Jacek Bartosiak, a Strategy&Future geopolitikai kutatóintézet alapítója és vezetője beszélgettek, Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója moderálásával.
A beszélgetés során Orbán Balázs a szabadságért és szuverenitásért vívott harcok által jellemzett magyar történelemről szólt, hozzátéve: az elmúlt öt évben az EU föderalistává vált, s elnyomást gyakorol a mainstream gondolkodással egyet nem értő tagállamokra. Az amerikai elnökválasztás kapcsán úgy fogalmazott: Trump elnöksége a modern kori történelem legbékésebb időszaka volt, az ő vezetése alatt a mi problémáinkat is könnyebb lenne megoldani.
A miniszterelnök politikai igazgatója azt emelte ki, hogy a nemzeti-konzervatív ideológia a nemzetek közti különbözőségeken alapul, és az ezek figyelembevételével megvalósított együttműködésen. Mi a „Hungary First” – gondolatot valljuk, ennek szellemében keressük az együttműködési lehetőségeket. Erre van szükség, mert ha ideológiák uralják a nemzetközi politikát, akkor a birodalomépítési kísérlet során a kisebb közép-kelet-európai országok képviselete csorbát szenved. E kis államoknak újra ki kell találniuk magukat, azt, hogy miképpen tudják a gazdasági fellendülést és a békét megőrizni. Magyarország lojális partner ott, ahol elköteleződött, mondta a NATO-val kapcsolatban a politikai igazgató. Orbán Balázs a versenyképesség kapcsán Európa viszonylag kicsi, 450 millió fős piacáról, a kevés nyersanyagról szólt, hozzátéve: egyetlen lehetőségünk a fejlett piac, a tőke, tudás, szakképzett emberek. Olyat kell termelnünk, aminek többmillió fogyasztója lesz. Az összekapcsolódás a kulcsszó itt, az ésszerűség, ami a változó geopolitikai térképre tekintve magától értetődő – zárta gondolatait Orbán Balázs.
A rendezvényről készült részletes beszámolónkat az NKE tudományos portálján, a ludovika.hu-n olvashatják.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes