„A szakkollégium jó működése alapvető értéke az egyetemnek”- hangsúlyozta Koltay András rektor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett Kezdeményezés - Támogatás – Kiválóság című szakmai konferencián, amelyen a szakkollégiumok helyzetén túl szó esett a pályázati lehetőségekről, a készségfejlesztő tréningekről, az együttlakásról, illetve az egyetemi pályázati rendszerről is.
„A szakkollégiumok magyarországi múltja legendás”- emelte ki köszöntőjében Koltay András. A rektor elmondta, hogy a szakkollégiumok 1989 előtt vállalt szerepe a rendszerváltást követő demokratikus berendezkedésben nem volt tovább folytatható. „A kommunizmus utolsó évtizedeire visszanyúló gyökerekkel rendelkező szakkollégiumoknak identitást kellett találniuk a rendszerváltás után”- hangsúlyozta. Ami az intézményünket illeti, a szakkollégiumi mozgalom nem az NKE létrejöttével indult el, hanem azt megelőzően is komoly múltja volt a jogelőd intézményekben. A magyar felsőoktatás sajátjaként emelte ki azt az ellentmondást, hogy az egyetemek a minél több hallgató felvételében érdekeltek, miközben az elitképzést preferálják. „Ezt az ellentmondást fel kell oldani: ki kell választani azokat a hallgatókat a tömegképzésből, akik megérdemlik, hogy többet kapjanak, akik nem csak le akarják tudni a tanulmányaikat, hanem minél többet akarnak tanulni”- mondta, majd hozzátette: erre a leghatékonyabb szervezeti keret a szakkollégium. Koltay András szerint a szükségszerű tömegképzésben résztvevő hallgatók közül a világra legkíváncsibb és a legtöbb tudást elsajátító hallgatókat fogja egybe a szakkollégium.
„Szakmaiság és közösség, ezt a két területet tudjuk és kell is fejlesztenünk”- emelte ki köszöntő beszédében Kántor Sára. A Szakkollégiumok Együttműködési Fórumának elnöke úgy véli, a szakmaiságot minden szakkollégium a saját tudományterültének megfelelően végzi. Közel háromszáz fő szakkollégista hallgatója van az egyetemnek, akik az együttműködésüknek köszönhetően betekintést nyerhetnek egymás tudományterületeibe, illetve kapcsolati tőkére is szert tehetnek. Az együttműködés jegyében számos célt tűztek ki. „Tervezzük egy közös publikációs évkönyv elkészítését, amelyben a szakkollégisták az éves munkájukat mutathatják be”- mondta, majd hozzátette: közös kurzusokat, belföldi és külföldi tanulmányutakat szeretnének szervezni, valamint szakestélyt is terveznek tartani a szakkollégiumok szervezésében.
Prőhle Gergely a szakkollégiumokat a szakmai kiválósággal, az érdeklődéssel és a kezdeményezőkészséggel azonosítja, amelyre az egyetem tud támogatási rendszert nyújtani. „Cél, hogy mindebben a teljes intézmény láthatóságát is biztosító program jöjjön létre”- fejtette ki a Stratégiai Tanulmányok Intézete igazgatója. Mint mondta, az Intézetnél az a céljuk, hogy felkarolják a szakkollégiumi mozgalom működését, a szakmai hátteret továbbra is a karoknál hagyva, hiszen a kari illetékességet nem akarják befolyásolni. „A szakmai komolyságnak és a közösségépítésnek egyaránt szerepe van”- fogalmazott, majd hozzátette, csak az a kezdeményezés méltó a támogatásra, melyet mindenki komolyan vesz.
A szakkollégiumoknak a karok működésében gyakorolt szerepéről a kari vezetők részvételével kerekasztal-beszélgetést is tartottak, ahol szó volt a szakkollégiumok identitásáról, az együttműködési területükről, a közös és kölcsönös támogatásról.
„Minden egyetemen nagy szerepe van a magas szintű oktatási tevékenységen túl a tehetséggondozásnak”- mondta Palló József bv. ezredes, a Rendészettudományi Kar tudományos dékánhelyettese. Mint mondta, központi célnak tartja a hallgatók motiválását, mert ez nagy lehetősége a saját tudományos vagy szakmai karrier kiépítésére.
„Meg kell teremteni a kutató munkát övező közösséget is”- hangsúlyozta a Víztudományi Kar dékánja. Bíró Tibor szerint a bajai mérnöki identitásban nagy szerepe van a közösségi mozgalomnak. Úgy véli, a szakkollégium a legfontosabb eszköz annak a szemléletnek az erősítésében, hogy minél nagyobb tudású szakembereket tudjanak a vízügyi szakmának képezni.
„A szakkollégiumoknak önszerveződésen kell alapulnia”- hangsúlyozta Pohl Árpád dandártábornok, aki szerint az egyetem alaprendeltetése, hogy hallgatói értelmiségivé váljanak. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja kiemelte: elengedhetetlenül fontos a kötelező órákon túl megtalálni azt, amitől az ember jobb lesz. Folyamatos támogatás és visszacsatolás, ebben látja az egyetem és a szakkollégiumok sikeres együttműködésének a kulcsát.
Smuk Péter szerint a szakkollégiumi mozgalom három pilléren nyugszik: szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja szerint ha ezek megvalósulnak, akkor beszélhetünk jó szakkollégiumról.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes