„Amíg egy keresztény is van a Szentföldön, ott leszünk támogatóként mi is”- mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a keresztényüldözésekről szóló kerekasztal- és munkamegbeszélésen, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Díszterme adhatott otthont.
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem örömmel ad helyet az eseménynek”- mondta Kovács Gábor köszöntő beszédében. Az NKE oktatási rektorhelyettese kiemelte, hogy a keresztény szellemiség a Ludovikán is jelen van. Az év ezen időszakában különösen, amikor lélekben már mindenki a karácsonyi ünnepre készül. Kovács Gábor sajnálatosnak tartja, hogy nem minden kereszténynek adatik meg a békés élet. „A világ egyes részein a keresztények vallásüldözésnek vannak kitéve, így a kerekasztal beszélgetés nagyon aktuális problémát feszeget”- jegyezte meg.
Magyar Levente szerint a keresztényüldözés szinte mindennap felmerülő, globális probléma. „Kellő ambícióra van szükség, hogy cselekvést foganatosítsunk az emberek szenvedésének mérséklésére”- mondta. Véleménye szerint kevesen vannak itt Európában, akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel. „Mi alapvetően a keresztény közösségekért viselünk felelősséget”- hangsúlyozta. Magyarország ezer éven át keresztény értékeken és intézményi alapokon nyugodott, a történelmünk vezérfonala a kereszténységhez köthető. „Mi tudjuk, mit jelent a hitbe kapaszkodni, amikor reménytelen helyzetben vagyunk”- fejtette ki. Éppen ezért, minden segítséget megadnak a Közel-Keleten élő, a hitre támaszkodó keresztényeknek.
„Egy jó ügyért vagyunk ma itt”- fogalmazott Hölvényi György Európai parlamenti képviselő. Az EPP frakció Vallásközi Párbeszéd munkacsoportjának társelnöke szerint a „keresztény kultúrának mind a részesei vagyunk”. Európa nem kerülheti meg ezt a kérdést, s Közép-Európában nagyon fontos, hogy mind példát mutassunk. „A szolidaritás a legfontosabb és Magyarország ennek az ügynek az élére állt”- jegyezte meg.
„A kereszténység a világ legüldözöttebb vallása”- mondta Azbej Tristan. A Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára szerint erről a tényről a világ hallgat. „Szeretnénk az üldözött keresztények hangját felerősíteni”- fejtette ki. Fontosnak tartja, hogy az érintettek nyilvánosság előtt számolhassanak be helyzetükről. Bejelentette, hogy a tegnapi napon a magyar országgyűlés elfogadta a Hungary Helps törvényjavaslatot. Magyarország és a magyar gazdaság erősödik, ezért erkölcsi kötelesség, hogy kivegye a részét a humanitárius segítségnyújtásában a világon.
II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka, aki Orbán Viktor meghívására érkezett az országba, az egyházak szerepéről és tapasztalatairól tartott előadást. A szíriai emberek nevében kifejezte háláját a magyar emberek és a magyar kormány felé. „Köszönjük, hogy kellően bátrak voltak ahhoz, hogy másként viselkedjenek”- hangsúlyozta. Véleménye szerint a magyarok kiálltak és segítették az üldözött keresztényeket, amikor más nagyobb létszámú és több forrással rendelkező országok nem tették ezt, mert politikailag korrektek akartak maradni. Meglátása szerint a közel-keleti keresztények így nemcsak a terrorizmusnak és az üldöztetésnek, hanem a politikai korrektségnek is áldozatul estek. „Magyarország reményt ad, hogy a világon vannak még olyan emberek, akik készek kockáztatni a pozíciójukat, hogy megértsék az igazságot”- jegyzete meg. A pátriárka kifejtette, attól tart, egy napon már nem fognak keresztények élni ezen a területen. Ha így haladunk, tizenöt éven belül Irak a keresztény lakosságának 90%-át el fogja veszíteni, Szíria pedig már el is vesztette az 50%-át a háborúk és a politikai rezsim miatt. „Nem szeretnénk azt látni, hogy a Közel-Kelet elveszíti keresztény lakosságát”- mondta. Felidézte Ferenc pápa azon szavait, miszerint a Közel-Kelet nem lenne ugyanaz a komoly szerepet jelentő kereszténység nélkül.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes