„Ki volt Vay Péter gróf? Protestáns arisztokrata világfiból lett katolikus pap, szentszéki küldött, egyházi diplomata, püspök, világjáró, alkotó és műgyűjtő, Európa és Amerika között fáradhatatlanul ingázó, a kivándorlókat segítő lánglelkű misszionárius, az Ó- és Új világ, de különösen Kelet-Ázsia kultúrájának mind szélesebb körű megismertetését célul kitűző író. Uralkodókkal, egyházi vezetőkkel, politikusokkal, művészekkel, nagy történelmi egyéniségekkel találkozott, tárgyalt, tartott kapcsolatot. Jóformán mindenkit ismert azok közül, akik meghatározták a 19. századvég, a késő romantika korától az első világháborúig tartó időszakot” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Vallás és Társadalom Kutatóintézete (VTKI) Hagyomány és (át)változás a Távol-keleti társadalmak életében sorozat záróeseményén.
Vay Péter püspök életútjáról, világmissziójáról, a Szentszék és hazánk szolgálatában végzett munkájáról, valamit a róla szóló A Kelet és a diplomácia művészete című könyvről a kötet egyik szerzőjét, Fajcsák Györgyit, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatóját kérdezte Bagi Judit sinológus, kulturális antropológus, az NKE EJKK VTKI tudományos segédmunkatársa.
„A Kelet és a diplomácia művészete, Vay Péter püspök világmissziója című, összefoglaló jellegű, három irányból közelítő „triptichon” szerkezetű kötetben minden kirajzolódik Vay Péterről. Személyiségjegyei éppúgy megjelennek, mint keleti gyűjtésének kutatási- és tárgyi eredményei. Utóbbi területet teszi teljessé, hogy a könyvbe – művészi fotók formájában – bekerültek Vay Péter szerzeményeinek kiemelkedő darabjai is. Tehát arról, hogy ki volt Vay Péter, a lehető legpontosabb választ e könyv adja meg, amely egyszerre életrajzi tanulmánykötet és első közlésekkel teli reprezentatív album” – fogalmazta meg Fajcsák Györgyi.
Vay Péter XIII. Leó pápa megbízásából, a római katolikus missziók látogatása során bejárta az egész világot, 1902 decemberében lépett először Japán földjére. Három hónapot töltött a szigetországban, és számos ismeretségre tett szert. Második alkalommal, 1907 áprilisában Kanadából érkezett Japánba, Jokohamában, majd Tokióban töltött egy hónapot. Levélben ajánlatot tett arra, hogy a Szépművészeti Múzeum részére ott tartózkodása alatt japán vízfestményekből, rajzokból és metszetekből kollekciót állítson össze, amely bemutatná a 13. századtól kezdve Kelet-Ázsia grafikai művészetét. Ajánlatát elfogadták. Harmadik, utolsó ázsiai útját 1914-ben, közvetlenül az első világháború kitörése előtt tett meg. 1913 őszén indult Triesztből, hogy India, Délkelet-Ázsia, Hongkong és Shanghai érintésével 1914 márciusában megérkezzen Japánba. Utazásának fő célja ezúttal a mind nagyobb léptékben megindult ázsiai katolikus migráció pasztorációs központjainak felállítása volt.
A Szépművészeti Múzeum részére kialakított japán gyűjtemény összeállításakor Vay elsődleges célkitűzése az elérhető legteljesebb áttekintést nyújtó japán metszetanyag, valamint bronz tsubák (kardmarkolatvédők) összegyűjtése volt. A gyűjtemény – az 1909-es leltár tanúsága szerint – 2337 tárgyat számlált, amelyben 1093 fametszet, 338 festmény, 719 kisplasztika, 176 (fametszetes) könyv és 11 faszobor volt megtalálható. A gyűjtemény súlypontja a képzőművészeti anyag, amelyben a legjelentősebb részt a sokszorosított grafikák (fametszetek, fametszetes könyvek) és a festmények (tekercsképek) képviselik. Ehhez járult a mennyiségét tekintve mindössze 11 tételt számláló szobrászati anyag, amely azonban kvalitásait tekintve igen figyelemreméltó. Az iparművészeti tárgyak sorozataiból a fém tsubákat, karddíszítményeket és írószerkészleteket, a javarészt elefántcsontból és csontból faragott netsukékat (övbe süllyesztett dobozkákra függesztett ellensúlyok), és a lakktárgyakat: inrōkat (orvosságos dobozok), fésűket, és dobozokat kell megemlítenünk.
E tárgyak bemutatására – május 11-i megnyitóval – kiállítás nyílik a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban Hold a felhők felett címmel. A kiállítás a Vay-gyűjtemény főbb tárgycsoportjainak bemutatásával a korabeli gyűjtéstörténet és szemléletmód érzékeltetésével hívja fel a figyelmet az első hazai japán képzőművészeti gyűjteményre, annak kiemelkedő kvalitású tárgyaira, valamint gyűjtőjére és annak szerteágazó személyiségére, munkásságára. A kiállítás 2023. május 12. és 2024. február 18. között látogatható.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes