E címmel rendezett szakmai fórumot az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma március 7-én.
Az eseményt Kaló József, az NKE HHK Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék egyetemi docense nyitotta meg. Ezt követően Molnár Anna, a HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék vezetője Európai védelmi együttműködés az EU stratégiai iránytűjének tükrében címmel tartott előadást egyebek mellett a néhány hét múlva az Európai Tanács elé kerülő Stratégiai Iránytűről, azaz az unió közös védelmi politikájának formálódó kereteiről. Szóba került az Európai Védelmi Unió eddigi története és az Európai Védelmi Alap is, utóbbi immár költségvetési elem, igaz, hivatalosan nem katonai műveleteket, hanem a hadiiparon belüli versenyképességet finanszírozza belőle a közösség, például fegyvervásárlást. Az Európai Békekeret ötmilliárd eurós összegének tizedét máris felhasználták: 500 milliós támogatási csomagot kaptak az ukrán fegyveres erők. A Stratégiai Iránytű projekt egyébként 2020-ban vette kezdetét és az idén zárul majd. Egyebek mellett a hírszerzés és a kibervédelem erősítése is szerepelnek benne. Az ukrán-orosz háború kapcsán Molnár Anna elmondta: nagymértékben hozzájárult az ukrán identitásépítéshez, az oroszoknak pedig az uniót és a NATO-t „sikerült összezárnia.”
Kaló József Európa határai az orosz-ukrán konfliktus fényében című előadásában történelmi áttekintést adott a témáról a Római Birodalomtól egészen napjainkig, amikor is „Oroszország katonai erővel igyekszik bipolárissá tenni a világot”. A jelenlegi háború kapcsán a résztvevők térképen ismerkedhettek meg a konfliktus „putyini interpretációjával”: eszerint Ukrajna nyugati részeit Sztálin, középső területeit orosz cárok, a keleti térséget Lenin, a Krímet pedig Hruscsov „ajándékozta” Ukrajnának, amely voltaképpen csak egy kis magterületet jelent az ország közepén. Így néz ki tehát a helyzet a Rosszija 24 hírtelevízió értelmezésében – mondta Kaló József, hozzátéve: az máris látszik, hogy a villámháború forgatókönyve nem fog megvalósulni, hiszen szisztematikus ostromok zajlanak immár nagyvárosok ellen. Számos kérdés egyike, hogy vajon az EU megerősödik-e vagy meggyengül a háború nyomán?
Ezt követően Edl András, az NKE EJKK Világűr Társadalomtudományi Kutatóműhelyének doktorandusza az európai űriparról és a védelmi fejlesztésekről tartott előadást. Ebben ismertette az európai űrstratégia megszületését, és az európai űrszektor gazdasági súlyáról is szó esett. Az európai államok által létrehozott Európai Űrügynökség kapcsán jelenleg még kérdés, hogy az betagozódik-e az unió alá.
A katonai védelmi célú űripar ma még mindössze 0,2 százalékra tehető, ebben tehát van növekedési potenciál, hangzott el; ami pedig az iparágban foglalkoztatottak számát illeti, e téren a franciák, az olaszok és a németek vezetnek.
A konferencián szó esett még a közép-európai katonai kihívásokról és a védelmi képességek fejlesztéséről, az európai szomszédságpolitikáról és a déli bővítésről is.
Az eseményről részletesen az NKE tudományos portálján, a ludovika.hu-n olvashatnak.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes