A hadtudomány aktualitás kérdéseiről mutatják be kutatásaikat doktorandusz hallgatók két napon át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskolája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége közös online konferenciáján. A hallgatók társadalomtudományi, hadászat-hadelmélet, hadművészet elmélete, biztonsági tanulmányok és angol nyelvű szekciókban adnak számot munkáikról, amelyekről tanulmánykötet is megjelenik majd.
A konferencia Társadalomtudományi Szekciójának nyitóelőadásán Hornyák Veronika egy, Magyarországon tudományos igénnyel kevésbé kutatott témára, a nők hadseregbeli szerepvállalására fókuszált, különös tekintettel a harcoló és harci támogató alakulatokra. Mint elmondta: a nők szerepe egyértelműen nő a reguláris és nem reguláris hadseregekben, ők a korábbiakban hangsúlyozott áldozatszerep helyett a konfliktusok aktív résztvevőiként is megjelennek, akár a hadseregek harcoló alakulataiban, vagy a fegyveres terrorista csoportok sorai között agresszorként. A katonanők sok esetben katonacsaládból kerülnek ki, alkalmazásukban folyamatos nyitás tapasztalható világszinten: például Argentína, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Izrael hadseregei egyre több nőt alkalmaznak, akik missziókban, békefenntartó műveletekben vesznek részt – mondta a doktorandusz, aki beszélt arról is: a Magyar Honvédségben a ’90-es évek közepétől vált lehetségessé a nők beöltözése, 1994-től pedig a katonai felsőoktatás is nyitott számukra. Kiderült: a harcoló alakulatoknál/különleges műveleti erőknél 10 százalék körüli a nők aránya, az altisztek között ez eléri a 20 százalékot. A Honvédségben a nők jellemzően a logisztika, humánpolitikai és pénzügyi pozíciókban foglalkoztatottak, de felnőtt egy generáció, már van női dandártábornoka is a haderőnek, a képzés másik végén pedig, azaz a debreceni Kratochvil Károly Középiskolában 2013 óta a tanulók 15 százaléka lány.
Bár a jelenleg is zajló haderőfejlesztési program, mint a neve is mutatja 2026-ig szól, mégis túlmutat ezen, 2030-2032-ig – erről a konferencia Hadászat/Hadelmélet Szekciójában beszélt Váradi Gréta doktorandusz, aki a Magyar Honvédség Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programjának tavalyi történéseit vette számba. Szólt arról, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb honvédelmi és haderőfejlesztési programjában 10 év alatt 3500 milliárd forintból újul meg a Magyar Honvédség, a fejlesztések középpontjában a katona áll. A technikai eszközök tekintetében tavaly decemberben megérkezett a 12 darab Leopard A4-es harckocsi, amelyen a 2023-ban érkező csúcstechnológiás, Leopard 2A7HU típusra való felkészítés zajlik. Szintén a szárazföldi erőket segíti a Lynx gyalogsági harcjármű, amelynek a gyártása is hazánkban zajlik majd. A légierőnél a tavalyi év legfontosabb történése az Airbus H145M helikopterek újabb példányainak érkezése volt, legutóbb decemberben érkezett újabb 3 példány a típusból.
A rendezvény Hadművészet Elmélete Szekciójában a Magyar Honvédség közelharc-kézitusa kiképzésének történetéről is szó volt. Varga Imre doktorandusz többek között arról beszélt: a trianoni békediktátum idején a hadseregre vonatkozó fegyverkorlátozások miatt a közelharc-kézitusa kiképzés egyfajta menekülőút volt, a két világháború közötti időszakban a testnevelésnek a közelharc kiképzés volt a koronája. A Magyar Néphadsereg idején a keleti harcművészetek elemei, a karate és judo szivárog be a kiképzési rendbe. Miért kell foglalkozni közelharc kiképzéssel a 21 században? – tette fel a kérdést Varga Imre, aki szerint napjainkban az ellenség megsemmisítése mellett megjelenik egy újabb cél, az adott helyzet kontrollálása, amihez érdemes ilyen tudással rendelkezni. A rendőri és katonai feladatörök közti különbség elmosódása, a civilekkel szembeni fellépés újragondolása is aktuálissá teszi az ilyen kiképzést – hangzott el az előadáson.
A konferencia két napján a résztvevők foglalkoznak még egyebek mellett a vallási szélsőségek alapvető fogalmainak vizsgálatával, a zászló, mint jelkép használatával, a civil-katonai együttműködés szerepével a honvéd-egészségügy fejlődésében, de a doktoranduszok előadnak a proxy hadviselés, a fake news, a chilei megújuló energia és a nukleáris fegyverek témakörében is.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: honvedelem.hu