„A bor bátrabbá tesz a szerelem megvallásában és a felerősíti a képességeket a zenében”- fogalmazott Horváth Attila a Ludovika Zeneszalonon, ahol Szilasi Alex zongoraművésszel ezúttal a zenének a borhoz fűződő kapcsolatát mutatták be.
Az alkotmánybíró szerint a bor a kultúrának és a zenének is a része. „Jézus csodái is azzal kezdődnek, hogy bort szaporított a kánai menyegzőn”- mondta el Horváth Attila, aki hozzátette, hogy a rendszerváltáskor feladat volt a szocializmusra jellemző mértéktelen borfogyasztás megszüntetése.
Szilasi Alex szerint az operai karaktereken tetten érhető, hogy a bor megoldja a szereplőnek a nyelvét. „Mozart egy zseni volt a zenei karakterek megformálásában is”- emelte ki, majd hozzátette: operáiban az egyszerű emberre olyan hatással volt a bor, hogy csodás áriát énekelt.
„A bortermeléssel megszülettek a borra vonatkozó, illetve az azt tiltó jogszabályok is”- magyarázta Horváth Attila, aki szerint, amíg vannak olyan vallások, amelyek betiltanák a bort, a keresztény világban korlátok közé próbálták szorítani a fogyasztását. „A kulturált borfogyasztást akarták általánosítani”- mondta, majd hozzátette: a részegséget és a mértéktelen borfogyasztást bűncselekményként értelmezték.
Szilasi Alex elmesélte, hogy a 18. század az olasz zenészek százada volt, amikor hihetetlen hálózatot építettek ki, még XIV. Lajos udvari muzsikusa is olasz származású volt. „Az olasz operajátszás terjedt el, olaszul énekeltek, ehhez képest Mozart német szövegeket zenésített meg”- magyarázta. Hozzátette, ezt az olasz zeneszerzők rossz néven vették, sokáig az olasz színházakban nem is játszották emiatt Mozart operáit, mert német nyelven nem fogadták el azt. A rendezvényen a bordalt is bemutatták, amelynek Vörösmarthy Mihály volt a nagy művelője, aki azon kivételes költők közé tartozott, aki nemcsak írt a borról, hanem fogyasztotta is azt. „A bor szakrális szimbólum is”- jegyezte meg Szilasi Alex. Mint mondta, az első csodatételt, Krisztus vérét testesíti meg. „Olyan státust kap a keresztény kultúrában, amely egyetlen más kultúrában sem lelhető fel az ember és az általa létrehozott produktum között”- hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet, hogy a bordalok mögött ott a szimbólum: egyik kezünkben a kard, másikban a bor. „Feláldozom az életem a hazáért, ahogyan valaki más is feláldozta azt értünk”- világított rá. Hozzátette, az európai keresztény kultúra mindig hármas egységben gondolkozott: van a személy, és a kezében két szimbólum, ez mindig a Szentháromságra épült, mely a bordalban is megjelent.
A Ludovika Zeneszalon következő rendezvényére december 5-én kerül sor.
A témáról bővebben a Bonum Publicum decemberi számában olvashatnak.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes